DSpace Angular :: Browsing by browse.metadata.MABtudteruletek "Bölcsészettudományok::Történelemtudományok"

Browsing by browse.metadata.MABtudteruletek "Bölcsészettudományok::Történelemtudományok"

Now showing 1 - 20 of 42

Open Access
A far too eloquent silence. Karl Barth's inexplicable reluctance to address or comment the bloody avengement of the Hungarian Freedom Fight in 1956
(Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2019) Pásztori-Kupán István; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Szabadbölcsészet Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
The present paper touches upon Reinhold Niebuhr’s open letter addressed to Karl Barth following the putting down of the Hungarian freedom fight against the Communist regime. Niebuhr’s letter entitled ‘Why is Barth silent on Hungary?’ was published on 23 January 1957 in The Christian Century. I intend to pursue an analysis of Barth’s inexplicable silence over the issue, including his outspokenness during the Second World War as well as the similarly striking attitude of his disciple Josef Lukl Hromádka. The attitude of these theologians can indeed be contrasted by the shocking abnegation of two declared, yet deeply indignant Communists: Jean-Paul Sartre and Peter Fryer. It appears that Barth’s image as a systematic theologian – and especially as a Christian ethicist – may have to be partially re-evaluated by and for contemporary theologians.
Open Access
A katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján
(Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021) Sarnyai Csaba Máté; Szabadbölcsészet Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Jelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást.
Open Access
A Mésa-sztélé
(2022) Egeresi László Sándor; Ószövetségi Tanszék; KRE - Hittudományi Kar
Open Access
A műfordítás mint „politikai cselekedet” avagy miként vált Juhász Ferenc a legjelentősebb magyar költővé az angolszász világban
(2020) Mudriczki Judit; Művészettudományi és Művészetpedagógiai Tanszék; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
"A párthatározat szellemében..." A Kádár-korszak cigánypolitikájának végrehajtása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
(2017) Hajnáczky Tamás; Romológia Kutatóműhely; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A szocialista korszak cigánypolitikájának mérlegéhez
(2016) Hajnáczky Tamás; Romológia Kutatóműhely; Egyház és Társadalom Kutatóintézet; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
A Tel Ábel Béth-Maakáh pecsét - egy új magyarázat
(2018) Egeresi László Sándor; Ószövetségi Tanszék; KRE – Hittudományi Kar
Open Access
Adalékok Izrael történetéhez. Ünnepi kötet Karasszon István 65. születésnapja alkalmából
(Selye János Egyetem Református Teológiai Kar, 2020) Ószövetségi Tanszék; Egeresi László Sándor; Kókai Nagy Viktor; KRE - Hittudományi Kar
Open Access
Archaeology and Onmyōdō. Human-Shaped Ritual Objects Associated with Purification Rites and Curses
(Palacký University Olomouc, 2025) Lázár Marianna; Kelet-Ázsia Intézet; Japanológia; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
This chapter examines human-shaped effigies (hitogata) and a unique type of ritual pottery characterized by human faces (jinmen bokusho doki) from ancient Japan in the context of Onmyōdō, a tradition of blending elements from Daoism, esoteric Buddhism, and Shintō. Hitogata were used in purification and exorcism rituals by ritualists, acting as symbolic surrogates to absorb and remove defilements, thus restoring harmony. Based on specific archaeological finds, historical records, classical literature, and secondary sources, the study explores their origin, characteristics, and function in both state and private rituals. Additionally, jinmen doki are examined for their role in roadside rituals and spirit pacification, connecting the living with the spiritual realm. The research investigates their iconography, distribution, and ritual use, reflecting continental cosmological beliefs and Onmyōdō practices. By exploring the similarities and differences between these objects, the paper demonstrates their significance in ancient ritual practices, many of which were conducted by onmyōji practitioners.
Open Access
Az erdélyi magyar katolikusok impérium váltás utáni helyzetének értelmezési irányai az elmúlt évtizedekben
(Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar, 2022) Sarnyai Csaba Máté; Puchinger Noémi; Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet; Szabadbölcsészet Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
Az MSU 1042 jelzetű forrás antifóna anyaga
(2017) Papp Anette; Himnológiai Tanszék; KRE - Hittudományi Kar
Open Access
Az orosz birodalomépítés 20-21. századi alakváltozásai. Recenzió „Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021” című kötetéről
(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Bishop Albert Bereczky (1893-1966) and the revival movement. Albert Bereczky’s conversion
(2021) Lányi Gábor János; Egyháztörténeti Tanszék; KRE - Hittudományi Kar
This original research paper discusses Bishop Albert Bereczky’s (1893-1966) firstcontacts with revivalism, especially his spiritual conversion experience during his adolescentyears. Albert Bereczky, Bishop of the Danubian Church District from 1948 to 1958, was one ofthe most significant, and yet controversial persons of the Reformed Church in Hungary duringthe 20th Century. From a popular preacher of the Revival Movement of the 1920s, churchplanter of the 1930s, rescuer of Jews during the War, he became the tool of state interest of theCommunist regime in the 1950s. This paper sorts out the origins of his turn to the revival move-ment, like his troubled childhood, the emotional and financial insecurity of an illegitimate child,his troubled relationship with his biological father, the positive example of his stepfather, and hisdeviant adolescence behavior. By showing examples of his personal accounts the paper discusseswhether Bereczky went through a ‘sudden’ or a ‘gradual’ conversion experience.
Open Access
Bishop Albert Bereczky (1893-1966). A Life Full of Questions
(Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2019) Lányi Gábor János; Egyháztörténeti Tanszék; KRE - Hittudományi Kar
Open Access
Contextualizing the Mongol Invasion of Hungary in 1241–42: Short- and Long-Term Perspectives
(2018) Laszlovszky József; Fülöppné Romhányi Beatrix; Ferenczi László; Pow, Stephen; Pinke Zsolt; Történettudományi Intézet; Medievisztika Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Open Access
Dr. Fónyad Dezső „börtönbibliája” és levelezése
(Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kar Egyháztörténeti Kutatóintézet, 2025) Bárány Zoltán; Hittudományi Doktori Iskola; KRE - Hittudományi Kar
This study presents a historical and theological analysis of Dr. Dezső Fónyad’s “prison Bible” and his prison correspondence during his unjust detention in 1945. A Reformed pastor and public intellectual, Fónyad was accused of war crimes without concrete evidence, becoming a victim of political persecution in the pre-communist era. Despite the ordeal, his annotated Bible and deeply personal letters reflect unwavering Christian faith and moral strength. These sources reveal his spiritual battles, concern for his family, and refusal to betray others under interrogation. His writings show a man enduring psychological and physical suffering, clinging to hope through Scripture and prayer. The prison notes demonstrate his Calvinist worldview and theological interpretation of suffering. Fónyad viewed his trial as a public spectacle and maintained that only divine justice could ultimately prevail. This paper contributes to the understanding of clerical persecution during Hungary’s postwar political transformation.
Open Access
Egy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában – Taróczy Nándor ezredes szokatlan látogatása a Szovjetunióban
(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Taróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyannyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export számára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tüntette fel.
Open Access
Éljen a király! Szempontok a hatalom gyakorlásához az ókori Izraelben
(2022) Karasszon István; Ószövetségi Tanszék; KRE – Hittudományi Kar
Open Access
Előre a múltba. Egy mérnök beszámolója a bolsevikok földjéről
(2021) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
Open Access
Evolution and Revolution: Sino-Hungarian Relations and the 1956 Revolution
(Woodrow Wilson International Center for Scholars, 2006) Vámos Péter; Kelet-Ázisa Intézet; Kínai Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar