Browsing by Author "Farkas Mária Ildikó"

Now showing 1 - 5 of 5
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A kulturális és nemzeti identitás megfogalmazása Japánban és Közép-Európában a 18-19. században
    (2016) Farkas Mária Ildikó
    Kokugaku of the Edo period can be seen as a key factor in defining cultural (and national) identity based on Japanese cultural heritage in the 18th and early 19th centuries. Kokugaku focused on Japanese classics, on exploring, studying and reviving (or even inventing) ancient Japanese language, literature, myths, history and also political ideology. ‘Japanese culture’ as such was distinguished from Chinese (and all other) cultures, and thus ‘Japanese identity’ was defined. Meiji scholars used kokugaku conceptions of Japan to construct a modern nationalism that was not simply derived from Western models and was not purely instrumental, but made good use of pre-modern and culturalist conceptions of community. The role of pre-modern cultural identity in the formation of modern Japanese (national) identity – following mainly Miroslav Hroch’s comparative and interdisciplinary theory of national development – can be examined in comparison with the ‘national awakening’ movements of the peoples of EastCentral Europe. Before modernity, in the shadow of a cultural and/or political ‘monolith’ (China for Japan, and Germany for Central Europe), ethnic groups or communities started to evolve their own identities with cultural movements focusing on their own language and culture, thus creating a new type of community, the nation. A comparative examination of texts (discourses) illustrates that similar modes of argumentation (narratives) can be identified in these movements: ‘language’ as the primary bearer of collective identity, the role of language in culture and ‘culture’ as the main common attribute of the community; as well as similar aspirations to explore, search and develop the native language, ‘genuine’ culture, and ‘original’ traditions. This comparative research offering ‘development patterns’ for interpretation can help us understand how ‘cultural identity’ played an important role in the formation of national identity, with its effect (‘cultural nationalism’) present even today in Japan and in Central Europe, too.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A turánizmus
    (1993) Farkas Mária Ildikó
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Japán modernizációjának előzményeihez
    (2013) Farkas Mária Ildikó
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Hungarian Nippon Society
    (2022) Farkas Mária Ildikó
    The Hungarian Nippon Society was founded in 1924, with the aim of building and developing Hungarian–Japanese relations, popularising Japan and Japanese culture in Hungary, and encour-aging research on Japan. The society organised public lectures on Japan and Japanese culture and art exhibitions and social events connected to Japanese culture, and through these activities the society was the most important organiser and promoter of Japanese culture and art in Hungary between the two world wars. This society was the first (and for a long time, until the foundation of the Hungarian Japanese Friendship Society in 1987, the only) association in Hungary to focus solely on Japan and Japanese culture. This study summarises the most important issues related to the Nippon Society, with the aim of placing its history and activity in the broader historic and ideological context of its time. Examining the history of the Hungarian Nippon Society can provide us a more nuanced picture about how and why Japan’s image changed during the first half of the 20th century in a Central European country that had different images and concepts about the East and thus a different approach than Western European societies had. Moreover, this case of a primarily cultural association in a politically difficult era can show how different cultural and intellectual thoughts and theories can be affected by identity issues and by contemporary politics, political thinking, and international situations.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Japanese Nation Building in European Comparison
    (2013) Farkas Mária Ildikó
    A Magyar–Nippon Társaság 1924-ben alakult azzal a céllal, hogy megismertesse és népszerűsítse a japán kultúrát Magyarországon, ösztönözze a Japánnal kapcsolatos kutatásokat, valamint elősegítse a magyar–japán kapcsolatok kialakítását és fejlődését. Az egyesület ismeretterjesztő előadásokat szervezett Japánról, kulturális és művészeti kiállításokat, valamint a japán kultúrához kapcsolódó társadalmi eseményeket rendezett, amelyek révén a társaság a japán kultúra és művészet legjelentősebb szervezője és népszerűsítője volt Magyarországon a két világháború között. Ez a társaság volt az első (és sokáig, a Magyar–Japán Baráti Társaság 1987-es megalakulásáig az egyetlen) egyesület Magyarországon, amely kizárólag Japánra és a japán kultúrára koncentrált. Jelen tanulmány a Magyar–Nippon Társaság történetét és tevékenységét korának tágabb történelmi és ideológiai kontextusába helyezve foglalja össze, amely megközelítéssel árnyaltabb képet kaphatunk arról, hogyan és miért változott meg Japán imázsa a 20. század első felében egy olyan közép-kelet-európai országban, amely a „Keletről” más fogalmakkal és elképzelésekkel rendelkezett, mint a nyugat-európai társadalmak. Az elemzés azt is bemutatja, hogy egy elsődlegesen kulturális egyesület hogyan került az adott korszak politikai meghatározottságának hatása alá: hogyan hatottak szellemiségére és tevékenységére a korszak meghatározó ideológiái, a nemzetközi helyzet eseményei, az aktuális politikai gondolkodás elemei, valamint a magyar identitásprobléma kérdései.