Civil szervezetek és autonóm közösségek hatása a reciprok háztartásközi kapcsolatokra
Loading...
Date
2020
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ)
Citation
ISBN:
9786155586521
MTMT:
33857949
Abstract
Doktori témámhoz kapcsolódóan 2018. tavaszán az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával kvalitatív mélyinterjús vizsgálatot végeztem a budapesti József Attila lakótelep civil szervezeteinek és informális közösségi csoportjainak körében. Összesen tizenhét mélyinterjút készítettem a lakótelepen működő civil szervezetek/informális közösségek vezetői, önkéntesei és olyan, a helyi közösségekben aktív helyi lakosok körében, akik nem kötődnek kifejezetten egy-egy közösséghez, civil szervezethez, de a programok kapcsán találkoznak/találkoztak velük. A kutatás során egy, a fővároson belül jól lehatárolható („falu a városban”), lokális identitással rendelkező területen vizsgáltam, hogy vajon a háztartásközi reciprok kapcsolatok alakulnak-e át önsegítő informális csoportokká/civil szervezetekké, hogy milyen motivációk vezérlik e csoportok tagjait/önkénteseit (milyen kapcsolati/szimbolikus tőkét tudnak így felhalmozni) és hogy a közösségi tevékenység hogyan tudja facilitálni a háztartásközi reciprok kapcsolatok kiterjedtségét és intenzitását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a választott közösségek (informális és civil szerveződések) a modernitás viszonyai közepette a reciprok kapcsolatok területén is megoldásokat adhatnak a korábbi organikus, tradícionális közösségek helyettesítésre. Egyrészt keretet nyújtanak a klasszikus páros reciprok kapcsolatok létrejöttéhez, másrészt a generalizált reciprocitás mentén lehetőséget adnak közösségi részvételre, az integráció erősítésére. Vizsgálatom alapján úgy tűnik, hogy a generalizált, a szerveződésekhez kapcsolódó reciprocitás a klasszikus páros formánál kevésbé kényszerítő erejű, s ezért törékenyebb - tudatos fenntartást, a kapcsolódó szokásrend, hagyományok kidolgozását igényli.