Ambrózy Gábor : „Nem leszünk gyarmat” – De vajon voltunk-e? Historiográfiai áttekintés Magyarország osztrák gyarmatként való értelmezéséről.
Loading...
Date
2026
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Károli Gáspár Református Egyetem
Citation
Ambrózy Gábor: „Nem leszünk gyarmat” – De vajon voltunk-e? Historiográfiai áttekintés Magyarország osztrák gyarmatként való értelmezéséről. Orpheus Noster XVIII. 2 (2026) 7‒25 p.
MTMT:
37331597
Abstract
Magyarország kereskedelmi és vámpolitikáját, ipar- és infrastruktúra-fejlesztését a centralizált gazdaságirányítással operáló, egységesülő Habsburg Birodalomban nem, vagy csak korlátosan alakíthatta belátása szerint a 18. század folyamán. Ezt a viszonyt a 19. századi, születőben lévő intézményesített magyar történetírás gyarmati függésként értelmezte. Magyarország „osztrák gyarmatként” való ábrázolását, az ekképp megszülető narratívát a nemzeti- romantikus és a Trianon utáni történetírás éppúgy alkalmazta, mint az ötvenes évek marxista történelemszemlélete, habár eltérő hangsúlyokkal és eltérő célokkal. Az 1970-es évekig kellett várni a gyarmatdiskurzus kritikájára, bár a sztereotípia olykor ma is felbukkan.
In the unifying Habsburg Empire, which operated with centralised economic control during the 18th century, Hungary could not, or could only to a limited extent, shape its trade and customs policy or its industrial and infrastructural development. This relationship was interpreted by the nascent institutionalized Hungarian historiography of the 19th century as colonial dependence. The portrayal of Hungary as an ‘Austrian colony’ and the resulting narrative were employed by national-romantic and post-Trianon historiography, as well as by the Marxist interpretation of history in the 1950s — albeit with different emphases and objectives. It was not until the 1970s that a critique of colonial discourse emerged, although the stereotype still sometimes resurfaces today.
In the unifying Habsburg Empire, which operated with centralised economic control during the 18th century, Hungary could not, or could only to a limited extent, shape its trade and customs policy or its industrial and infrastructural development. This relationship was interpreted by the nascent institutionalized Hungarian historiography of the 19th century as colonial dependence. The portrayal of Hungary as an ‘Austrian colony’ and the resulting narrative were employed by national-romantic and post-Trianon historiography, as well as by the Marxist interpretation of history in the 1950s — albeit with different emphases and objectives. It was not until the 1970s that a critique of colonial discourse emerged, although the stereotype still sometimes resurfaces today.
Description
Keywords
gyarmat, történetírás, Eckhart Ferenc, gazdaságtörténet, Habsburg Birodalom, colony, historiography, Ferenc Eckhart, economic history, Habsburg Empire