Browsing by Author "Lovász Irén"

Now showing 1 - 7 of 7
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A gyógyító hangok antropológiájához: a népdaléneklés testi-lelki hatásairól
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2020) Lovász Irén
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A székelyvéckei jelenés mint szakrális kommunikáció
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Lovász Irén
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    „Ez hasznos!” – Máig élő gyimesi népi imádságok és gyógyító „mondások”
    (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézet, 2021) Lovász Irén
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Hang - lélek - hagyomány. Válogatott tanulmányok [részlet]
    (L’Harmattan Kiadó, 2025) Lovász Irén; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    A Lovász Irént bemutató szövegek rendre olyan benyomást keltenek, mintha két kiváló, de különböző emberről szólnának: az énekesként csodás szólóalbumokat jegyző előadóművészről, valamint a néprajztudományban akadémiai fokozatot szerző kutatóról. Ez a megközelítés néha talán indokolt, a szerző tanulmánykötete olvastán azonban egészen bizonyosan elhagyható. Lovász Irén tudósként is sokszor épp azoknak a kérdéseknek ered a nyomába, amelyek művészként is foglalkoztatják. Szép példa erre az archeoakusztika új tudományának szentelt kiemelt figyelme, amely a szakrális terek és a kultikus helyek hanghasználatát vizsgálja – de az is, ahogy ezt a kutatási irányt követve saját művészi inspirációhoz is meg tud érkezni: a pécsi székesegyház altemplomában vagy a budapesti Szent István Bazilikában adott koncertjeit is a szakrális kommunikáció elméleti közegében tudja értelmezni. Ahogy a népdalénekes Lovász Irén elsősorban a koncertjein képes átadni a személyiségéből áradó varázslatot, úgy néprajzkutató énje sem szobatudós csupán, hanem a kutatási terepeken mozogva is maradandót tud alkotni. Művészként a gyógyító hangok előadójaként vált legendássá, tudósi karakterét úgyszintén egyfajta gyógyító tulajdonság, a megértő figyelem hatja át. E kötet olvasása közben mi is együtt mozoghatunk vele az általa leírt szellemi pályákon és a Gyimesektől Garam mentéig terjedő izgalmas kutatóútjain. Ez a kötet azoknak ajánlható, akik a magyar népi műveltség, a kulturális antropológia vagy akár az archeoakusztika kérdései iránt leginkább abban a keretben érdeklődnek, amelyet a tudós és a művész Lovász Irén rendkívüli egyénisége együtt, egyszerre jelöl ki – azokat a belső hangokat követve, amelyek benne élnek, de amelyek minket is fellegajtókat nyitogató felismerésekkel ajándékozhatnak meg.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Reflections on Trancelingualism. Insights from Sacral Communication in Folk Poetry and Traditional Singing
    (Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, 2026) Lovász Irén; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    The article gives a brief introduction to the author’s notion of sacral communication. The concept, referring to a field as a cultural universal, provides a relevant approach to the multidisciplinary fields of communication theory and anthropology of arts and religion as well. Spiritual and religious language, or trancelingualism, is a component of sacral communication, but the latter encompasses additional nonverbal elements as well. This study focuses on the multimodal manifestation of trancelingualism within the context of sacral communication, from both theoretical and practical perspectives. This study argues that trancelingualism in folk poetry cannot be disentangled from translingualism, which opens intertextual dimensions that not only exist within the productive dimensions of that specific language but also transcend cultural boundaries. Among scientific studies on religious language and magical power of words, this study refers to basic scholars such as Maurice Bloch. To better understand the mechanism of religious and artistic texts, it suggests applying the autocommunication concept of Juri Lotman. By using these theoretic frames, the author tries to find relations of the pragmatic use of traditional singing, folk poetry and archaic folk prayers in the Hungarian oral tradition using code-switching.