Közjogi Intézet

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/445

Browse

Browsing Közjogi Intézet by Title

Now showing 1 - 20 of 57
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A digitális közigazgatás
    (MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A hazai nemzetiségi civil szervezetek és azok kapcsolata az állami szervekkel
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Móré Sándor
    Jelen tanulmány hátterében a nemzetiségek és az állami szervek közti űrt kitöltő civil intézmények jobb megismerésének, leírásának és kiváltképpen megértésének jobbító szándéka áll. Mivel a romák sokkal kevésbé integrálódtak a társadalomba, mint más nemzetiségek, azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet áthidalni a roma állampolgárok és a magyar állam közti kommunikációs szakadékot a civil intézményekkel. A dolgozat egy általános áttekintés bemutatására vállalkozik a civil társadalom fejlődése, a civil szervezetek hatályos szabályozása és az állami szerepvállalás aktuális kérdései tekintetében, így az első két fejezet – történeti összefüggéseket is felhasználva – elsősorban elhatárolási és pontos fogalomhasználatot elősegítő elemzéseket tartalmaz. A civil szervezet kategóriájának szervezetei több gyűjtőfogalom alá tartozhatnak attól függően, hogy milyen megközelítést – politikai, statisztikai, gazdasági, társadalmi vagy jogi – kívánunk alkalmazni. A demokráciába való átmenet egy olyan átalakulási folyamatként is jellemezhető, amiben a társadalomnak alulról kell újraszerveznie magát, ellentétben a hatóságok általi, felülről történő társadalomszervezéssel. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a centralizált államok társadalomszerkezetének építése általában felülről lefelé történik, és ennek hatása van a civil társadalomra is. A tanulmány egyik legfontosabb kérdése az, hogy a különböző nemzetiségi vezetők, csoportok és szervezetek képesek-e kezdeményezni és serkenteni az átalakulási folyamatokat, és hogy milyen mértékben teszik mindezt. E tekintetben a romák helyzete óriási mértékben romlott az elmúlt 25 évben, ezért ezzel a kérdéssel kiemelten szeretnénk foglalkozni a harmadik részben.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
    A helyi önkormányzatok pénzügyi autonómiájának átalakulása
    (2020) Ercsey Zsombor; Bencsik András
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A közösségi média és a közigazgatás kapcsolata napjainkban
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula Balázs; Molnár Péter
    A közösségi média jelenléte a közigazgatásban mára mindennapossá és széleskörűen elfogadottá vált. Amennyiben a digitális közigazgatás egyes részterületein végzünk kutatásokat, időről-időre óhatatlanul szembesülünk a közösségi média használata által generált kérdésekkel. Az egyes országok digitális készültségét értékelő, széleskörűen hivatkozott, népszerű keretrendszerek, mint az ENSZ elektronikus közigazgatás készültségi állapotát vizsgáló, kétévente publikált felmérése vagy az Európai Unió Digitális Gazdasági és Társadalom Indexe egyenesen a fő mutatószámok kialakításának egyik tényezőjeként tekintenek a közösségi-médiahasználatra. Más jogi kutatások az egyes politikusok vagy közigazgatási vezetők különféle közösségi médiaplatformokon közzétett kijelentéseire, egyéb megosztott tartalmaira fókuszálnak. Jelen tanulmányunkban elsősorban Magyarországra, azon belül különösen a magyar közigazgatás közösségi-médiahasználatának jellemzőire és mutatóira koncentrálunk, így megvizsgáljuk az előzetesen kiválasztott államigazgatási szervezetek és tisztviselők közösségimédia-jelenlétére és aktivitására vonatkozó mutatókat, továbbá azt is, hogy a közösségi média felhasználói miként reagálnak a közigazgatási szervek ilyen típusú kommunikációjára. Noha ezen írásunkban a minisztériumi szintre fókuszálunk, középtávú céljaink között szerepel a közigazgatás átfogó vizsgálata, így szeretnénk tanulmányozni a dekoncentrált szervek és a települési önkormányzatok közösségi-média jelenlétét és aktivitását is. Jelen első, tárgybeli tanulmányunkkal tehát egy hosszú utazásra invitáljuk az olvasót abban a reményben, hogy sokáig velünk tart és figyelemmel kíséri eredményeinket. 1
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
    A magyar közigazgatási jogtudomány értékelésének szempontjai
    (Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020) Rixer Ádám
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A MŰEMLÉKVÉDELEM VÁLASZAI AZ ÚJ KIHÍVÁSOKRA
    (Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Szabó Annamária Eszter
    A jelenleg nyilvántartott műemléki védettség alatt álló állomány egy része magántulajdonban, másik része állami tulajdonban van, míg a magántulajdonban álló emlékek esetében az állam szabályozó, vagyis jogalkotói és jogalkalmazói szerepben jelenik meg, addig az állami tulajdonban, kezelésben álló emlékek esetében természetesen a tulajdonosi kötelezettségeket is magán viseli. Így adódik a műemléki védettség kapcsán a kérdés: hogyan lehet, illetve szükséges-e gazdasági szempontokat is figyelembe véve a „konzerválás” céljától elmozdulva úgy kezelni ezeket, hogy valamennyi gazdasági „hasznot” is hozzanak az államnak. Az írás átfogóan vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi évtizedben érintették a műemlékvédelmi jogot. Meggyőződésem, hogy egy jogintézményre nemcsak a jogtudomány, de egyéb társadalomtudományok, illetve társadalmi folyamatok is hatást gyakorolnak, amelyeket vizsgálni érdemes. A lefolytatott vizsgálat nem egyoldalú, vagyis nemcsak a jogtudomány szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem említi azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek újabb és újabb kihívásokat fogalmaztak meg, majd számba veszi a jog válaszait ezekre. Éppen ezért az írás kitér a műemlékvédelem berkein belül érvényesülő alkotmányossági kívánalmakra, különös hangsúllyal a védettség elrendelésével végződő eljárás jellegzetességeire, és azon belül a jogorvoslathoz való jog érvényesülésére.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    „A múltban ezer év alatt nem hazudtak annyit, mint most 5 perc alatt”
