Browsing by Science "jog, jogtudomány, jogtörténet"
Now showing 1 - 20 of 24
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA büntetőjog nyelve(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Dobrocsi SzilviaA büntetőjog szaknyelvi terminológiája a XIX. század első felében gyors fejlődés során alakult ki és a század végére elnyerte a ma is ismert tartalmát. A XX. században a tágabb értelemben vett büntetőjog szabályozása folyamatosan változott, de terminológiai szempontból nem sok módosítás történt. A változások inkább politikai okokra vezethetők vissza. Az elmúlt huszonöt évben azonban ismét élénk kodifikációs munka folyt és ezúttal terminológiai kérdések is felvetődtek a büntető anyagi jog, eljárási jog és végrehajtási jog szabályozásában. A jogalkotást a múltba való visszatekintés, a tartalmi és terminológiai egységesítés és egyszerűsítés és a terminológiai tudatosság vezette.
- ItemOpen AccessA büntetőjogi rágalmazás és becsületsértés(Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanács Médiatudományi Intézete, 2017) Tóth J. ZoltánJelen könyv a rágalmazással és a becsületsértéssel, valamint érintőlegesen az egyéb defamatorikus deliktumokkal kapcsolatos szabályozással foglalkozik. Célja egyrészt annak áttekintése, hogy milyen elméleti problémák vetődnek vagy vetődhetnek fel a szólásszabadságnak a méltóság, illetve a becsület védelme érdekében történő, kriminális jellegű korlátozásai során, másrészt annak felvázolása, hogy e problémákra milyen válaszok születtek és születnek az ilyen jellegű korlátozásokat alkalmazó (jellemzően európai) államokban, ezen belül is elsősorban Magyarországon. A könyv továbbá választ keres arra a kérdésre is, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatos gyakorlata milyen követelményeket támaszt az európai államok defamatorikus jogi szabályozásával szemben, illetve e követelmények mennyiben érvényesülnek ma az európai országok büntető jogalkotási és jogalkalmazási praxisában.
- ItemOpen AccessA felelősség egyes aspektusairól(Bíbor Kiadó, 2021) Papp PetraTémaválasztásomat a doktori értekezésem indokolta, ugyanis annak egyik központi kérdése a felelősség. A kutatásom során arra a kérdésre keresem a választ, hogy az egyes felelősségi formáktól mennyiben tér el a nemzetközi büntetőjogi felelősség. Ennek érdekében pedig bemutatom szemantikai értelemben a felelősséget, majd a jogi felelősséggel foglalkozom, annak két fő fajtájával, a polgári és a büntetőjogi felelősséggel. A tanulmány második felében pedig egy speciális felelősségi formát, a nemzetközi jogi felelősséget s annak egyes alakzatait igyekszem röviden szemléltetni. Így a kutatás eredményeként, a tanulmányból tömören megismerhetők az egyes (jogi) felelősségi fajták. My choice of subject was justified by my doctoral thesis, because one of its central issues is responsibility. In my research, I am looking for the answer to the question of how international criminal liability desices from each form of responsibility. To this end, I present responsibility in semantic terms, and then I deal with legal liability, with its two main types, civil and criminal liability.In the second half of the study, I will try to briefly illustrate a specific form of responsibility, international legal responsibility and some of its forms. Thus, as a result of the research, the study can be used to succinctly understand each (legal) type of liability.
- ItemOpen AccessA közvetítői eljárás szabályozásának változásai(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Dobrocsi SzilviaA cím kissé félrevezető: önmagában a közvetítői eljárás nem vizsgálható a tevékeny megbánás szabályainak ismertetése nélkül. Hiányzik továbbá a vizsgált időszak megjelölése a címből, aminek az az oka, hogy az áttekintő jellegű vizsgálódás egy tízéves időszakot ölel fel, a jogintézmény hazai bevezetésétől napjainkig, amely időszak során számos változás történt mind anyagi jogi, mind eljárási jogi területen. Az írás éppen ezért jogtörténeti jelleget nyer, mert a vizsgált, összehasonlított szabályozás egy része már nincs hatályban, egy másik, jelenleg hatályban lévő része pedig várhatóan egy év múlva már nem lesz alkalmazandó, további, a közeljövőben várható változások okán.
