Browsing by Author "Becsey Zsolt László"

Now showing 1 - 12 of 12
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban
    (2014) Becsey Zsolt László
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2021) Becsey Zsolt László; Miklósné Zakar Andrea
    Tanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében. 1
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A közlekedéspolitika belülnézetből
    (2016) Becsey Zsolt László
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Central European Preparation for the European Integration
    (2021) Becsey Zsolt László
    In addition to the author’s scientific work, the study -based on pragmatic experiences -analyses the factors that characterized Central European countries before the change of regime (1990) and then the foreign economic model through which Poland, Hungary, the Czech Republic and Slovakia („Visegrád 4”) reached EU membership in 2004. The study highlighted that, with different depths, in all countries concerned economic policies were characterized by liberal bankruptcy regulations and strict conditions of competition, so that they could prove their ability to meet the condition of a functioning market economy for EU membership1. The export-oriented model, built on efficient inflow of foreign direct investment and high-tech in the early 1990s, was implemented by the late 1990s to demonstrate that these states were ready to meet another condition of EU membership, namely to meet the challenges of the internal market.2 This transformation represented a problem for the current account balance in the 1990s (mainly due to the loss of traditional national export capacities) only in the middle of the decade, and it was only at the end of the decade that trade balances showed surplus with the EU. The total external equilibrium of the Visegrád countries was maintained by the fact that the inflow of FDI had not yet started to conclude in the withdrawal of profits from recent investments in Central Europe, and the countervailing effect of EU net transfers, which began to arrive later parallelly with the start of the withdrawal of FDI dividends. The CEFTA co-operation concluded in 1992 followed the economic liberalization timetable of that of the Visegrád Four with the EU parallelly but did not go beyond its depth for political prudence, thus providing full opening to each other only after and through EU membership, more precisely the liberalisation in services or in sensitive agricultural trade. The CEFTA treaty was expanded to the Balkans after 1995 and has been and is still a good example for countries that do not want to stay in an ex-Soviet or ex-Yugoslav economic integration but is a good method for them to prepare for the earliest possible EU membership.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Fenntartható gazdasági növekedés és egyensúly Közép-Európában
    (Károli Gáspár Református Egyetem, Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar, 2023) Becsey Zsolt László; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Tanulmányok Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Gondolatok a magyar labdarúgás könyvtárában. Értékelés 11 év múltán
    (2024) Becsey Zsolt László; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Tanulmányok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    A szerző egy évtizeddel korábban megírt tanulmánya alapján (Becsey 2013) a hangsúlyos magyar állami szerepvállalás kezdete (2011-13) óta elért eredményeket veszi számba és azokat a régiónkban a hasonló országokéval hasonlítja össze. Szintén aktualitást ad az elemzésnek az, hogy 2023 végén, maga a Magyar Labdarúgó Szövetség is készített egy statisztikai felmérést, melyben azt mutatta ki, hogy stabilizálódott a magyar élklubok helyzete az előző időszakhoz képest, sőt a válogatott és egy elitklub révén megjelentünk az európai kvalifikált csoportkörös küzdelmekben is, nőtt a labdarúgásban versenyszerűen résztvevők köre. Ugyanakkor a korábbi állami szerepvállalás időszakához képest nagyobb bevétel és személyi költségek, infrastrukturális fejlesztés ellenére a mélységi mutatókban (pl. utánpótlás eredmények, hazai játékpercek, átlagos nézőszám, játékjogok eladásának pénzügyi mérlege) nem tudtunk előrelépni a nagyobb piaci feltételeknek kitett hasonló környékbeli országokhoz képest. Konklúzióként javasolta az erősebb versenyjogi szemlélet (tulajdonosi-vezetői függetlenség, kisebb állami szubvenciós rendszer) megvalósítását.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Kardcsörtető kezdet, higgadtabb folytatás?
    (2025) Becsey Zsolt László; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Nemzetközi Tanulmányok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Maastricht és a magyar társulás párhuzamos 30 éve egy volt brüsszeli diplomata szemüvegén keresztül, akkor és most (Esszé a harminc évvel ezelőtti európai helyzetről és a magyar pozícióról)
    (Aposztróf Kiadó, 2024) Becsey Zsolt László; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Tanulmányok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Situation of CEE Economies after the COVID-19 Crisis
    (De Gruyter, 2022) Becsey Zsolt László
    Written in late summer of 2022, this article aimed to provide an overview on the intra-EU cohesion of the EU Member States that transformed the communist system into a democratic market economy in 1988–90. The study analyses the economic background of these states for sustainable catching-up in the European Union. The result is a picture of a divided CEE area, where some states showed macroeconomic imbalances and economic growth, while others started to catch up with the solid background of the eurozone membership or its future perspective. In terms of most parameters, Hungary is in the first group but – together with Romania – is also facing serious macroeconomic difficulties.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Situation of CEE Economies after the COVID-19 Crisis
    (2022) Becsey Zsolt László; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Tanulmányok; Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Written in late summer of 2022, this article aimed to provide an overview on the intra-EU cohesion of the EU Member States that transformed the communist system into a democratic market economy in 1988–90. The study analyses the economic background of these states for sustainable catching-up in the European Union. The result is a picture of a divided CEE area, where some states showed macroeconomic imbalances and economic growth, while others started to catch up with the solid background of the eurozone membership or its future perspective. In terms of most parameters, Hungary is in the first group but – together with Romania – is also facing serious macroeconomic difficulties.