Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Glossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026) by Title
Now showing 1 - 16 of 16
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA felügyelő bizottság tagjainak felelőssége az 1875. évi Kereskedelmi Törvényben és a hatályos magyar jogban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Boóc Ádám; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány a felügyelő bizottság szerepét és tagjainak felelősségét vizsgálja az 1875. évi Kereskedelmi Törvény, valamint a hatályos magyar társasági jog tükrében. Bemutatja a történeti szabályozás alapelveit, különös tekintettel az ellenőrzési funkcióra, az információs jogokra és az egyetemleges felelősségre. A dolgozat összehasonlító elemzést nyújt a német–osztrák jogi modellekkel, valamint feltárja a modern corporate governance rendszerben betöltött szerepet. Részletesen elemzi a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit és a releváns bírói gyakorlatot. Következtetése szerint a felügyelő bizottság a társasági jogi egyensúly és a tulajdonosi kontroll egyik kulcsintézménye.
- ItemOpen AccessA Kereskedelmi törvény bizományi szerződésre vonatkozó rendelkezéseinek hatása(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Miskolczi Bodnár Péter; Magánjogi Tudományok Intézete; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Kereskedelmi törvény (Kt.) fontos szerepet töltött be a bizományi szerződés hazai szabályozásában. A tanulmány áttekinti azokat a hasonlóságokat, amelyek egyfelől a Kt., másfelől az 1959. évi Ptk. között, illetve a Kt. és a hatályos 2013. évi Ptk. között megfigyelhetők. A sok azonos norma a szerző álláspontja szerint mutatja azt, hogy a Kt. bizományra vonatkozó szabályai időtállónak bizonyultak. A szerző felhívja a figyelmet a Kt. néhány olyan szabályára, amelyek alkalmazását ma is indokoltnak látná.
- ItemOpen AccessA társasági jog fejlődésének vázlata és az 1875. évi magyar Kereskedelmi törvény jelentősége(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Fazakas Zoltán József; Kereskedelmi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jogalkotás minden esetben feltételez értékválasztást, amely az emberi társadalom fejlődésével formálódik, alakul, tételei egyidejűleg képezik a jog állandó értékalapjait, ugyanakkor időről-időre megújulva annak dinamikáját. A társasági jog fejlődése ebben az összefüggésben alapvetően a gazdasági tevékenységek kockázatmérséklése és a gazdasági racionalitás, a tagoktól elkülönült jogi személyiségű jogalanyok és gazdasági társaságok elismerése, valamint a magánjogi szabadság értékeinek középpontba helyezése értékalapjaira vetíthetők vissza, és évezredes múltból táplálkozó ív kontúrjait rajzolják meg. A magyar jog történeti megkésettsége okán a társasági jog egyetemes fejlődéstörténetéhez végül tételes jogalkotással csak a reformkorban csatlakozott, majd a dualizmus korában érte be azt. Ezt követően az európai trendekkel egyező utat járt be mindaddig, amíg a II. világháború eredményeként el nem térítették e fejlődési úttól. Az értékalapok újrafelfedezésére és az az alapján történő kodifikációra, az európai jogfejlődés útjára való visszatérésre közel négy évtizede került sor, amelynek betetőzését a hatályos Polgári törvénykönyv jelentette. A tanulmány ezt a történeti utat vázolja fel.
