Browsing by Author "Sztárayné Kézdy Éva"
Now showing 1 - 6 of 6
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA munka és a magánélet közti egyensúly alakulása a kisgyermekkel otthon lévő apák családjában(2023) Drjenovszky Zsófia; Sztárayné Kézdy ÉvaA kisgyermekes szülők munka-magánélet konfliktusának vizsgálatai gyakran magától értetődőnek tekintik, hogy ez inkább „női kérdés”. A karrier és a családi élet összehangolásának nehézségei azonban nemcsak az anyát érintik, hanem a család egészének működését is, vagyis az anya és az apa munkaerőpiaci döntései szorosan összefüggnek. Magyarországon a családtámogatási rendszer 1982 óta egyre bővülő körben lehetővé teszi, hogy az apák is három évig otthon maradjanak gyermekeikkel. A vonatkozó statisztikai adatok, melyek szerint igen kicsi azon apák aránya, akik igénybe veszik a gyermekgondozási támogatásokat, azonban azt mutatják, hogy a nemi szerepek változása mellett a magyar társadalomban a gyermekgondozás terheit továbbra is elsősorban a nők viselik. 31 otthon maradó apával készített mélyinterjún és párjukkal kitöltetett kérdőíven alapuló kvalitatív kutatásunkban arra a kérdésre keressük a választ, hogy az apák ilyen jellegű részvétele a gyermeknevelésben hogyan és milyen mértékben tudja enyhíteni a szülők munka-magánélet konfliktusát. Kutatási kérdésünket speciálisan az apa otthonlétének időszaka alatt, valamint mindkét szülő munkával kapcsolatos attitűdjének és munkaerőpiaci helyzetének kölcsönhatásában vizsgáltuk, majd ennek alapján kidolgoztunk egy, négy jellegzetes családi mintázatot leíró tipológiát.
- ItemOpen AccessGondoskodásviszonyok a gyermekükkel otthon lévő apák családjaiban Magyarországon(2021) Sztárayné Kézdy Éva; Drjenovszky ZsófiaA hagyományos családi szerepfelfogás szerint a családon belüli gondoskodás, különösen a kisgyermekek körüli teendők ellátása elsősorban az anya feladata, az apa szerepe pedig a kenyérkeresés, azaz a családjától elkülönülten, a munkaerőpiacon történő munkavégzés, amellyel a családjának megteremti az anyagi biztonságot. Az utóbbi évtizedekben azonban a társadalmi változásoknak megfelelően megjelent egy új típusú, modern apakép is, amely mögött egy inkább egalitárius családi szerepfelfogás húzódhat meg. Ezzel párhuzamosan a hegemón maszkulinitás elmélete és gyakorlata mellett empirikus kutatási tapasztalatokkal is alátámasztott új férfiasságdefiníciók fogalmazódnak meg, amelybe a háztartási munkák egyenlőbb megosztása mellett a kisgyermekekről való gondoskodás is beletartozik. Továbbá számos kutatás mutatja, hogy az apák aktív részvétele a gyermekek gondozásában pozitív hatással van a szülő-gyermek, valamint a szülők közötti kapcsolatra és a családi dinamika alakulására. Bár Magyarországon is egyfajta elmozdulás figyelhető meg a hagyományos, kenyérkereső apa normája felől az új típusú, gondoskodó apakép irányába, nemzetközi adatokkal is összevetve mégis azt látjuk, hogy hazánkban a gyermekével otthon maradó apa még ebbe a képbe is ritkán illeszkedik. Tanulmányunkban éppen ezzel a bővülő, de igen szűk csoporttal foglalkozunk. Eredményeink 31 olyan apával készített félig-strukturált mélyinterjún alapulnak, akik gyermekük születését követően valamely időszakban maguk maradtak otthon, míg az anya dolgozott. Annak érdekében, hogy az eredményeket családi kontextusban lehessen értékelni, az interjúalanyok párjai is kitöltöttek egy rövid kérdőívet. Eredményeink közül tanulmányunkban ismertetjük egyrészt az otthon maradó apáknak az apaságról és az azzal szorosan összefüggő férfiasságról vallott felfogásának jellegzetes mintázatait, másrészt megvizsgáljuk, hogy az otthon töltött idő hogyan alakította az apák és gyermekük közötti, valamint a szülők közötti kapcsolatot.
