Közjogi Intézet

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/445

Browse

Now showing 1 - 20 of 42

Open Access
A digitális közigazgatás
(MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula
Open Access
A hazai nemzetiségi civil szervezetek és azok kapcsolata az állami szervekkel
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Móré Sándor
Jelen tanulmány hátterében a nemzetiségek és az állami szervek közti űrt kitöltő civil intézmények jobb megismerésének, leírásának és kiváltképpen megértésének jobbító szándéka áll. Mivel a romák sokkal kevésbé integrálódtak a társadalomba, mint más nemzetiségek, azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet áthidalni a roma állampolgárok és a magyar állam közti kommunikációs szakadékot a civil intézményekkel. A dolgozat egy általános áttekintés bemutatására vállalkozik a civil társadalom fejlődése, a civil szervezetek hatályos szabályozása és az állami szerepvállalás aktuális kérdései tekintetében, így az első két fejezet – történeti összefüggéseket is felhasználva – elsősorban elhatárolási és pontos fogalomhasználatot elősegítő elemzéseket tartalmaz. A civil szervezet kategóriájának szervezetei több gyűjtőfogalom alá tartozhatnak attól függően, hogy milyen megközelítést – politikai, statisztikai, gazdasági, társadalmi vagy jogi – kívánunk alkalmazni. A demokráciába való átmenet egy olyan átalakulási folyamatként is jellemezhető, amiben a társadalomnak alulról kell újraszerveznie magát, ellentétben a hatóságok általi, felülről történő társadalomszervezéssel. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a centralizált államok társadalomszerkezetének építése általában felülről lefelé történik, és ennek hatása van a civil társadalomra is. A tanulmány egyik legfontosabb kérdése az, hogy a különböző nemzetiségi vezetők, csoportok és szervezetek képesek-e kezdeményezni és serkenteni az átalakulási folyamatokat, és hogy milyen mértékben teszik mindezt. E tekintetben a romák helyzete óriási mértékben romlott az elmúlt 25 évben, ezért ezzel a kérdéssel kiemelten szeretnénk foglalkozni a harmadik részben.
Open Access
A jogtudat-kutatások emberképe, valamint pszichológiai összefüggései vizsgálatának lehetséges indokai
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017) Jankó-Badó Andrea
Open Access
A közösségi média és a közigazgatás kapcsolata napjainkban
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula Balázs; Molnár Péter
A közösségi média jelenléte a közigazgatásban mára mindennapossá és széleskörűen elfogadottá vált. Amennyiben a digitális közigazgatás egyes részterületein végzünk kutatásokat, időről-időre óhatatlanul szembesülünk a közösségi média használata által generált kérdésekkel. Az egyes országok digitális készültségét értékelő, széleskörűen hivatkozott, népszerű keretrendszerek, mint az ENSZ elektronikus közigazgatás készültségi állapotát vizsgáló, kétévente publikált felmérése vagy az Európai Unió Digitális Gazdasági és Társadalom Indexe egyenesen a fő mutatószámok kialakításának egyik tényezőjeként tekintenek a közösségi-médiahasználatra. Más jogi kutatások az egyes politikusok vagy közigazgatási vezetők különféle közösségi médiaplatformokon közzétett kijelentéseire, egyéb megosztott tartalmaira fókuszálnak. Jelen tanulmányunkban elsősorban Magyarországra, azon belül különösen a magyar közigazgatás közösségi-médiahasználatának jellemzőire és mutatóira koncentrálunk, így megvizsgáljuk az előzetesen kiválasztott államigazgatási szervezetek és tisztviselők közösségimédia-jelenlétére és aktivitására vonatkozó mutatókat, továbbá azt is, hogy a közösségi média felhasználói miként reagálnak a közigazgatási szervek ilyen típusú kommunikációjára. Noha ezen írásunkban a minisztériumi szintre fókuszálunk, középtávú céljaink között szerepel a közigazgatás átfogó vizsgálata, így szeretnénk tanulmányozni a dekoncentrált szervek és a települési önkormányzatok közösségi-média jelenlétét és aktivitását is. Jelen első, tárgybeli tanulmányunkkal tehát egy hosszú utazásra invitáljuk az olvasót abban a reményben, hogy sokáig velünk tart és figyelemmel kíséri eredményeinket. 1
Open Access
A MŰEMLÉKVÉDELEM VÁLASZAI AZ ÚJ KIHÍVÁSOKRA
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Szabó Annamária Eszter
A jelenleg nyilvántartott műemléki védettség alatt álló állomány egy része magántulajdonban, másik része állami tulajdonban van, míg a magántulajdonban álló emlékek esetében az állam szabályozó, vagyis jogalkotói és jogalkalmazói szerepben jelenik meg, addig az állami tulajdonban, kezelésben álló emlékek esetében természetesen a tulajdonosi kötelezettségeket is magán viseli. Így adódik a műemléki védettség kapcsán a kérdés: hogyan lehet, illetve szükséges-e gazdasági szempontokat is figyelembe véve a „konzerválás” céljától elmozdulva úgy kezelni ezeket, hogy valamennyi gazdasági „hasznot” is hozzanak az államnak. Az írás átfogóan vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi évtizedben érintették a műemlékvédelmi jogot. Meggyőződésem, hogy egy jogintézményre nemcsak a jogtudomány, de egyéb társadalomtudományok, illetve társadalmi folyamatok is hatást gyakorolnak, amelyeket vizsgálni érdemes. A lefolytatott vizsgálat nem egyoldalú, vagyis nemcsak a jogtudomány szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem említi azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek újabb és újabb kihívásokat fogalmaztak meg, majd számba veszi a jog válaszait ezekre. Éppen ezért az írás kitér a műemlékvédelem berkein belül érvényesülő alkotmányossági kívánalmakra, különös hangsúllyal a védettség elrendelésével végződő eljárás jellegzetességeire, és azon belül a jogorvoslathoz való jog érvényesülésére.