- ItemOpen AccessAz anya kapuőrszerepe. Szakirodalmi áttekintés(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Orosz Adrienn; Sztáray Kézdy Éva; Szociológia Tanszék; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; Semmelweis Egyetem Doktori IskolaA szülői szerepek változását, az édesapák egyre nagyobb mértékű gyermekgondozásba való bevonódásának kérdését hosszú ideje övezi társadalomtudományi érdeklődés. Arról azonban kevesebbet tudunk, hogy az édesanyák meggyőződése, viselkedése hogyan befolyásolja az apák családon belüli működését. A kezdeti kutatások az anya kapuőrszerepét az anyák azon hiedelmeiként és viselkedéseiként definiálták, amelyek gátolják az apák nagyobb mértékű családi munkába való bevonódását, korlátozzák az apák lehetőségeit a gyermekgondozás és a házimunka megtapasztalására, valamint a kapcsolódó készségek fejlesztésére. Mindez kulcsfontosságú tényezőként azonosítható a családi munka egyenlőtlen megosztásában. A kezdeti definíciót kibővítve egy későbbi tanulmány az anya kapuőrszerepét egy sor komplex, a szülők közötti viselkedési kölcsönhatásként fogalmazta meg, amelyben az anyák kontrolláló, segítő és korlátozó viselkedésükkel befolyásolják az apák részvételét. Egyes kutatások azonosították a kapuőrszerep mögött meghúzódó pszichológiai tényezőket és annak megállapítására is sor került, hogy az anyák nemi ideológiái, a szülői hajlamok nemi különbségeiről alkotott percepcióik és az apák gyermekgondozási képességeivel kapcsolatos attitűdjeik jelentősen előre jelzik a kapuőri viselkedést. Narratív szakirodalmi áttekintésünk fókuszában az anya kapuőrszerepét vizsgáló releváns kutatási eredmények bemutatása áll. Mindez kiindulópontja lehet apafókuszú empirikus kutatásoknak, továbbá útmutatóként szolgálhat intervenciós programokhoz.
- ItemOpen AccessAz 1875. évi Kereskedelmi Törvénykönyv kodifikációs jelentőségéről és az új Ptk.-ra gyakorolt hatásáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Szalma József; Polgári Jogi és Római Jogi tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarE tanulmány az 1875. évi kereskedelmi törvénykönyv kodifikációs jellegzetességeit és későbbi szabályozási hatásait vizsgálja. Megállapítást nyert, hogy e törvénykönyv szabályozván mind a kereskedelmi jog státuszjogi (kereskedelmi társaságok jogállása) mind dinamikus (kereskedelmi szerződések) részét, a korabeli európai kodifikációk (a német 1861. évi Kereskedelmi törvénykönyv, a francia 1807. évi Kereskedelmi Törvénykönyv) magas színvonalán állt. Az általános polgári jog és a különleges kereskedelmi jog a magyar jogforrási rendszerben hagyományosan külön törvényekben volt szabályozva, hasonlóképpen, mint a korabeli más európai jogrendszerekben, követvén a duális kodifikációs módszert. Az általános polgári jog szabályai a magyar kereskedelmi jogban csak akkor nyertek alkalmazást, ha a kereskedelmi törvénykönyv mást, speciálisat nem írt elő. Az új magyar Ptk. (2013) eltérően a kettős kodifikációs módszertől, elfogadván a monista jogfelfogást, egy törvénytestben szabályozza mind az általános (polgári jogi), mind a különleges (kereskedelmi jogi) kapcsolatokat, hasonlóképpen a svájci kötelmi törvénykönyvhöz, az olasz polgári törvénykönyvhöz, és újabban: a holland polgári törvénykönyvhöz.
- ItemOpen AccessCsaládi szerepek a lelkészcsaládokban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Török Emőke; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA lelkészcsaládok sajátos esetnek számítanak a gondoskodási gyakorlatok és a családi feladatok szervezése tekintetében. Ennek fő okai között ott van a lelkészi hivatás sajátos munkarendje, a vallásosság és a hagyományos nemi szerepek közötti összefüggés, valamint a jellemzően nagyobb gyerekszámmal összefüggő hagyományos otthoni feladatmegosztás. Tanulmányom félig strukturált mélyinterjúk elemzése alapján arra a kérdésre keresi a választ, hogy a lelkészcsaládokban hogyan szervezik meg a gondozási és más otthoni feladatokat, milyen feladatmegosztás alakul ki a szülők között, illetve mennyire jelennek meg a családban betöltött szerepekhez való viszony tekintetében a modernnek és a hagyományosnak tekintett elemek. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy a lelkészcsaládokban a gondoskodási gyakorlatok szervezését sokszor rögzített szerepek és felelősségek dominálják, de jelen vannak modern elemek is: különösen a világi foglalkozású házastárssal élő lelkészek és lelkésznők esetében gyakran megfigyelhető a gondozási feladatok és a házimunka megosztásának egalitárius irányba való elmozdulása.