- ItemOpen AccessHungarian Stay-at-Home Fathers: A New Alternative for Family Wellbeing(2021) Drjenovszky Zsófia; Sztárayné Kézdy ÉvaThe two significant factors that influence subjective wellbeing are job and life satisfaction, so the work–life balance, that is, balancing between the two areas, is related to several wellbeing outcomes. This issue is of particular interest in those families, where, even if only temporarily, they have chosen the non-traditional sharing of roles, in which the father becomes the primary caregiver and the mother assumes the role of breadwinner. Very few Hungarian studies focus on families where the mother is the prime breadwinner and there has been no research specifically relating to stay-at-home father–working mother families. The qualitative gap filling research that we conducted was utilized to explore the relationship between achieving work-life balance and wellbeing in case of Hungarian stay-at-home father–working mother couples. A total of 31 families were examined through a semi-structured in-depth interview with the fathers and a short questionnaire with the mothers. All participants were white, heterosexual couples with one to four children. As a result of the analysis, four typical patterns in terms of the stay-at-home father and working mother family dynamics could be identified, including to what extent this non-traditional family format contributes to the father’s, mother’s, or both of their wellbeing.
- ItemOpen AccessRestitutio in integrum?: az erdélyi arisztokrácia lehetséges szerepei a 21. században - az érintettekkel készült interjú- és riportkötetek tartalomelemzése alapján(2017) Sztárayné Kézdy ÉvaAmíg meg nem született a román visszaszolgáltatási törvény, éldegéltünk, mint minden normális ember." 1 "[…] kevés olyan rendje vagy osztálya van az elmúlt magyar társadalomnak, amely körül az indulatok úgy csapnának össze, mint a nemesség társadalmi szerepének és létének megítélése körül. Való igaz, hogy sem a múlt, sem a jelen történelmi ideológiája nem nézett szembe-most teljes és széles értelem-ben-a nemesség történeti-társadalmi szerepével a magyar fejlődés taglalá-sában; az öndicsőítéstől a dühödt tagadásig az uralkodó rendszerhez fűződő változó viszony szerint esik szó a nemességről, de nagyon ritka a konkrét elemzés a valóság tényének talaján. Lehetett mikszáthosan ironikus, adysan dühös, jókaisan polgári romantikus a kép; lehetett a nemességre ráruházni a felelősséget a nemzetvesztő háborúkért és politikáért; lehetett egyedül rá hárítani a nemzetfenntartás dicsőségét; lehetett fennen hirdetni, mint nem-zetfenntartó magyarság törzsét, minden értékeit megőrző tisztességet, nobili-tást, emberi és erkölcsi magasrendűséget egyedül képviselő, tisztán és híven megtartó társadalmi elhivatottságot vállalót, és lehetett nevetségessé tenni, mint minden fejlődést, haladást visszafogó, a nemzet testén élősködő, döly-fös, ártalmas avítt fekélyt. A belső elkötelezettség alapján a megítélés lehetett dicsőítő vagy önmarcangoló, elnéző vagy ironikus, szeretetteljes vagy gya-lázkodó, de »objektív« dokumentummal sem a kortárs, sem az utókor nem állt elő." 2 A fenti sorokat Losonczi Ágnes szociológus írta le az életmód anyagi, tár-gyi és szellemi feltételeit, valamint a történelmi minták továbbélését taglaló könyvében a hetvenes években, azonban a helyzet azóta is alig változott. A rendszerváltást megelőző időszakban a korszak ideológiai, politikai, társada-lompolitikai közegét ismerve érthető, hogy nem született a főnemesi családok leszármazottai aktuális társadalmi helyzetére vonatkozó átfogó tudományos 1 Báró Bánffy Farkast idézi MARGITTAI Gábor: Tiltott kastély. Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében, Scolar Kiadó, Budapest, 2017, 52. p. 2 LOSONCZI Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben, Gondolat Kiadó, Budapest, 1977, 75. p. AZ ERDÉLYI ARISZTOKRÁCIÁRÓL