Open Access
„A múltban ezer év alatt nem hazudtak annyit, mint most 5 perc alatt”
(Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2021) Köbel Szilvia
Tanulmányunk második részében áttekintjük, hogy a magyar állambiztonsági szervek árnyékában miként alakult a három magyar református lelkipásztor életútja. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Tüski Istvánról találjuk a legtöbb anyagot, a rendelkezésre álló adatbázis szerint 62 dossziéban tálalható vele kapcsolatos információ. Ezek közül a legfontosabbakat választottam ki a jelen tanulmány elkészítéséhez. Végh Józsefről és Jakos Lajosról jóval kevesebb a levéltári anyag, viszont az ő esetükben a Végh és Jakos családtól származó közlések, iratok, levelezések kiváló forrásként, adalékként szolgálnak. A forrásanyagok adottságai természetszerűleg tükröződnek az elemzésben, a hangsúlyok ennek megfelelően máshová helyeződnek az egyes esetekben. Ezt figyelembe véve is messzemenően törekedtem a tárgyilagosságra. Szerettem volna érzékeltetni, hogy az egyházellenes államszocialista hatalmi gépezet, a református egyház vezetésének a hatalomhoz való viszonyulása, a hidegháborús nemzetközi egyházpolitika milyen nyomot hagyott a református lelkipásztori szolgálatukon, melyek közös nevezője volt a hollandiai emigráció.
Open Access
A politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig
(Gondolat Kiadó, 2015) Köbel Szilvia
A politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.1 Az alapjogok nemzetközi garanciáinak fokozatos kiépülésével – az idő előrehaladtával – egyre inkább a szocialista országoknak is számolniuk kellett. Jelen habilitációs dolgozat célja bepillantást nyújtani abba, hogy Magyarországon egyes alapjogok helyzete miként alakult a címben jelzett időszakban.
Open Access
A reformátorok királytükre
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Szabó Zsolt
Tanulmányom három részből áll: először a protestáns, elsősorban református teológia államfelfogásának elemeit mutatom be általánosságban,1 majd egy 16. századi magyar református szerző, Pataki Füsüs János munkája alapján az ideális uralkodó képét Bethlen Gábor református fejedelem ábrázolásában az első magyar nyelven íródott államelméleti mű kapcsán, végül a modernitás időszakából egy gyakorló református államférfi, a modernitás-kritikus Abraham Kuyper holland miniszterelnök munkásságát idézem fel röviden.
Open Access
A roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Rixer Ádám
Jelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet. A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre; azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós) társadalmi eredményeket. A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben – rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált, amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások csupán együttesen adhatják ki. Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához, bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát.
Open Access
A szülészeti jogokkal kapcsolatos attitűdök nemzetközi empirikus vizsgálata
(Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézet, 2022) Jankó-Badó Andrea
Open Access
A szülészeti jogokkal kapcsolatos jogtudat empirikus vizsgálata
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola, 2022) Jankó-Badó Andrea
Open Access
Academic associations in the field of administrative sciences in Central and Eastern Europe, or what could be the medium-term objectives of the newly established Central and Eastern European Society for Administrative Sciences?
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Rixer Ádám
When we search for the significant players of administrative sciences on both the domestic and international level, we find – amongst others, amongst departments of universities, think-tanks and committees of academies of sciences – also organisations that can be treated as parts of civil society, especially scientific societies, particularly scientific associations. My current paper deals exclusively with the latter ones (with scientific associations) and my main goal is to enlist those functions that can be or even should be provided by our newly created Central and Eastern European Society for Administrative Sciences. To provide the catalogue, the elements of which are based on scientific evidence, my paper covers a) the main roles of contemporary scientific associations; b) the general features of Hungarian civil society; c) the names and main features of the contemporary scientific associations in administrative sciences in Hungary; and d) also the results of an international survey conducted among 142 representatives of administrative sciences of 18 countries in our region, especially of those countries which were formerly socialist states. And finally, with the help of these facts collected I aim to show, and offer some fairly new possible functions to invent in the interest of our ’beloved’ Society.