- ItemOpen AccessCsaládtámogatás a demográfiai kihívások és a változó szülői szerepek tükrében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA családtámogatási rendszerek széles és változatos eszköztárral igyekeznek megvalósítani a kitűzött családpolitikai célokat. Ezek közé tartozik a gyermekvállalás társadalmi értékének elismerése, a gyermeknevelés anyagi terheinek csökkentése, a gyermekszegénység mérséklése, a gyermekek fejlődésének támogatása, a nők munkaerőpiaci részvételének elősegítése, valamint a nemek közötti egyenlőség erősítése a fizetett és a nem fizetett munka területén. Emellett számos országban fontos cél a demográfiai kihívások kezelése és a születésszám növelése pénzügyi ösztönzők, adókedvezmények és rugalmas ellátási formák révén. A tanulmány célja a magyar családtámogatási rendszer bemutatása és annak vizsgálata, hogy mennyiben képes reagálni a 21. század demográfiai kihívásaira és a szülői szerepek változására. A magyar modell elhelyezése a nemzetközi tipológiák kontextusában hozzájárul a hazai családpolitika céljainak, eszközeinek és társadalmi hatásainak mélyebb megértéséhez.
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XIII. 1‒2 (2026)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz ideális apa. Az apakép és a szülői szerepek újraértelmezése a fiatal felnőttek körében(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Drjenovszky Zsófia; Szász Noémi Anna; Sztáray Kézdy Éva; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA kutatásunk célja annak feltárása, miként ítélik meg a hallgatók a hagyományos és a modern apaszerepeket, milyen tulajdonságokat társítanak az ’ideális’ apaképhez, illetve milyen feladatokat tartanak elengedhetetlennek az apai szerepkörben. Emellett azt is vizsgáltuk, hogyan hatnak a fiatalok saját szülői mintái a gyermeknevelésről alkotott jövőbeli elképzeléseikre. A kutatás során összesen hat online fókuszcsoport készült: két női, két férfi, valamint két vegyes csoport, 20–30 éves, gyermektelen egyetemistákkal, akik különböző magyar felsőoktatási intézmények hallgatói voltak. A vizsgálat eredményei összességében azt mutatják, hogy a mai egyetemisták értékrendjében az apaság egyre inkább a közös szülői felelősségvállalás és az érzelmi kötődés dimenziói felé tolódik el, ami hozzájárulhat a családi kapcsolatok és a nemi szerepek kiegyensúlyozottabb újraértelmezéséhez.
- ItemOpen AccessIkergyermekek nevelésének változatai. Egy kérdőíves felmérés nyitott és zárt kérdéseinek együttes elemzése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Drjenovszky Zsófia; Hegedűs Rita; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarTanulmányunkban ikres szülők nevelési tudatosságát vizsgáltuk, különösen azt, mennyire jelenik meg gyakorlatukban az ikrek külön személyiségének figyelembevétele. Egy kérdőíves felmérésben zárt és nyitott kérdések segítségével 134 olyan szülőt kérdeztünk, akinek ikrei 3 és 10 éves kor között voltak. Eredményeink szerint a szülők ikreik kisgyermekkorában viszonylag tudatosan figyeltek arra, hogy az ikrek nevelése speciális kihívásokkal jár, gyermekeiket legnagyobb részt pozitívan látják. Három nagyobb és egy kisebb csoport látszott az ikrek nevelésével való ’megküzdést’ tekintve: a sztár-, az elégedett realista, az önkritikus pozitív és az elégedetlen szülők csoportja. Kifejezetten az ikrek külön személyiségként való kezelését tekintve három típust tudtunk megragadni: akik tudtak külön-külön és közös jellemzést is adni, és válaszaikból kitűnt, hogy viszonylag árnyaltan látják gyermekeiket, akik elutasították a közös jellemzést, és csak külön személyként beszéltek a gyerekekről, és akik csak együtt az ikrekről beszéltek, külön nem találtak említésre méltót.
