Browsing by Author "Hadházi Éva"

Now showing 1 - 5 of 5
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A szülői nevelői stílus azonosítására alkalmas Parenting Styles and Dimensions Questionnaire hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok
    (2021) Hadházi Éva; Takács Szabolcs; Csikós Gábor; Homoki Adél; Czinkóczki Annamária; Törő Krisztina; Kövesdi Andrea; F. Földi Rita
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az anya–magzat kötődést mérő Maternal–Fetal Attachment Scale kérdőív magyar nyelvű adaptálása és felhasználásának lehetőségei az ultrahang-kommunikációs vizsgálatok során
    (2016-05) Andrek Andrea; Hadházi Éva; Kekecs Zoltán
    Bevezetés: Az ultrahangvizsgálatok kommunikációs hatékonyságát vizsgáló kutatások arra hívják fel a figyelmet, hogy a szorongásoldáson túl alkalmasak az anya és magzata közötti kötődés megerősítésére. Célkitűzés: A szerzők célja az intrauterin kötődés mérésére használt leggyakoribb eszköz, a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű adaptálása volt. Módszer: 114 várandós anya a második és harmadik trimeszter idején vett részt a kérdőíves vizsgálatban, amelyben a Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változatát és egy adatlapot töltöttek ki. Eredmények: A kérdőív belső konzisztenciája kiváló volt, a Cronbach-alfa 0,87-os értéket mutatott az összpontszám tekintetében. A kérdőívben szignifikánsan magasabb pontszámot értek el a házasságban élő anyák, és emelkedett a pontszám a várandósság előrehaladásával. A magzat nemére vonatkozó bizonytalanság negatív irányba befolyásolta a kötődést. Nem találtak szignifikáns kapcsolatot a kötődési összpontszám és számos pszichoszociális tényező között. Következtetések: A Maternal–Fetal Attachment Scale magyar nyelvű változata alkalmas mérőeszköz lehet a kötődést erősítő ultrahangos szűrővizsgálati helyzetek elemzésére a családközpontú várandósgondozásban.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Előzetes eredmények egy magyar mintán kidolgozott Intrauterin Kapcsolati Kérdőív méréses tapasztalatairól – pilot study: Az anya–magzat kapcsolat párkapcsolattal és szülői bánásmóddal való összefüggéseinek vizsgálata
    (2017-05) Hadházi Éva; Andrek Andrea; Kekecs Zoltán
    Elméleti háttér Az 1980-as évektől kutatják az „anyai környezet” magzati fejlődésre gyakorolt hatását, ám az eredmények nem konzekvensek az anya–magzat kapcsolatot befolyásoló tényezőket illetően. Cél Magyar mintán kialakítani egy anya–magzat kapcsolatot mérő kérdőívet, valamint feltárni az intrauterin kötődésben meghatározó szerepet játszó jellegzetességeket. Módszerek 114, 15 és 38 gesztációs hét közötti várandós anya vett részt a kutatásban, kitöltve az Intrauterin Kapcsolati Kérdőívet, a Maternal Fetal Attachment Scale magyar változatát (MFAS-HU), az Intimitás és a Szülői Bánásmód Kérdőívet. Eredmények A kialakított 28 tételes Intrauterin Kapcsolati Kérdőív (IUKK) faktorstruktúrája illeszkedési mutatókban az elvárások alatt marad (RMSEA = 0,08; χ ² /df = 1,645; NFI = 0,85; CFI = 0,87). A 8 alskála Cronbach-alfa értékei 0,56–0,93 közöttiek. Explorátoros faktorelemezéssel sikerült egy jó kommunalitási tulajdonságokkal rendelkező rövidebb modellt kialakítani (IUKK–R), amely 12 tételt és 3 alskálát tartalmaz (RMSEA = 0,08; χ ² /df = 1,660; NFI = 0,95; CFI = 0,96). Az IUKK–R Cronbach-alfa értékei magasak: 0,81–0,93. Elemzéseinkhez az IUKK–R modellt használtuk. Kérdőívünk korrelál az MFAS–HU-val, ugyanakkor a megragadott magzati kötődés dimenzióik nem teljesen átfedőek. A nemzetközi tapasztalatokkal nagyjából összhangban, az anya–magzat kapcsolat erősségében szignifikánsan magasabb értéket ér el az anya, ha bármelyik tényező jellemzi: házasságban él; magasabb az anyagi hozzájárulása a családi kasszához; nem volt korábban spontán vetélése, ő maga beavatkozástól mentesen, természetes módon született; biztosan tudja, vagy nem tudja a magzat nemét. Nem befolyásol a várandósság ideje, az iskolai végzettség, a várandósság tervezettsége, a fogantatás módja, a meglévő gyermekek száma és a magzatmozgás észlelése. A magzati kötődés összefügg a párkapcsolati intimitással: az észlelt gondoskodás kedvezőbb, míg az észlelt kontroll kedvezőtlenebb anya–magzat kötődéssel jár együtt. Az anya saját szüleivel való kapcsolatának megélése, az anyai és apai szeretet, pozitívan korrelál a saját magzatához fűződő kapcsolattal. Következtetések A magyar mintára kidolgozott kérdőív megbízhatósága ígéretes, de szükségesek további validitásvizsgálatok, nagyobb, heterogén mintán. Tapasztalataink felhívják a figyelmet a szülői bánásmód és a párkapcsolati gondoskodás jelentőségére a várandósság időszakában és gyakorlati relevanciával bírnak a prevenciós munkában.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Re-Evaluation of the Psychometric Properties of the Maternal-Fetal Attachment Scale in a Hungarian Sample
    (2016-07) Andrek Andrea; Kekecs Zoltán; Hadházi Éva; Boukydis, Zack; Varga Katalin
    Objective: To explore the factor structure of the Maternal-Fetal Attachment Scale (MFAS) and to investigate its psychosocial and demographic correlates in a Hungarian sample. Design: Cross-sectional survey. Setting: A sonography clinic in a metropolitan area. Participants: One hundred fourteen primiparous and multiparous women over the age of 18 years in the second or third trimesters of pregnancy. Methods: Participants completed the Hungarian version of the MFAS and provided information on demographic, socioeconomic, and pregnancy-related factors. Results: The internal consistency of the MFAS total scale was acceptable (Cronbach's alpha coefficient = .87). However, the reliability of the five subscales was low (alpha coefficients between .57 and .74), and the original five-factor model was not supported by the factor analyses. Married mothers had higher scores on the MFAS than participants who were unmarried, and uncertainty about the sex of the fetus was associated with lower attachment scores. Furthermore, gestational age showed a positive correlation with MFAS scores. No significant association was found between the total score on the MFAS and such factors as age, income, or education of the parents; whether the pregnancy was planned; method of conception; number of children born previously; prior perinatal losses; and circumstances of the mother's own birth. Conclusion: Our study showed that marital status, uncertainty about the sex of the fetus, and gestational age were associated with maternal-fetal attachment; however, more detailed analysis was not possible because of the instability of the subscales of the instrument. Further research is warranted on the underlying factors related to maternal-fetal attachment.