Open Access
Átalakuló roma önigazgatás,avagy a nemzetiségi önkormányzatokperspektívái hazánkban
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Móré Sándor
Metadata only
AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS TARTALMA ÉS GYAKORLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEI
(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010) Csáki Gyula Balázs
„A szédületes iramban vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek – úgyszólván végtelen – sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van.” E mondatokkal nyitotta előszavát Blaha Sándor, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottságának elnöke 1928 novemberében. Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd’ nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép feltalálását megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat”. Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy nyolcvan évvel napjaink után, a jövő kutatói, jogászai, szintén mosolyogva fogják olvasni sorainkat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre, ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi a jogi szabályozás és a közigazgatás. Új problémák jelennek meg, amelyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben, a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, amelyekre megnyugtató megoldást csak az állam közbelépésétől, a jogi szabályozástól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a felhasználók (fogyasztók) állandó csatájára az elektronikusan elérhető zeneművek ellenértékének megfizetése tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás persze igyekszik követni, esetenként pedig előre befolyásolni a változó technikai, technológiai megoldásokat, több-kevesebb sikerrel.
Open Access
Az emberi jogok védelmezőiből a „nép ellenségei”
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Köbel Szilvia
A monográfia célja az 1896 és 1949 között működött Magyar Közigazgatási Bíróság (a továbbiakban: Közigazgatási Bíróság, közigazgatási bíróság, bíróság) megszüntetése előzményeinek, körülményeinek és következményeinek többrétű forrásanyag feldolgozása alapján történő bemutatása.1 A forrásanyagokon belül nagy hangsúly jut a levéltári iratoknak, és ezen belül is a legnagyobb jelentősége az eddig még fel nem tárt és nem publikált dokumentumoknak van. Azért is jelentős a még fellelhető iratanyagok kontextualizált publikálása, mert az Országos Levéltár épülete az 1956-os forradalom során lövést kapott, aminek következtében a Közigazgatási Bíróság iratanyagainak jelentős része megsemmisült.2 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának (a továbbiakban: MNL OL, Országos Levéltár) nemrégiben történt költözése miatt pedig a levéltárban található, témát érintő iratok egy része – különösen a Miniszterelnökség iratanyaga – 2018. januártól vált ismét kutathatóvá. Így jelen munka fontos hiánypótló szerepet is betölt.
Open Access
Az otthonszülés empirikus jogszociológiai vizsgálata
(Szegedi Tudományegyetem, 2021) Jankó-Badó Andrea
Open Access
Bábák és orvosok jogtudatának kvalitatív vizsgálata
(Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézet, 2022) Jankó-Badó Andrea
Open Access
Central European Countries’ Competition Law Practice Contribution to the Development of EU Competition Law
(Central European Academic Publishing, 2022) Tóth András
The case law of the Central European EU Member States has made important contributions to the development of EU competition law through preliminary rulings. First, restriction of competition ‘by object’ is an open category since the European Court of Justice’s judgment in the Hungarian insurance cartel: the competition authority or the court may also declare market conduct as anti-competitive by object if it is not yet characterized as having an anti-competitive object. Second, preliminary ruling questions referred from Central European countries have given the EU Court of Justice an opportunity to clarify the relationship between national and EU competition law.
Open Access
Civil Society in Hungary
(Schenk Verlag GmbH, 2015) Rixer Ádám
One of the main reasons for which this study has been written is that there is no such paper in English addressing the historical curve and actual problems of non-governmental/nonprofit sphere. The present paper deals with the characteristics of Hungarian civil/non-profit society. The paper focuses on the legal aspects of this topic, but at the same time it takes in consideration the results and the perspectives of other sciences as well. The aim of this volume is to promote the perspectives of scholarly examination of the legal norms regulating the civil society giving viewpoints for research and offering new ways of approach. We consider that besides the presentation of the institutions and phenomena of the civil society, it would be interesting to focus on the characteristics of those areas and domains that have not been treated despite their significance (such an area would be the situation and problems of Hungarian civil societies existing across the borders of Hungary, the role of the churches in the non-profit sector, the problems of the gipsies’ civil society in Hungary).
Open Access
Collective redress mechanisms in minority protection
(Inderscience Publishers, 2023) Móré Sándor
During the development of law, it is increasingly acknowledged that the protection of minority rights can be realised effectively if the legislator takes into account those groups of people who, due to their nationality, social disadvantage or other reasons, may suffer prejudice as a whole, which is reflected at the level of individuals, too. Normativity does not only mean the obligation to establish and setup institutions for the protection of minority rights, but also to develop them to guarantee instruments protected by law. An important conclusion of this study: the matter of joint litigation could be extended to the litigations concerning the enforcement of personality rights related to belonging to a community. Such extension would not only facilitate the closing of similar parallel litigations but also access to justice since collective litigations could break down those economic or sociological barriers due to which certain litigations would not even be initiated.