    (Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2021) Köbel Szilvia
    Tanulmányunk második részében áttekintjük, hogy a magyar állambiztonsági szervek árnyékában miként alakult a három magyar református lelkipásztor életútja. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában Tüski Istvánról találjuk a legtöbb anyagot, a rendelkezésre álló adatbázis szerint 62 dossziéban tálalható vele kapcsolatos információ. Ezek közül a legfontosabbakat választottam ki a jelen tanulmány elkészítéséhez. Végh Józsefről és Jakos Lajosról jóval kevesebb a levéltári anyag, viszont az ő esetükben a Végh és Jakos családtól származó közlések, iratok, levelezések kiváló forrásként, adalékként szolgálnak. A forrásanyagok adottságai természetszerűleg tükröződnek az elemzésben, a hangsúlyok ennek megfelelően máshová helyeződnek az egyes esetekben. Ezt figyelembe véve is messzemenően törekedtem a tárgyilagosságra. Szerettem volna érzékeltetni, hogy az egyházellenes államszocialista hatalmi gépezet, a református egyház vezetésének a hatalomhoz való viszonyulása, a hidegháborús nemzetközi egyházpolitika milyen nyomot hagyott a református lelkipásztori szolgálatukon, melyek közös nevezője volt a hollandiai emigráció.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A politikai szabadságjogok korszakai Magyarországon 1945-től napjainkig
    (Gondolat Kiadó, 2015) Köbel Szilvia
    A politikai szabadságjogok 1945 utáni magyarországi története még nagyon sok feltárnivalót tartogat a kutatók számára. A második világháborút követően az emberi jogok kodifikációjának új korszaka kezdődött el, és ez kihatással volt mindkét világrendszer jogi, társadalmi és politikai fejlődésére.1 Az alapjogok nemzetközi garanciáinak fokozatos kiépülésével – az idő előrehaladtával – egyre inkább a szocialista országoknak is számolniuk kellett. Jelen habilitációs dolgozat célja bepillantást nyújtani abba, hogy Magyarországon egyes alapjogok helyzete miként alakult a címben jelzett időszakban.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A reformátorok királytükre
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Szabó Zsolt
    Tanulmányom három részből áll: először a protestáns, elsősorban református teológia államfelfogásának elemeit mutatom be általánosságban,1 majd egy 16. századi magyar református szerző, Pataki Füsüs János munkája alapján az ideális uralkodó képét Bethlen Gábor református fejedelem ábrázolásában az első magyar nyelven íródott államelméleti mű kapcsán, végül a modernitás időszakából egy gyakorló református államférfi, a modernitás-kritikus Abraham Kuyper holland miniszterelnök munkásságát idézem fel röviden.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Rixer Ádám
    Jelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet. A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre; azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós) társadalmi eredményeket. A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben – rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált, amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások csupán együttesen adhatják ki. Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához, bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A szülészeti jogokkal kapcsolatos attitűdök nemzetközi empirikus vizsgálata
    (Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Összehasonlító Jogi Intézet, 2022) Jankó-Badó Andrea
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A szülészeti jogokkal kapcsolatos jogtudat empirikus vizsgálata
    (Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola, 2022) Jankó-Badó Andrea
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
  • No Thumbnail Available
    Item
    Open Access
    A vívmány-teszt
    (Dialóg Campus Kiadó, 2018) Rixer Ádám
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Academic associations in the field of administrative sciences in Central and Eastern Europe, or what could be the medium-term objectives of the newly established Central and Eastern European Society for Administrative Sciences?
    (Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Rixer Ádám
    When we search for the significant players of administrative sciences on both the domestic and international level, we find – amongst others, amongst departments of universities, think-tanks and committees of academies of sciences – also organisations that can be treated as parts of civil society, especially scientific societies, particularly scientific associations. My current paper deals exclusively with the latter ones (with scientific associations) and my main goal is to enlist those functions that can be or even should be provided by our newly created Central and Eastern European Society for Administrative Sciences. To provide the catalogue, the elements of which are based on scientific evidence, my paper covers a) the main roles of contemporary scientific associations; b) the general features of Hungarian civil society; c) the names and main features of the contemporary scientific associations in administrative sciences in Hungary; and d) also the results of an international survey conducted among 142 representatives of administrative sciences of 18 countries in our region, especially of those countries which were formerly socialist states. And finally, with the help of these facts collected I aim to show, and offer some fairly new possible functions to invent in the interest of our ’beloved’ Society.