Orpheus Noster

Permanent URI for this community

https://hdl.handle.net/20.500.14834/11967
Az Orpheus Noster egy nyílt hozzáférésű, MTA “A” kategóriájú, lektorált, multidiszciplináris folyóirat, amely elsősorban a kultúra-, eszme- és vallástörténetre összpontosít. Tematikus számokat adunk ki különböző történelmi időszakokról, földrajzi területekről vagy kisebb kutatási témákról szóló cikkekkel. A szerkesztők célja, hogy fórumot hozzanak létre a tudósok számára pályájuk minden szakaszában. A folyóirat a humán tudományok valamennyi tudományterületéről közöl tanulmányokat, fordításokat, recenziókat, konferenciajelentéseket; magyar, angol, német, francia és spanyol nyelvű dolgozatokat egyaránt várunk.

News

https://btk.kre.hu/index.php/2015-10-20-12-44-57/2015-12-05-10-05-28/orpheus-noster

Browse

Browsing Orpheus Noster by Author "KRE - Bölcsészettudományi Kar"

Now showing 1 - 8 of 8
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Francesco Petrarca: A vallásos életről, I. 2, 51–I. 3, 9.
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Frazer-Imregh Monika; Történeti Intézet; Ókortörténeti és Segédtudományok Tanszék; KRE - Bölcsészettudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Horváth Emőke: Politika, egyház és hatalom. Kuba 1959–1961
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Molnár Lilla; KRE - Bölcsészettudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A magyar–latin-amerikai kapcsolatok alakulása 1959 és 1969 között
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Horváth Emőke; Történeti Intézet; Újkori Történeti Tanszék; KRE - Bölcsészettudományi Kar
    A tanulmány a kubai forradalom győzelmét követő egy évtizedben, vagyis az 1959 és 1969 közötti időszakban vizsgálja Magyarország és a latin-amerikai államok kapcsolatának alakulását. A kubai forradalom új irányt és ritmust hozott a kapcsolatok alakításában azzal, hogy a Szovjetunió politikai érdeklődését felkeltette a szigetország iránt, és ez maga után vonta Magyarország figyelmét is, ami végül a diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok gyors fejlesztésében mutatkozott meg. Buenos Aires után Havannában nyílt meg a második magyar követség Latin-Amerikában és a térségre vonatkozó diplomáciai és külpolitikai lépések szempontjából talán a legjelentősebb misszióvá nőtte ki magát. Ugyanakkor a magyar–kubai kapcsolatok korántsem voltak olyan felhőtlenek, mint ahogy azt a korabeli magyar társadalom ismerte. A jelentős dél-amerikai országokat illetően is sikereket könyvelhetett el Magyarország, hiszen például Brazíliával és Chilével is ebben az évtizedben jöttek létre a diplomáciai kapcsolatok. Ugyanakkor az Amerikai Egyesült Államok politikai és gazdasági nyomása erőteljesen éreztette hatását a kapcsolatok alakításának lehetőségeiben.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Orpheus Noster, XVII. 4 (2025) : Latin-Amerika
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Frazer-Imregh Monika; KRE - Bölcsészettudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Tóth Orsolya (szerk.): Procul negotiis? Tanulmányok egyén és hatalom viszonyáról
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Bodolai-Kovács Réka; KRE - Bölcsészettudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Tóth Orsolya – Forisek Péter (szerk.): Az antik nevelés és öröksége
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Varga Eszter; KRE - Bölcsészettudományi Kar
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A tulajdonnév mint történet – Brazília felfedezése(i)
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Bánki Éva; Magyar Irodalom és Nyelvtudományi Intézet; KRE - Bölcsészettudományi Kar
    A portugál nyelvű irodalmakat ismerők jól tudják, hogy a tulajdonnevek milyen nagy szerepet játszanak a portugál nyelvterületen élők gondolkodásában és hagyománytudatában. A XVIII. század óta tervezett, de a csak a XX. század derekán a Planaltón megépült brazil főváros neve még a múlt század ötvenes éveiben, az alapkő ünnepélyes letétele idején sem dőlt el. Eszmetörténeti cikkében Bánki Éva a különféle – tulajdonképp mind a XVI. századból, a felfedezések korából eredeztethető – névvariánsok (Brasília, Vera Cruz ) által sugallt ideológiai tartalmakat, az egyes tulajdonneveket övező, történelmileg is változó képzettársításokat igyekszik kibontani, bemutatva azt is, hogy ezek a nevekben rejtett vágyképek és ideológiai üzenetek hogyan formálták a barokk kori, a XIX. század végi és a mai Brazília jövőképét és kiválasztottságtudatát, ahogy a sokak által csúfos kudarcnak vagy éppenséggel fenomenális építészeti remekműnek tekintett Brasília/Brazíliaváros topográfiáját, építészeti arculatát, sajátos „mitológiáját”.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A világ legmagasabban fekvő Petőfi tere és a magyar kulturális diplomácia
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Farkas Dániel; Történeti Doktori Iskola; KRE - Bölcsészettudományi Kar
    A cikk a La Paz-i Petőfi tér elnevezésének és a Kádár-kori diplomácia ezzel kapcsolatos erőfeszítéseinek külügyi és kultúrdiplomáciai kontextusát mutatja be. A La Paz-i magyar nagykövetség attaséja, Róbel Sándor kezdeményezésére küldött a magyar Külügyminisztérium Bolíviába egy Vigh Tamás által készített Petőfi-mellszobrot a költő születésének 150. évfordulója alkalmából. A szobor a Bolívia XX. századi emlékezetpolitikájában fontos szerepet betöltő Villarroel tér közelében került elhelyezésre egy kis téren, amely azóta is a nevét viseli. A diplomáciai manőver megfelelő pillanatban használta ki a lehetőséget a magyar kultúra és történelem ideológiasemleges népszerűsítésére a bolíviai-magyar kapcsolatoknak egy fagyos időszakában, amely a Banzer-diktatúrát jellemezte. A szobor felállítását övező kulturális médiakampány további fontos kapcsolatokat hozott a követség számára, például a későbbi budapesti ügyvivő, Miguel Angel Flores is ekkoriban került kapcsolatba a képviselettel.