Angol Nyelvészeti Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/321

Browse

Browsing Angol Nyelvészeti Tanszék by Title

Now showing 1 - 20 of 49
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nyelvkönyvpiac változásai: Nyelvkönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitális tananyagok vizsgálata
    (2020) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
    A nyelvkönyvek és nyelvkönyvcsaládok a hazai nyelvoktatás alapvetően meghatározó elemei, ennél fogva elképzelhető, hogy a digitális tananyag- és eszközhasználatot is jelentősen befolyásolja a tankönyvkiadók ilyen irányú kínálata. Mivel Magyarországon kormányrendeleti szinten szabályozott az iskolai tankönyvellátás menete (16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 27. § (6)), jelen kutatás a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő négy, illetve négy és hat osztályos középiskolai angol és német nyelvoktatásra ajánlott kiadványokhoz kapcsolódóan vizsgálja a tankönyvkiadók kínálatát, különös tekintettel a digitális elemekre. A kutatás vizsgálati módszereként az írásbeli kikérdezést használtuk strukturált szakértői interjú formájában, melyet a kiadói honlapok elemzésével egészítettünk ki. A tankönyvpiac változásaira koncentráló elemzés bemutatja, hogyan alakította át, tágította ki a tankönyvcsaládok hagyományos kereteit a digitális tanulási környezet. Az eredmények alapján valamennyi vizsgált tankönyvcsaládról elmondható, hogy többféle digitális elemmel egészül ki. A nyomtatott kiadványok gyakran megtalálhatók digitális formában is, és viszonylag magas azon tankönyvcsaládok aránya, ahol egy-egy hagyományosnak mondható elemnek kizárólag a digitális változata van jelen. A háttértárolón, fizetős módon elérhető tananyagok mellett vagy helyett jellemzőek az online elérésű anyagok, melyek sok esetben ingyenesen hozzáférhetők. A külföldi kiadványoknál nagyobb a digitális kiegészítő elemek aránya, s ez különösképp a módszertanilag előremutató digitális elemek számbavételekor feltűnő. Habár az angol mint idegen nyelv tankönyveket módszertani innováció szempontjából gyakran élenjárónak tekintik (Allen, 2015, 250. o.), az angol és a német tankönyvcsaládok között összességében nem találunk markáns különbséget. A szakreferensek válaszai alapján a kiadók többsége tervezi a teljes digitalizálást, fejlesztési terveik között jellemzően a digitális tankönyv és további interaktív feladatok szerepelnek.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Anglisztika szakos hallgatók szótárhasználati szokásai: egy interjúkutatás eredményei
    (2021) P. Márkus Katalin; Fajt Balázs
    A szótárak fontos szerepet töltenek be mind az idegennyelv-tanulásban, mind pedig az idegennyelv-oktatásban, hiszen jellemzően az idegennyelv-tanulási folyamat kezdetétől fogva folyamatosan jelen vannak, és végigkísérik a tanulót még a magasabb nyelvi szinteken is. Éppen ezért kiemelten fontosak az ezt vizsgáló szótárdidaktikai kutatások is, ugyanis ezek támogathatják a gyakorló nyelvtanárokat, akik pedig ezáltal a nyelvtanulók hatékonyabb szótárhasználati szokásait alakíthatják ki. A legtöbb szótárdidaktikai kutatás kvantitatív módon, jellemzően kérdőíves módszerrel vizsgálta a szótárhasználók attitűdjeit, szokásait, ugyanakkor Magyarországon mindezidáig kevés kvalitatív módszert alkalmazó vizsgálat született. Jelen vizsgálódásunk éppen ezért, illetve annak feltáró jellege miatt is a kvalitatív kutatási paradigmán belül az interjúkutatás módszerével igyekszik feltárni az angol szakos egyetemisták (N=10) szótárhasználattal kapcsolatos szokásait. Az interjúk elemzése során a tartalomelemzés módszerét alkalmaztuk. Kutatási eredményeinkből kirajzolódik, hogy az iskolai nyelvórákon a nyelvtanárok nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a szótárdidaktikára, így a résztvevőink esetében is elmondható, hogy jellemzően autodidakta módon sajátították el a szótárhasználathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban
    (Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja, 2020) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
    Készült az Oktatásinformatika a felsőoktatásban című kutatás részeként, a 20629B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem által finanszírozott pályázat keretében. Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban című kézikönyv a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát kívánja segíteni. A kötet tartalmait a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators, DigCompEdu, Redecker, 20171 ) alapján fogalmaztuk meg. Értelmezésünk szerint az oktatásinformatika fogalma a felsőoktatásban tartalmazza az infókommunikációs technológiák tanításban és tanulásban, valamint az oktatáshoz fűződő egyéb tevékenységekben (oktatásmenedzsment, kapcsolódó egyéni és szervezeti kommunikáció, kutatási tevékenység) való felhasználásával kapcsolatos képességeket (vö. Kárpáti & Hunya, 20092 ). A fogalom egy nagyobb egység, a digitális kompetencia részeként értelmezendő, mely „felöleli az információs társadalom technológiáinak […] és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” (NAT, 2012, p. 19) Az Európai Tanács az egész életen át tartó tanulás egyik kulcskompetenciájaként nevezi meg, ami „a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik.” (Demeter, 2006)3 A kötetet hat fejezete a DigCompEdu-referenciakeretben megfogalmazott hat témakör köré épül, melyek különféleképpen kapcsolódnak egymáshoz.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Canadian-German-Hungarian Cultural Reader
    (Comenius 2010 Bt., 2011) Nagy Judit
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Changes in coursebook publishing: Exploring the digital components of foreign language coursebook packages
    (2021) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
