Angol Nyelvészeti Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/321

Browse

Now showing 1 - 20 of 33

Open Access
A brit film és a nemzeti identitás: a brit film és filmtörténetírás az 1970-80-as években
(Globe Edit, 2017) Váró Kata Anna
Open Access
A diskurzusjelölők alaptermészete a pragmatikai szemlélet tükrében
(2013) Furkó Bálint Péter
Open Access
A kelta vallásosság helynévi nyomai a Brit-szigeteken
(2013) Bölcskei Andrea
Open Access
A nyelvkönyvpiac változásai: Nyelvkönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitális tananyagok vizsgálata
(2020) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
A nyelvkönyvek és nyelvkönyvcsaládok a hazai nyelvoktatás alapvetően meghatározó elemei, ennél fogva elképzelhető, hogy a digitális tananyag- és eszközhasználatot is jelentősen befolyásolja a tankönyvkiadók ilyen irányú kínálata. Mivel Magyarországon kormányrendeleti szinten szabályozott az iskolai tankönyvellátás menete (16/2013. (II.28.) EMMI rendelet 27. § (6)), jelen kutatás a hivatalos tankönyvjegyzékben szereplő négy, illetve négy és hat osztályos középiskolai angol és német nyelvoktatásra ajánlott kiadványokhoz kapcsolódóan vizsgálja a tankönyvkiadók kínálatát, különös tekintettel a digitális elemekre. A kutatás vizsgálati módszereként az írásbeli kikérdezést használtuk strukturált szakértői interjú formájában, melyet a kiadói honlapok elemzésével egészítettünk ki. A tankönyvpiac változásaira koncentráló elemzés bemutatja, hogyan alakította át, tágította ki a tankönyvcsaládok hagyományos kereteit a digitális tanulási környezet. Az eredmények alapján valamennyi vizsgált tankönyvcsaládról elmondható, hogy többféle digitális elemmel egészül ki. A nyomtatott kiadványok gyakran megtalálhatók digitális formában is, és viszonylag magas azon tankönyvcsaládok aránya, ahol egy-egy hagyományosnak mondható elemnek kizárólag a digitális változata van jelen. A háttértárolón, fizetős módon elérhető tananyagok mellett vagy helyett jellemzőek az online elérésű anyagok, melyek sok esetben ingyenesen hozzáférhetők. A külföldi kiadványoknál nagyobb a digitális kiegészítő elemek aránya, s ez különösképp a módszertanilag előremutató digitális elemek számbavételekor feltűnő. Habár az angol mint idegen nyelv tankönyveket módszertani innováció szempontjából gyakran élenjárónak tekintik (Allen, 2015, 250. o.), az angol és a német tankönyvcsaládok között összességében nem találunk markáns különbséget. A szakreferensek válaszai alapján a kiadók többsége tervezi a teljes digitalizálást, fejlesztési terveik között jellemzően a digitális tankönyv és további interaktív feladatok szerepelnek.
Open Access
A szótárhasználat jelene és jövője a közoktatásban – a nyelvoktatást szabályozó dokumentumok és segédanyagok tükrében.
(2020) P. Márkus Katalin
Open Access
Anglisztika szakos hallgatók szótárhasználati szokásai: egy interjúkutatás eredményei
(2021) P. Márkus Katalin; Fajt Balázs
A szótárak fontos szerepet töltenek be mind az idegennyelv-tanulásban, mind pedig az idegennyelv-oktatásban, hiszen jellemzően az idegennyelv-tanulási folyamat kezdetétől fogva folyamatosan jelen vannak, és végigkísérik a tanulót még a magasabb nyelvi szinteken is. Éppen ezért kiemelten fontosak az ezt vizsgáló szótárdidaktikai kutatások is, ugyanis ezek támogathatják a gyakorló nyelvtanárokat, akik pedig ezáltal a nyelvtanulók hatékonyabb szótárhasználati szokásait alakíthatják ki. A legtöbb szótárdidaktikai kutatás kvantitatív módon, jellemzően kérdőíves módszerrel vizsgálta a szótárhasználók attitűdjeit, szokásait, ugyanakkor Magyarországon mindezidáig kevés kvalitatív módszert alkalmazó vizsgálat született. Jelen vizsgálódásunk éppen ezért, illetve annak feltáró jellege miatt is a kvalitatív kutatási paradigmán belül az interjúkutatás módszerével igyekszik feltárni az angol szakos egyetemisták (N=10) szótárhasználattal kapcsolatos szokásait. Az interjúk elemzése során a tartalomelemzés módszerét alkalmaztuk. Kutatási eredményeinkből kirajzolódik, hogy az iskolai nyelvórákon a nyelvtanárok nem helyeznek megfelelő hangsúlyt a szótárdidaktikára, így a résztvevőink esetében is elmondható, hogy jellemzően autodidakta módon sajátították el a szótárhasználathoz kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat.