- ItemOpen AccessA legfelsőbb bírói fórum jogegységesítési kötelezettsége:(HVG-ORAC, 2020) Balássy Ádám Miklós
- ItemOpen AccessA nürnbergi per a jog és az erkölcs hálójában(Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2020) Papp Petra„Egy pillanatra sem szabad elfelejtünk, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve alapján, amelyekre támaszkodva ma ezek felett az emberek felett ítélkezünk, holnap bennünket fog megítélni a történelem.” (Lord Geoffrey Lawrence) Hetvenhárom évvel ezelőtt zárult le a történelem legjelentősebb pere, a nürnbergi per. Mérföldköve a történelemnek s a nemzetközi jognak egyaránt. Először kerültek felelősségre vonásra azok a nem mindennapi gonosztevők, akik oly súlyos bűntetteket követtek el az individuum ellen, amelyet a világ korábban még nem tapasztalt, a rettentő pusztítás nyomot hagyott minden ember életében. Hosszú évtizedek óta indítja meg a történészeket, a jogászokat, s apologétáik igyekeznek a történelem egyfajta torz számot adásává tekinteni, a nemzetközi jogban bekövetkezett visszalépésnek minősíteni. A békés együttélés politikájának megóvása érdekében fontos a nürnbergi ítélet szellemiségét ápolni és alapelveit megőrizni. A vitatható kérdései egyfelől a jogi fundamentumával, másfelől az erkölcsi mivoltával kapcsolatosak. A társadalom gerincét a jog képezi, s, ha a jogban felmerül az igazságtalanság kérdése, a határ a jogbiztonság és az igazságosság között elmosódik, így az megrendíti a társadalom jogba vetett hitét, amely lehetőséget ad a további feszültségek generálására. Németországnak és szövetségeseinek katonai legyőzését követően a bűnösök felelősségre vonása mellett társadalmi és egyéb, politikai érdekek szóltak. A nemzetközi szerződések megsértésével, illetőleg a nemzeti jog áthágásával aligha lehetett volna megteremteni a felelősségre vonás jogi kereteit, így a német jogban újjáélesztették a természetjogot, s ezen alapon ítélték el a háborús főbűnösöket. Jelen konferenciatanulmány arra tesz kísérletet, hogy a nürnbergi pert az imént írtak tükrében, egy eltérő perspektívából mutassa be, fókuszában a jog és az erkölcs dimenziója áll.
- ItemOpen AccessÁltalános jogforráselméletek(Magyar Jog- és Államtudományi Társaság, 2023) Balássy Ádám MiklósThe main focus of the paper is an attempt to present theories of the source of law, and for this reason I will analyse (1) the concept of "law" and its basic sub-concepts, and in the first part I will summarise the thoughts of some legal theorists on their conceptualisations of "law". Then I point to the different bases of the terminology of custom, tradition and consuetudo. Finally, I will present some of the formulations of legal source theory, since the confusion of terminology that has arisen here is one of the most vexed chapters in legal theory, and I will try to give straightforward distinctions between the various definitions.
- ItemOpen AccessAz egyes nemzetközi büntetőbíróságok dióhéjban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Papp Petra
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessAz Erdélyi Fejedelemség büntetőjoga(Forum Iuris, 2018) Domokos Andrea
- ItemOpen AccessAz erkölcs, a büntetőnorma és a nevelés kapcsolódási pontjai(HVG-ORAC, 2015) Domokos Andrea
- ItemOpen AccessDemokrácia, jogállamiság és alkotmánybíráskodás(Patrocinium Kiadó, 2020) Tóth J. ZoltánJelen monográfia azt a kérdést igyekszik körüljárni, hogy milyen kapcsolat áll fenn egyrészről a jogállamiság és annak tartalmi elemei, nevezetesen az emberi jogok, a hatalommegosztás és az ezek felett (is) őrködő alkotmánybíráskodás, másrészt a népszuverenitás elve és a demokrácia eszméje és gyakorlata között. A könyv a jogelméleti és államelméleti aspektusokon túl alapvetően politikai filozófiai szempontból közelíti meg ezt a kérdést, és csak érintőlegesen (ott, ahol az feltétlenül szükséges) tér ki alkotmánytani vagy (még ritkábban) tételes alkotmányjogi szempontokra. A könyv célja annak a hipotézisnek az igazolása, hogy a jogállamiság és a demokrácia – bár az utóbbi évtizedekben népszerű elgondolássá vált azok merev elválasztásának feltételezése és egymást kizáró mivoltuk igazolásának megkísérlése – valójában (lényegi tartalmukat tekintve) nemhogy nem zárják ki, hanem kölcsönösen feltételezik egymást. Ez különösen a demokrácia jogállami alapjaira igaz: bár jogállam sem lehetséges a demokratikus politikai akaratképzést lehetővé tevő intézményrendszer nélkül (hosszú távon legalábbis akkor marad meg a jogállam, ha vannak demokratikus alapjai), de meg inkább: a jogállami kritériumok érvényesülése és (végső soron az alkotmánybíráskodást végző szerv/ek/ általi) érvényesítése nélkül demokrácia nem lehetséges.