- ItemOpen AccessKözraktári ügylet – közraktári jegy. Szabályozás a Kereskedelmi törvénytől napjainkig(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Harsányi Gyöngyi; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Kereskedelmi törvény a XIX. század magyar jogalkotásának egyik legkiemelkedőbb alkotása, amely máig hatást gyakorol jogrendszerünkre, ezen belül a polgári jog és a kereskedelmi jog jogforrásaira. A máig fennálló hatás leginkább közraktári ügylet és a közraktári jegy szabályaira igaz. A Kereskedelmi törvény e jogintézményeire vonatkozó normákat ugyanis a II. világháborút követően nem deregularizálták, hanem hatályban voltak egészen 1996-ig. Bár e szabályokat 1945 és 1985 között a gyakorlatban nem alkalmazták, jogrendszerünk részét képezték. 1985-ben, amikor a gazdasági szükségszerűség ismét kikényszerítette a közraktározás újraindítását, nagyon hasznos volt, hogy van vonatkozó hatályos jogi szabályozás, és bár a közraktári ügylet és a közraktári jegy normái bő százévesek voltak, képesek voltak arra, hogy már a rendszerváltás előtt hozzájáruljanak a közraktári tevékenység (ismételt) kialakulásához hazánkban. A közraktározás modern szabályozására végül az 1996. évi XLVIII. törvényben került sor. Ez a jogszabály részben magába olvasztja, részben pedig hatályon kívül helyezi a Kereskedelmi törvény 1876-tól hatályban lévő, közraktározást szabályozó normáit.
- ItemOpen AccessA munkaerőpiac szabályozásának egyes kérdései, különös tekintettel a magánszemélyek jövedelemét terhelő adók és járulékok alakulására(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lentner Csaba; Sólyom Borbála; Horbulák Zsolt; Gazdaság és Vezetéstudományi Intézet; Gazdaságelméleti és Módszertani Intézet; KRE - Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális KarA tanulmány a munkaerő adózási szabályainak változását mutatja be Magyarországon egy intenzív jogszabályalkotási korszakban, 2010 és a 2019 között. Az elemzés egyszerre foglalkozik a Magyarországon történt jogszabályi változásokkal, illetve azok gazdaságstatisztikai hatásaival, európai uniós összevetésben is. A tanulmány igazolja, hogy az elemzett évtizedben Magyarországon mérhető átrendeződés ment végbe. A foglalkoztatás nőtt, mind általánosan, mind pedig bizonyos társadalmi csoportok esetében, mint a fiatalok és az idősek. A foglalkoztatást érintő személyi jövedelemadózási közterhek csökkentek, a csökkenés mértéke az adott időszakban magasabb volt, mint az uniós átlag. Ennek jogi szabályozási hátterének bemutatása, gazdasági hatásaival egyetemben a tanulmány fő unikuma.
- ItemOpen AccessPolgári jog, kereskedelmi jog, fogyasztóvédelmi magánjog. Aktuális kodifikációs dilemmák, történeti perspektívában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Veress Emőd; Miskolci Egyetem ÁJKA tanulmány a polgári jog, a kereskedelmi jog és a fogyasztóvédelmi magánjog egymáshoz való viszonyát vizsgálja történeti és kodifikációs perspektívában, középpontba állítva a monizmus és dualizmus problémáját. Alapvető tézise szerint a magánjogi dualizmus ismérve nem a szabályanyag formális elkülönítése, hanem a kötelmi jog belső megkettőződése, vagyis az, hogy a kereskedelmi forgalom számára létrejön-e az általános polgári jogtól részben elkülönülő, saját logikával rendelkező normarendszer. A tanulmány rámutat arra, hogy a kereskedelmi jog történetileg a professzionális forgalom gyorsaságának, a hitelezővédelem fokozott igényének és a piaci kockázatok sajátos kezelésének jogi kifejeződése volt, miközben a modern monista kodifikációk e megoldások jelentős részét az egységes magánjog keretébe integrálták. Ezzel párhuzamosan a fogyasztóvédelmi magánjog új differenciálódási mintázatot hozott létre, amely a fogyasztó és a vállalkozás közötti strukturális aszimmetriákra reagálva a magánjogon belül új funkcionális törésvonalat képez. A vizsgálat végkövetkeztetése szerint a kortárs kodifikáció egyik legfontosabb kihívása abban áll, hogy a magánjog dogmatikai egységének megőrzése mellett képes legyen a professzionális és a fogyasztói forgalom eltérő szabályozási racionalitásait koherens módon kezelni.