Open Access
Az egyház birtokosi szerepkörét tükröző középkori angol helységnevek típusai
(2016) Bölcskei Andrea
Open Access
Az ír nyelvtudás segítségül hívása a magyar mint idegen nyelv oktatásában
(2017) Pödör Dóra
Open Access
Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban
(Károli Gáspár Református Egyetem IKT Kutatóközpontja, 2020) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
Készült az Oktatásinformatika a felsőoktatásban című kutatás részeként, a 20629B800 témaszámú, a Károli Gáspár Református Egyetem által finanszírozott pályázat keretében. Az oktatásinformatika módszertana a felsőoktatásban című kézikönyv a felsőoktatásban oktatók tudatos digitális eszközhasználatát kívánja segíteni. A kötet tartalmait a Pedagógusok Digitális Kompetenciájának Európai Referenciakerete (Digital Competence Framework for Educators, DigCompEdu, Redecker, 20171 ) alapján fogalmaztuk meg. Értelmezésünk szerint az oktatásinformatika fogalma a felsőoktatásban tartalmazza az infókommunikációs technológiák tanításban és tanulásban, valamint az oktatáshoz fűződő egyéb tevékenységekben (oktatásmenedzsment, kapcsolódó egyéni és szervezeti kommunikáció, kutatási tevékenység) való felhasználásával kapcsolatos képességeket (vö. Kárpáti & Hunya, 20092 ). A fogalom egy nagyobb egység, a digitális kompetencia részeként értelmezendő, mely „felöleli az információs társadalom technológiáinak […] és a technológiák által hozzáférhetővé tett, közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.” (NAT, 2012, p. 19) Az Európai Tanács az egész életen át tartó tanulás egyik kulcskompetenciájaként nevezi meg, ami „a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik.” (Demeter, 2006)3 A kötetet hat fejezete a DigCompEdu-referenciakeretben megfogalmazott hat témakör köré épül, melyek különféleképpen kapcsolódnak egymáshoz.
Open Access
Changes in coursebook publishing: Exploring the digital components of foreign language coursebook packages
(2021) Dringó-Horváth Ida; Menyhei Zsófia
Although it is increasingly common for foreign language teachers to rely on external, online tools and resources, coursebooks are still fundamental elements of classroom-based FLT in many parts of the world. The study presented in the article therefore sets out to explore English Language Teaching (ELT) and German Language Teaching (GLT) coursebook packages available for use in Hungarian secondary education in terms of their print and digital components, shedding light on the ways in which publishers are trying to keep pace with freestanding digital materials. It thereby aims to highlight current global trends in relation to digitization in foreign language coursebook publishing.
Open Access
Demokratikus állampolgárságra nevelés angol nyelvkönyvekben
(2020) Laczkóné Rácz Edit Anikó
Open Access
Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations
(ICT Research Centre Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, 2021) Dringó-Horváth Ida; Dombi Judit; Hülber László; Menyhei Zsófia; M. Pintér Tibor; Papp-Danka Adrienn
Educational Technology in Higher Education – Methodological Considerations is a handbook promoting and supporting the conscious use of digital tools among instructors in higher education. The content of the volume has been composed in accordance with the Digital Competence Framework for Educators (DigCompEdu, Redecker, 20171). In our interpretation, in a higher education environment the concept of educational informatics includes skills related to the use of infocommunication technologies in teaching and learning, as well as other activities related to education, like education management, related individual and organisational communication, and research activities (cf. Kárpáti & Hunya, 20092). The concept should be understood as part of the wider notion of digital competence, which “encompasses the confident, critical and ethical use of the technologies of the information society, and of the content made available and transmitted by these technologies in social relations, work, communication and leisure.” (NAT, 2012, p. 19) The European Council defines it as one of the key competences of lifelong learning, which is “linked to logical and critical thinking, elaborate information management skills and advanced communication skills” (Demeter, 20063). The six chapters of the volume are organised around the six areas set out in the DigCompEdu Framework of Reference, which are interconnected in several ways.
