Közjogi Intézet
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Közjogi Intézet by Author "Molnár Péter"
Now showing 1 - 4 of 4
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA közösségi média és a közigazgatás kapcsolata napjainkban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula Balázs; Molnár PéterA közösségi média jelenléte a közigazgatásban mára mindennapossá és széleskörűen elfogadottá vált. Amennyiben a digitális közigazgatás egyes részterületein végzünk kutatásokat, időről-időre óhatatlanul szembesülünk a közösségi média használata által generált kérdésekkel. Az egyes országok digitális készültségét értékelő, széleskörűen hivatkozott, népszerű keretrendszerek, mint az ENSZ elektronikus közigazgatás készültségi állapotát vizsgáló, kétévente publikált felmérése vagy az Európai Unió Digitális Gazdasági és Társadalom Indexe egyenesen a fő mutatószámok kialakításának egyik tényezőjeként tekintenek a közösségi-médiahasználatra. Más jogi kutatások az egyes politikusok vagy közigazgatási vezetők különféle közösségi médiaplatformokon közzétett kijelentéseire, egyéb megosztott tartalmaira fókuszálnak. Jelen tanulmányunkban elsősorban Magyarországra, azon belül különösen a magyar közigazgatás közösségi-médiahasználatának jellemzőire és mutatóira koncentrálunk, így megvizsgáljuk az előzetesen kiválasztott államigazgatási szervezetek és tisztviselők közösségimédia-jelenlétére és aktivitására vonatkozó mutatókat, továbbá azt is, hogy a közösségi média felhasználói miként reagálnak a közigazgatási szervek ilyen típusú kommunikációjára. Noha ezen írásunkban a minisztériumi szintre fókuszálunk, középtávú céljaink között szerepel a közigazgatás átfogó vizsgálata, így szeretnénk tanulmányozni a dekoncentrált szervek és a települési önkormányzatok közösségi-média jelenlétét és aktivitását is. Jelen első, tárgybeli tanulmányunkkal tehát egy hosszú utazásra invitáljuk az olvasót abban a reményben, hogy sokáig velünk tart és figyelemmel kíséri eredményeinket. 1
- ItemOpen AccessE-government developement in the European Union(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Molnár PéterThe subject of this study is an examination of the development of electronic government in the European Union. From the beginning the EU realized that the governmental use of the ICT technologies is one of the key elements of the succesful Single Market many programmes, action plans and even directives had been announced. In this paper I review these documents and identify their impacts on the member states’ electronic government developement.
- ItemOpen AccessHelyi önkormányzatok a nemzetközi elektronikus közigazgatási jelentésekben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Molnár PéterA tanulmány az e-közigazgatási tárgyú nemzetközi összehasonlító jelentések helyi önkormányzati vonatkozásait vizsgálja egy széleskörű, jövőbeni kutatás módszertani előkészítése érdekében. Célom alapvetően az önkormányzati szint vizsgálatára alkalmas jelentések kiválasztása, összevetése és a tárgykörrel kapcsolatos aktuális trendek feltárása volt. Az elemzés során meghatároztam a releváns jelentések körét, majd azonosítottam és részletesen megvizsgáltam a kiválasztott dokumentumok által alkalmazott fő indexeket, valamint az azok alapját képező indikátorokat. A tanulmány eredményeképp azonosításra kerültek az elektronikus közigazgatás helyi önkormányzati szintjének összehasonlító tanulmányozásához felhasználható módszertanok, az alkalmazhatóságukkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint körvonalaztam a közeljövő várható fejleményeit is.
- ItemOpen AccessMeasuring e-government and e-participation(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Molnár PéterThe subject of this paper is an examination of the connection between the most quoted and widely used indexes of the e-government and e-participation presented by the United Nations and the actual use of basic e-government activites of inviduals (as a part of the electronic participation) in the European Union. My main question is the following: could the UN’s mostly infrastructural readiness-based indexes tell us anything about the actual level of goverment-to-citizen interactions? In this paper my primary goal is to answer the question above.