- ItemOpen AccessThe Significance of the Hungarian Commercial Code of 1875 in the Legal System of the Interwar Czechoslovak Republic(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Pandy Dávid; UPJŠ KošiceThis article explores the legal status of the Hungarian Commercial Code (Statutory Article XXXVII of 1875) within the legal order of interwar Czechoslovakia. Following the reception of law and the emergence of legal dualism, this body of commercial legislation remained in force in Slovakia and Subcarpathian Ruthenia. Despite legislative efforts, interwar Czechoslovakia did not achieve a comprehensive unification of commercial law through the adoption of a single unified commercial code. On the basis of the foregoing, the article focuses on the commercial-law measures enacted during the interwar period and their analysis. The study is based primarily on an examination of original legal sources and parliamentary records relating to the adoption of the relevant legislation, complemented by both interwar and contemporary scholarly literature. The findings suggest that the interwar commercial legislation – often amending provisions of the Hungarian Commercial Code – served not only a unifying purpose, but also a subordinating one, intended to sever the commercial and legalties of Slovak commercial actors with post-war Hungary.
- ItemOpen AccessA szállítmányozási szerződés múltja és jelene – az 1875. évi Kt. és a hatályos Ptk. szabályainak összevetése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Halász Csenge; Miskolci Egyetem - ÁJKA tanulmány a szállítmányozási szerződés magyar szabályozásának fejlődését elemzi az 1875. évi Kereskedelmi Törvény és a hatályos Ptk. összevetésével. Bemutatja, hogy a Kt. a szállítmányozást kereskedelmi ügyletként, a ’rendes kereskedő gondossága’ mércéjére építve szabályozta, míg a Ptk. megbízási típusú, vegyes karakterű kötelemként rendezi. A vizsgálat kitér a definíciós és rendszertani különbségekre, a bizomány és fuvarozás háttérszabály-szerepére, az elévülés funkciójára, illetve a felelősségi kérdések vizsgálatára is. Mindezen kérdésekből előremutató, a szállítmányozási szerződés jelenét is érintő következtetések levonására törekszünk.
- ItemOpen AccessVáltozó szülői szerepek a mai Magyarországon interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sztáray Kézdy Éva; Drjenovszky Zsófia; Török Emőke; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarA Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán működő Családszociológiai Kutatócsoport a Kooperatív Doktori Program Család a társadalomban című alprogramjának keretében nagy érdeklődés mellett Változó szülői szerepek a mai Magyarországon – interdiszciplináris és civil szervezeti megközelítésben címmel 2025. október 29-én konferenciát rendezett a Károlyi-Csekonics Palota Szivarszobájában. A konferencián interdiszciplináris megközelítésben mutattuk be a szülői szerepek változásait és létező változatait, valamint 21. századi kihívásait. Az első szekcióban családszociológiai előadások hangzottak el, a másodikban a társtudományok (demográfia, jog, szociális munka és pszichológia) képviselői mutatták be, miként jelennek meg a szülői szerepek változásai saját kutatási területükön. Ezt követően kerekasztal-beszélgetés formájában családokkal foglalkozó egyházi és civil szervezetek képviselőivel vitattuk meg a kérdést. A tanulmány a konferencián elhangzott előadások és a kerekasztal-beszélgetésen megfogalmazott gondolatok összefoglalását tartalmazza.