- ItemOpen AccessEurópai normák a magyar áldozatvédelemben(2023) Domokos AndreaA COVID 19 pandémia rámutatott, hogy hiába garantálja szilárd szabályrendszer az áldozatok jogait az Európai Unióban, válsághelyzetekben további védelemre és hatékonyabb végrehajtásra van szükség. Az Európai Unió 2020-as áldozatjogi stratégiája kiemeli, hogy a gyermekek, az idősek, a nemi alapú erőszak, a családon belüli erőszak és a rasszista vagy homofób gyűlölet-bűncselekmények áldozatai, a terrorizmus áldozatai, a fogyatékossággal élők még kiszolgáltatottabbak, sérülékenyebbek, mint általában az áldozatok. Az Európai Unió 2021-es gyermekjogi stratégiája igyekszik a gyermekek kiszolgáltatott, sérülékeny helyzetére sajátos, további védelmet és garanciát biztosítani. 2022-ben állásfoglalás született arról, hogy a tagállamok tegyenek lépéseket a büntető- és polgári ügyek összekapcsolására, így elkerülve bírósági és más jogi határozatok közötti, a gyermekekre nézve káros ellentmondásokat.
- ItemOpen AccessInterpretation of Fundamental Rights in Central and Eastern Europe(Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, Central European Academic Publishing, 2021) Tóth J. ZoltánFundamental rights have become increasingly important since the emergence of modern constitutionalism. The states of Central and Eastern Europe, as third-gen- eration countries of concentrated constitutional adjudication, and in leaving behind the legacy of state socialism, have faced challenges owing to the specificities of their recent history and the problems of transitioning to a democracy governed by the principle of the rule of law. These are substantially different from the problems that countries with first- and second-generation constitutional courts once had to solve, although they have many points in common. One such commonality is that, typically, new constitutions (or constitutions that can be considered new in sub- stance) have been adopted immediately after the end of a dictatorial regime, which, in contrast to the previous situation, already provided for a wide range of human rights. The enforcement of these rights was guaranteed everywhere in these states; however, the different historical situations had given rise to different responses.
- ItemOpen AccessKeresztény tanítások a nemzetközi büntetőjogban, különös tekintettel a népirtásra, a háborús és az emberiesség elleni bűncselekményekre(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Papp PetraJelen tanulmányban igyekszem bemutatni röviden azt a hosszú folyamatot, amelynek mentén kialakult a mai értelemben vett nemzetközi büntetőjog, valamint pozicionálom az egyén (a természetes személy) helyzetét a nemzetközi büntetőjogban, az államok közötti erőszak alkalmazásának lehetőségeit, avagy tilalmait és kísérletet teszek arra, hogy az egyes keresztény tanításokat összekapcsoljam a nemzetközi büntetőjog egyes részeivel, különösen (a címben is szereplő) nemzetközi bűncselekményekkel. Úgy gondolom, rendkívül fontos ez a fajta elméleti alapvetés napjainkban, amikor egy hazánkkal szomszédos országban háború zajlik. In this study, I will try to briefly describe the long process by which international criminal law in the present sense has evolved, as well as the situation of the individual (the natural person) in international criminal law, the possibilities, or prohibitions of the use of force between states, or I am attempting to link individual Christian teachings with certain parts of international criminal law, in particular (also mentioned in the title) with international crimes. I think that this kind of theoretical foundation or discussion is extremely important today, when there is a war going on in a country neighbouring Hungary.
- ItemOpen AccessKormányhatározat:(2022) Balássy Ádám Miklós
- ItemOpen AccessKormányrendelet:(Magyar Jog- és Államtudományi Társaság, 2023) Balássy Ádám Miklós
- ItemOpen AccessPál Apostol letartóztatásától a letartóztatás alkotmányos garanciájáig(2023) Czine Ágnes
- ItemOpen AccessSpecial rules of criminal procedure in crimes related to the border closure(Károli Gáspár Református Egyetem, 2016) Dobrocsi Szilvia
- ItemOpen AccessThe Business Criminal Law in Hungary(Patrocinium Kiadó, 2016) Dobrocsi Szilvia