- ItemOpen AccessTávolléti fókuszcsoportok eredményei a 2020 tavaszi érettségivel kapcsolatos tapasztalatokról(2021) Sztárayné Kézdy Éva; Szvetelszky Zsuzsanna2020 tavaszán a COVID-19 járvány terjedése gyökeresen változtatta meg mindannyiunk, így az ebben az évben érettségiző diákok életét is. Az érettségizők különleges csoportnak számítanak: élethelyzetüknél fogva várományosai voltak a nagy fordulópontok megélésének, megünneplésének – mindez elmaradtak, illetve más formában valósult meg. Mi több, ez az időszak a vizsgált csoportok életében markáns korszakzárást is jelentett, ami egybeesett a COVID-19 ugyancsak korszakfordulóként karakterizálható időszakával. Kutatásunkban távolléti, online fókuszcsoportos beszélgetések során térképeztük fel az érettségiző diákok percepcióit a megélt érettségi időszakkal kapcsolatban. A fókuszcsoportos beszélgetések nem csupán online kivitelezésűek voltak, hanem audiovizuális módon is zajlottak (szemben a korábban elterjedt, realtime, de szövegalapú, többek között gépelést is magában foglaló online fókuszcsoportokkal). A járvány által kikényszerített helyzet módszertani sajátossága, hogy a csoportot a szituáció kényszere miatt távolléti, online videókonferencia platformokon oktatásban részesülő, az érintett csoporthoz korban közel álló egyetemisták moderálták az online oktatás témájában, szintén online módon. Cikkünkben beszámolunk ezekről a jövőben minden bizonnyal mások által is jól hasznosítható módszertani tapasztalatokról, továbbá a távolléti, online fókuszcsoportos beszélgetések tapasztalatait foglaljuk össze. A fókuszcsoportos beszélgetésekben meghatározó súllyal jelent meg az érettségizők percepciója az online oktatás távlati potenciáljával kapcsolatban.
- ItemOpen AccessThe Distribution of Unpaid Domestic Work in Hungarian Stay-at-Home Father—Working-Mother Families(2023) Sztárayné Kézdy Éva; Drjenovszky ZsófiaThe purpose of this paper is to analyze the Hungarian stay-at-home father—workingmother families from a point of view of how the distribution of unpaid domestic work develops during the period when the father stays at home with his child(ren). It answers the question of what principles and implemented practices govern the division of household labour in these families. According to the perception of the traditional parental role, unpaid domestic work, such as family duties, routine housework, and care work are the responsibility of mothers, while fathers are responsible for the financial stability of the family. In addition to the once prevailing breadwinner father role, nowadays the egalitarian model is becoming increasingly prominent. In parallel, a new father type appears according to which a good father wants to be more involved in the everyday life of the child. An extreme case of this type of involvement is when the father stays at home with his child(ren) and becomes the primary caregiver, and the mother assumes the role of breadwinner. The ratio of such families is growing around the world, but we still know relatively little about them. Our gap-filling, qualitative research is based on semi-structured in-depth interviews with 31 Hungarian stay-at-home fathers supplemented by a short questionnaire with their partners. The data were analyzed by thematic analysis method. As a main conclusion we could identify two clearly distinguishable groups among the examined couples: families with a rather traditional approach, and families having more egalitarian values concerning gender roles. However, the findings suggest that all of these families can be characterised by egalitarian sharing practices of duties, and at the same time by undoing gender. The distribution of routine housework and care work is based on a time availability perspective, which does not specify any masculine or feminine family duty or work.