Browsing by Author "Sváb-Repponi Felícia Laura"
Now showing 1 - 1 of 1
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen Access„Roma gyermekek hangja Európa-szerte”: Részvételi tapasztalatok és szakpolitikai kihívások az Európai uniós gyermekjogi keretrendszerben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sváb-Repponi Felícia Laura; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Károli Gáspár Református EgyetemAz európai roma népesség létszáma becslések szerint 10–12 millió fő közé tehető, és jelentős részük – egyes felmérések alapján e népesség akár 80%-a – szegénységnek vagy társadalmi kirekesztettségnek kitett. A gyermekek különösen sérülékenyek e strukturális egyenlőtlenségek közegében: a szegregált lakhatási körülmények, az oktatási elkülönítés, a korai iskolaelhagyás, valamint az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való korlátozott hozzáférés generációkon átívelő hátrányokat eredményez. Az Európai Unió az elmúlt évtizedben kiemelt figyelmet fordított a gyermekjogok érvényesítésére. Az uniós intézmények – különösen az Európai Bizottság – stratégiai dokumentumok és ajánlások révén törekedtek a gyermekek védelmének, részvételének és társadalmi befogadásának megerősítésére. Az EU Gyermekjogi Stratégiái, az Európai Gyermekgarancia, valamint az EU Roma Stratégiai Keretrendszer (2020–2030) egyaránt hangsúlyozzák, hogy a legkiszolgáltatottabb gyermekcsoportok – köztük a roma gyermekek – fokozott védelmet és célzott szakpolitikai beavatkozásokat igényelnek. A tanulmány az európai roma gyermekek helyzetét vizsgálja az uniós gyermekjogi és szociálpolitikai keretrendszer összefüggésében, különös tekintettel az Eurochild által koordinált, Roma gyermekek hangja Európa-szerte című, 2024-ben publikált jelentésre. A jelentés az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye 12. cikkében deklarált véleménynyilvánítási jogra építve nem csupán statisztikai adatokat közöl, hanem részvételi módszertannal gyűjtött gyermekbeszámolókon keresztül mutatja be a roma gyermekek mindennapi tapasztalatait. A tanulmány intézményi és szakpolitikai szinten is elemzi a kapcsolódó uniós kereteket, kiemelt figyelmet fordítva a civil partnerségek és a részvételi mechanizmusok szerepére. A kutatás célja annak bemutatása, hogy a roma gyermekek tapasztalatai és részvételi gyakorlatai miként járulhatnak hozzá egy hatékonyabb és inkluzívabb gyermekpolitika kialakításához.