Civil szervezetek és autonóm közösségek hatása a reciprok háztartásközi kapcsolatokra
Loading...
Date
2020
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ)
Abstract
Doktori témámhoz kapcsolódóan 2018. tavaszán az Új Nemzeti Kiválóság Program támogatásával kvalitatív mélyinterjús vizsgálatot végeztem a budapesti József Attila lakótelep civil szervezeteinek és informális közösségi csoportjainak körében. Összesen tizenhét mélyinterjút készítettem a lakótelepen működő civil szervezetek/informális közösségek vezetői, önkéntesei és olyan, a helyi közösségekben aktív helyi lakosok körében, akik nem kötődnek kifejezetten egy-egy közösséghez, civil szervezethez, de a programok kapcsán találkoznak/találkoztak velük. A kutatás során egy, a fővároson belül jól lehatárolható („falu a városban”), lokális identitással rendelkező területen vizsgáltam, hogy vajon a háztartásközi reciprok kapcsolatok alakulnak-e át önsegítő informális csoportokká/civil szervezetekké, hogy milyen motivációk vezérlik e csoportok tagjait/önkénteseit (milyen kapcsolati/szimbolikus tőkét tudnak így felhalmozni) és hogy a közösségi tevékenység hogyan tudja facilitálni a háztartásközi reciprok kapcsolatok kiterjedtségét és intenzitását. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a választott közösségek (informális és civil szerveződések) a modernitás viszonyai közepette a reciprok kapcsolatok területén is megoldásokat adhatnak a korábbi organikus, tradícionális közösségek helyettesítésre. Egyrészt keretet nyújtanak a klasszikus páros reciprok kapcsolatok létrejöttéhez, másrészt a generalizált reciprocitás mentén lehetőséget adnak közösségi részvételre, az integráció erősítésére. Vizsgálatom alapján úgy tűnik, hogy a generalizált, a szerveződésekhez kapcsolódó reciprocitás a klasszikus páros formánál kevésbé kényszerítő erejű, s ezért törékenyebb - tudatos fenntartást, a kapcsolódó szokásrend, hagyományok kidolgozását igényli.