Angol Nyelvészeti Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Angol Nyelvészeti Tanszék by Author "Váró Kata Anna"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA brit film és a nemzeti identitás: a brit film és filmtörténetírás az 1970-80-as években(Globe Edit, 2017) Váró Kata Anna
- ItemOpen AccessNagy-Britannia és az idegenek – változó attitűdök és reprezentációk(Státus Kiadó, 2020) Váró Kata AnnaA második világháború után megkezdődött Nagy-Britanniában az ún. „counter-colonization”, azaz a volt gyarmatok őslakosainak tömeges beáramlása. Kezdetben kapóra jött az ország újraépítésében segédkező olcsó munkaerő. Az éjszakai műszakot, a megerőltető és alulfizetett munkát is készséggel vállaló idegenek viszonylag jól belesimultak a társadalomba. Rohamosan nőtt azonban a betelepülők száma, ami elsősorban lokális feszültségekhez vezetett. A hetvenes évek gazdasági válsága viszont társadalmi szinten is „láthatóvá” tette az idegeneket. Megmutatkozott ez Enoch Powell „Rivers of Blood” beszédében, de abban a Margaret Thatcherrel készült televíziós interjúban is, amelynek hatására ugrásszerűen megnőtt a toryk népszerűsége, és hozzájárult miniszterelnökké választásához. Az erősödő idegengyűlölet a nyolcvanas években, a Vaslady kormányzása alatt teljesedett ki, a kilencvenes évek enyhülésének pedig a 2001. szeptember 11-i terrortámadás vetett véget. Az idegenek reprezentációjában és a hozzájuk való viszonyulás ábrázolásában, a játékfilmeket megelőzve, a brit köztévé kortárs drámasorozatai mutatkoztak példaértékűen progresszívnek. Az előadás célja bemutatni a bevándorlók helyzetének változását a 20. század második felének brit társadalmában, és az idegenek reprezentációjának változásait a BBC drámasorozataiban (Sencond City Firsts, The Wednesday Play, Play for Today). Részletesebben vizsgált darabok például: A Touch of Eastern Promise (írta: Tara Prem, rendezte: Michael Lindsay-Hogg, 1973 in Second City Firsts); Fable (írta: John Hopkins, rendezte: Christopher Morahan, 1965 in The Wednesday Play), Gangsters (írta: Philip Martin, rendezte: Philip Saville, 1975 in Play for Today); A Room for the Winter (írta: Rose Tremain, rendezte: Jim Goddard, 1981 in Play for Today). Az említett televízióra írt drámák tekinthetők az idegenek és a hozzájuk való viszonyulás ábrázolásában meghatározó szerepet játszó játékfilmek: Én szép kis mosodám (My Beautiful Laundrette, Stephen Frears, 1985), Csavard be, mint Beckham (Bend It Like Beckham, Gurinder Chadha, 2002), Ez itt Anglia (This is England, Shane Meadows, 2006).
- ItemOpen AccessProgresszív társadalomszemlélet és uralkodó sztereotípiák - Az Abigail bulija nőalakjai(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2019) Váró Kata Anna
- ItemOpen AccessSzerelem és halál Velencében(Magyar Hospice-Palliatív Egyesület, 2022) Váró Kata AnnaA Keletet és a Nyugatot összekötő elhelyezkedése miatt Velence az egyik legtehetősebb, a kor jeles építészeit és művészeit vonzó kereskedővárosa volt. Velence pompája és átmeneti jellege, se nem teljesen szilárd, se nem tisztán cseppfolyós alapjai a kezdetektől fogva számos írónak és költőnek nyújtottak inspirációt, de festői környezetet biztosított a tehetős nászutasoknak, csakúgy, mint a látványos temetéseknek, nem is beszélve a világ minden tájáról ideáramló turistákról. Az úszó város a maga kétarcúságával és ellentmondásaival számos irodalmi románc és tragédia helyszíne volt már, de a 20. században a filmművészet is felfedezte magának. Először a hollywoodi romantikus alkotások, később a városnak a komorabb és félelmetesebb arcát feltáró giallók és művészfilmek közkedvelt helyszíne lett. Az élet-halál kérdésével, a várossal, az átmenetiséggel és a turista léttel foglalkozik mindhárom részletesebben elemzett alkotás is: A galamb szárnyai (1997), a Ne nézz vissza! (1973) és az Idegenek Velencében (1990). Velence megkopott pompája a morális hanyatlás, a felbomló kapcsolatok metaforája lesz ezen filmekben. A tükröződő felületek összemossák a múltat, jelent és jövőt, feloldják a gátlásokat és az identitásokat, a labirintusszerű utcákban pedig veszély, sőt halál leselkedik az idegenekre. A filmek a város és az emberi szándékok sötét arcát tárják fel, csakúgy, mint a kapcsolatok problémás természetét. Mindhárom alkotásban a protagonisták fizikai- és tudatállapotának valamint kapcsolataik sérülékenységének kifejezője lesz a vizek városa.
- ItemOpen AccessThe Question of National Identity in British Cinema(Debreceni Egyetemi Kiadó, 2015) Váró Kata Anna