    Although it is increasingly common for foreign language teachers to rely on external, online tools and resources, coursebooks are still fundamental elements of classroom-based FLT in many parts of the world. The study presented in the article therefore sets out to explore English Language Teaching (ELT) and German Language Teaching (GLT) coursebook packages available for use in Hungarian secondary education in terms of their print and digital components, shedding light on the ways in which publishers are trying to keep pace with freestanding digital materials. It thereby aims to highlight current global trends in relation to digitization in foreign language coursebook publishing.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Code-switching and optimality: An Optimality-Theoretical Approach to the Socio-Pragmatic Patterns of Hungarian-English Code-Switching
    (Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2018) Kovács Tímea
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Demokratikus állampolgárságra nevelés angol nyelvkönyvekben
    (2020) Dr. Laczkóné Dr. Rácz Edit Anikó
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations
    (ICT Research Centre Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, 2021) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
    Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations is a handbook promoting and supporting the conscious use of digital tools among instructors in higher education. The content of the volume has been composed in accordance with the Digital Competence Framework for Educators (DigCompEdu, Redecker, 20171). In our interpretation, in a higher education environment the concept of educational informatics includes skills related to the use of infocommunication technologies in teaching and learning, as well as other activities related to education, like education management, related individual and organisational communication, and research activities (cf. Kárpáti & Hunya, 20092). The concept should be understood as part of the wider notion of digital competence, which “encompasses the confident, critical and ethical use of the technologies of the information society, and of the content made available and transmitted by these technologies in social relations, work, communication and leisure.” (NAT, 2012, p. 19) The European Council defines it as one of the key competences of lifelong learning, which is “linked to logical and critical thinking, elaborate information management skills and advanced communication skills” (Demeter, 20063). The six chapters of the volume are organised around the six areas set out in the DigCompEdu Framework of Reference, which are interconnected in several ways.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Essentials of an LFG analysis of Hungarian finite sentences
    (2014) Laczkó Tibor
    In this paper I present an LFG (and XLE-implementable) analysis of the preverbal portion of Hungarian finite clauses. The structural representation is largely motivated by É. Kiss (1992) and Laczkó & Rákosi (2008-2014). I argue for S and against IP (and I also postulate CP). I employ a hierarchical, binary branching, adjunction structure for the topic field, in addition to a similar setup in the quantifier field. I handle all the question phrases other than the question phrase immediately adjacent to the verb in multiple constituent questions as occupying VP-adjoined positions in the quantifier field. I assume that focussed constituents, verbal modifiers and the (verb-adjacent) question phrase are in complementary distribution in [Spec,VP]. On the basis of the analysis proposed in this paper, I suggest that LFG’s parametric space that is potentially available to c-structure—function associations should be augmented along the following lines. (i) The [Spec,VP] position should be allowed to host the FOCUS discourse function. (ii) The XP in [S XP VP] can also be a topic, in addition to a subject. (iii) A VP constituent can also contain a subject.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Exploring the Fuzzy Boundaries of Discourse Markers Through Manual and Automatic Annotation
    (Palgrave Macmillan Cham, 2020) Furkó Bálint Péter
    Discourse markers are non-propositional linguistic items that are notoriously difficult to identify as well as to categorize. We can observe several borderline phenomena and overlaps with other formal and functional categories, for example inserts, adverbials, contextualization cues, pragmatic force modifiers and so on. By way of addressing such overlaps as well as the disambiguation between discourse marker uses and their source categories, the chapter presents a comparison of automated and manual annotation of oral discourse markers (discourse markers). Firstly, an overview of the criterial features of discourse markers that are relevant to disambiguation is presented. Secondly, the UCREL Semantic Analysis System (USAS) and its disambiguation methods are briefly discussed. In the third part of the chapter manual and automatic decisions about categorization are compared with a view to addressing the margin of error reported to apply in general semantic annotation as well as the question of what formal-functional properties of the relevant discourse markers might explain possible differences between manual and automatic annotation.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    From mediatized political discourse to The Hobbit: The role of pragmatic markers in the construction of dialogues, stereotypes and literary style
    (2015) Furkó Bálint Péter
    The present paper argues that the analysis of the functional spectrum of pragmatic markers (PMs) serves as a heuristic tool for studying the interactional dynamics of dialogues in a variety of genres and discourse types, whether naturally-occurring, scripted or literary. By way of arguing my point I will discuss the results of three of my previous case studies aimed at exploring the role of PMs. The case studies, by virtue of the types of discourse they are based on (mediatised political interviews, dramatised/televised conversations and literary texts) reveal different patterns of dialogicity, and complement the analyses of spontaneous everyday conversations, the type of data most of the current PM research draws on. In the course of my analyses I also hope to illustrate that the cross-fertilization between dialogue analysis, PM research and literary pragmatics has a lot to offer to all three disciplines.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access