Browsing by Author "Udvary Sándor"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA polgári eljárásjog reformja – reformáció vagy renováció(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2017) Udvary SándorA polgári perrendtartás megújulása három éve folyamatos mozgásban tartja a perjogi irodalmat és a 2016. évi CXXX. törvény megjelenésével a gyakorlat is egyre inkább érzi a változások elközelgetését. A szöveg kritikus pontjainak elemzésével a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintést ad a majdani perrendtartásról abból a perspektívából, hogy mélyreható reformációt vagy felszíni renovációt jelent-e az új törvény a ma megszokott perrendhez képest. A cikk kapcsolódását a kálvini reformációhoz az adja, hogy az egyházi bíróságok eljárása – mely bizonyos vonalakban emlékeztet az állami bíróságokéra, így pl. az eljárás tisztességességét garantáló alapvető rendelkezések tekintetében – fog-e bármilyen kihatást elszenvedni a változó eljárási koncepciók miatt.
- ItemOpen AccessAz autonóm nem emberi cselekvés polgári jogi megítélésének egyes kérdései az automatizált döntéshozatal adatvédelmi szabályainak határvonalán(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2021) Udvary SándorA mesterséges intelligencia (MI) alapjogi kérdéseit kutató fórum számtalan olyan kérdést vet fel, amely több mint a kutatók elméleti érdeklődése: hamarosan a jogalkotás, a joggyakorlat fog azokkal foglalkozni. Ilyen a ma még – és reméljük a jövőben is – futurisztikusnak tűnő gondolat, amely szerint mesterséges intelligencia által működtetett robotok állampolgárságot kapjanak, vagy netán polgári jogi jogalanyiságuk elismerésre kerüljön. A kutatók által vizsgált kérdések a választójogtól a közigazgatási jogon át a szerzői jogig terjednek, amelyből e sorokon egy-egy apró részkérdéssel kívánunk foglalkozni.
- ItemOpen AccessAz első Pp. novella jelentősége az elsőfokú eljárásra(2021) Udvary SándorA polgári perrendtartás 2013-tól 2016-ig tartó kodifikációja a törvény elfogadásával lezárult, ami egy éves felkészülési időt követően hatályba lépett. A 2018 január 1-je óta eltelt három év a gyakorlat kijegecesedésének ideje volt, a szakmai testületek folyamatos munkájának köszönhetően a kezdeti aggályok, megrázkódtatások elhalkultak. Közel három év tapasztalata és adatai viszont már elegendőek ahhoz, hogy a jogalkotó – a hivatásrendek, különösen is a bíróságok jelzései alapján – áttekintse a gyakorlatot és a jogpolitikai célokkal összhangban felülvizsgálja a törvény működését, korrigálja azokat a szabályokat, amelyek esetleg diszfunkcionális módon érvényesülnek. A 2021. évi CXIX. törvény 2021. január 1-jén lépett hatályba és a Pp. szinte minden része tekintetében tartalmaz módosító rendelkezéseket, jelentős részben korrigáló, pontosító, a joggyakorlatot igazító szabályt. Megítélésünk szerint jelentősebb, koncepcionálisnak tűnő módosítás viszont, amellyel a jogalkotó enyhíti a tényállítások előterjesztéséhez fűződő korlátozásokat, valamint a keresetlevél kellékei, vizsgálata és visszautasítása tekintetében a jogalkalmazási szigort.
- ItemOpen AccessCollective litigation tools in the Hungarian legal system(Ústav státu a práva AV ČR, 2019) Udvary SándorCollective litigation tools are not result of historical development in Hungary, they were introduced to the legal system due to external influence: first by reason of the European Union’s activity on consumer protection, then – besides the continuing European interest – due to theoretical work of civil proceduralists.
- ItemOpen AccessPro actione collectiva(Patrocinium Kiadó, 2015) Udvary SándorA polgári eljárásjog kodifikációja olyan lehetőség, amely nem csak a de lege lata célzatú, a meglévőt jobbá alakító gondolkodást, de a de lege ferenda, a megújító, esetleg eddig nem létezőt alkotó tevékenységet is bátorítja. A Pp. kodifikációjának tehát nem csupán az a célja, hogy a számtalan módosítása következtében immár dogmatikai kohézióját elvesztett törvényművet újra egységes formába öntse, de csak annak régi anyagai felhasználásával – mintha egy régi, törött harangból annak beolvasztásával újat öntene a mester –, de az is feladata, hogy gondos és alapos kutatást követően olyan új intézmények bevezetését is megfontolja, amelyek újszerűek – feltéve, hogy azoktól társadalmilag és jogpolitikailag kívánatos célok teljesítését alappal elvárhatja. A hasonlatot folytatva: új anyagot önt a harangba, ezzel változtatva, remélhetőleg szebbé téve a hangját.