Browsing by Author "Szabó Imre Szilárd"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA szakszervezet jogállása a magyar munkajogban(Novissima Kiadó, 2022) Szabó Imre Szilárd
- ItemOpen AccessA „bértárgyalások” és a hozzájuk kapcsolódó munkajogi és munkaügyi kapcsolati kihívások a köztulajdonban álló vállalatok által működtetett közszolgáltatások területén(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Szabó Imre SzilárdAz állami és az önkormányzati közszolgáltatást nyújtó cégeknél több mint fél évig húzódott a 2021. évi bérfejlesztések rendezése, amely hároméves, úgynevezett „jövedelempolitikai” megállapodásokban manifesztálódott. A folyamat azonban jelen írás szempontjából leginkább a munkaügyi kapcsolatok vetülete miatt vált érdekessé és jogtudományi szempontból is elemezhetővé. Az elemzés során – a terjedelem adta keretek lehetőségei között – vizsgálom a bérmegállapodások folyamatát (annak munkajogi tartalmával és következményeivel), a köztulajdonra vonatkozó eltérő kollektív munkajogi szabályok elvi alapjait, végül a szektor sztrájkjogi szabályozásának újonnan felmerülő gyakorlati problémáit. In the case of state- and municipality-owned companies providing public services, the 2021 salary increase was settled with a six-monthly delay, which was manifested in threeyear, so-called “income policy” agreements. However, for the purposes of this paper, the process became relevant mainly due to the aspect of labor relations and it also became suitable for a legal science analysis. In the course of this, within the available space limits, I discuss the process of salary negotiations (with its labor law content and consequences), the theoretical bases of the different collective labor law regulations regarding public assets, and finally, the newly emerging practical issues related to the strike rights regulation of this sector.
- ItemOpen AccessAtipikus munkajogviszonyok(ORAC Kiadó Kft., 2023) Szabó Imre Szilárd; Ferencz JácintAz atipikus jogviszonyok egy része visszavezethető a változó gazdasági viszonyokra, azon belül is a globalizált munkaerőpiac létrejöttére. E piacon a munkavállalónak más készségekkel kell rendelkeznie, mint a korábbi, szinte kizárólag nemzeti elvárásokat támasztó munkaerőpiacon, hiszen a multinacionális vállalatok megjelenése és a foglalkoztatásban betöltött szerepük növekedése változásra készteti a munkaerőt. A magyar és nemzetközi munkajogban a szabályozás elsődleges tárgya a hagyományos vagy tipikus munkaviszony. Ez az alapvető fontosságú munkaviszony határozatlan idejű, teljes munkaidőre szól, a munkaszerződést egy munkáltató és egy munkavállaló jogalany köti egymással, és a munkáltató által meghatározott helyen és időben, a munkáltató eszközeivel történő munkavégzésre jön létre. Ez a jogviszonytípus jelenti azt az alapot, amelyhez az eltérő jogviszonyokat mérjük és amely jogviszonyokat atipikusnak nevezünk. Így eltérésnek minősül minden olyan eset, amelyben a munkaidő a hagyományos munkajogviszonytól eltérően alakul, illetve amikor a napi munkaidőnek nincsen jelentősége. Időbeli eltérést jelent tehát a határozott időre, a részmunkaidőre vagy adott feladatra szóló szerződés, különösen pedig az alkalmi munkavállalás esetében az idénymunkára létrehozott jogviszony, de hasonlóan atipikusnak minősül például a többmunkáltatós, munkaerőkölcsönzésre létesített vagy távmunkára létrejövő jogviszony is.
- ItemOpen AccessMég elégséges szolgáltatás a gyakorlatban – az elmúlt tizenhárom év „legnagyobb” személyszállítási sztrájkjának tanulságai(ORAC Kiadó Kft., 2023) Szabó Imre Szilárd
- ItemOpen AccessMunkajogi elvi kérdések(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Szabó Imre Szilárd