Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)

Permanent URI for this collection

https://hdl.handle.net/20.500.14834/14535

Browse

Browsing Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026) by Author "Kereskedelmi Jogi Tanszék"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A Kereskedelmi törvény bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezéseinek hatása
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Miskolczi Bodnár Péter; Magánjogi Tudományok Intézete; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A Kereskedelmi törvény (Kt.) fontos szerepet töltött be a bizományi szerződés hazai szabályozásában. A tanulmány áttekinti azokat a hasonlóságokat, amelyek egyfelől a Kt., másfelől az 1959. évi Ptk. között, illetve a Kt. és a hatályos 2013. évi Ptk. között megfigyelhetők. A sok azonos norma a szerző álláspontja szerint mutatja azt, hogy a Kt. bizományra vonatkozó szabályai időtállónak bizonyultak. A szerző felhívja a figyelmet a Kt. néhány olyan szabályára, amelyek alkalmazását ma is indokoltnak látná.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A társasági jog fejlődésének vázlata és az 1875. évi magyar Kereskedelmi törvény jelentősége
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Fazakas Zoltán József; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A jogalkotás minden esetben feltételez értékválasztást, amely az emberi társadalom fejlődésével formálódik, alakul, tételei egyidejűleg képezik a jog állandó értékalapjait, ugyanakkor időről-időre megújulva annak dinamikáját. A társasági jog fejlődése ebben az összefüggésben alapvetően a gazdasági tevékenységek kockázatmérséklése és a gazdasági racionalitás, a tagoktól elkülönült jogi személyiségű jogalanyok és gazdasági társaságok elismerése, valamint a magánjogi szabadság értékeinek középpontba helyezése értékalapjaira vetíthetők vissza, és évezredes múltból táplálkozó ív kontúrjait rajzolják meg. A magyar jog történeti megkésettsége okán a társasági jog egyetemes fejlődéstörténetéhez végül tételes jogalkotással csak a reformkorban csatlakozott, majd a dualizmus korában érte be azt. Ezt követően az európai trendekkel egyező utat járt be mindaddig, amíg a II. világháború eredményeként el nem térítették e fejlődési úttól. Az értékalapok újrafelfedezésére és az az alapján történő kodifikációra, az európai jogfejlődés útjára való visszatérésre közel négy évtizede került sor, amelynek betetőzését a hatályos Polgári törvénykönyv jelentette. A tanulmány ezt a történeti utat vázolja fel.