Open Access
Essentials of an LFG analysis of Hungarian finite sentences
(2014) Laczkó Tibor
In this paper I present an LFG (and XLE-implementable) analysis of the preverbal portion of Hungarian finite clauses. The structural representation is largely motivated by É. Kiss (1992) and Laczkó & Rákosi (2008-2014). I argue for S and against IP (and I also postulate CP). I employ a hierarchical, binary branching, adjunction structure for the topic field, in addition to a similar setup in the quantifier field. I handle all the question phrases other than the question phrase immediately adjacent to the verb in multiple constituent questions as occupying VP-adjoined positions in the quantifier field. I assume that focussed constituents, verbal modifiers and the (verb-adjacent) question phrase are in complementary distribution in [Spec,VP]. On the basis of the analysis proposed in this paper, I suggest that LFG’s parametric space that is potentially available to c-structure—function associations should be augmented along the following lines. (i) The [Spec,VP] position should be allowed to host the FOCUS discourse function. (ii) The XP in [S XP VP] can also be a topic, in addition to a subject. (iii) A VP constituent can also contain a subject.
Open Access
Exploring the Fuzzy Boundaries of Discourse Markers Through Manual and Automatic Annotation
(Palgrave Macmillan Cham, 2020) Furkó Bálint Péter
Discourse markers are non-propositional linguistic items that are notoriously difficult to identify as well as to categorize. We can observe several borderline phenomena and overlaps with other formal and functional categories, for example inserts, adverbials, contextualization cues, pragmatic force modifiers and so on. By way of addressing such overlaps as well as the disambiguation between discourse marker uses and their source categories, the chapter presents a comparison of automated and manual annotation of oral discourse markers (discourse markers). Firstly, an overview of the criterial features of discourse markers that are relevant to disambiguation is presented. Secondly, the UCREL Semantic Analysis System (USAS) and its disambiguation methods are briefly discussed. In the third part of the chapter manual and automatic decisions about categorization are compared with a view to addressing the margin of error reported to apply in general semantic annotation as well as the question of what formal-functional properties of the relevant discourse markers might explain possible differences between manual and automatic annotation.
Open Access
From mediatized political discourse to The Hobbit: The role of pragmatic markers in the construction of dialogues, stereotypes and literary style
(2015) Furkó Bálint Péter
The present paper argues that the analysis of the functional spectrum of pragmatic markers (PMs) serves as a heuristic tool for studying the interactional dynamics of dialogues in a variety of genres and discourse types, whether naturally-occurring, scripted or literary. By way of arguing my point I will discuss the results of three of my previous case studies aimed at exploring the role of PMs. The case studies, by virtue of the types of discourse they are based on (mediatised political interviews, dramatised/televised conversations and literary texts) reveal different patterns of dialogicity, and complement the analyses of spontaneous everyday conversations, the type of data most of the current PM research draws on. In the course of my analyses I also hope to illustrate that the cross-fertilization between dialogue analysis, PM research and literary pragmatics has a lot to offer to all three disciplines.
Open Access
Környezeti nevelés angol nyelvkönyvekben
(Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Műszaki Pedagógia Tanszék, 2019) Laczkóné Rácz Edit Anikó
Globalizálódott világunkban az emberiség jövőjével kapcsolatos egyik legégetőbb kérdéskör a természeti környezetünk állapotának egyre súlyosbodó romlása. A környezeti nevelés célja az, hogy a szükséges tudás átadásával, a készségek és képességek fejlesztésével kialakítsa az állampolgárokban a környezetük tiszteletéhez szükséges pozitív attitűdöt. A környezeti nevelés interdiszciplináris, és jól beilleszthető az idegen nyelvek oktatásába is. Kutatásunk célja annak feltárása volt, hogy a Magyarországon is széles körben használt, nemzetközi piacra szánt középszintű angol nyelvkönyvek mennyiben járulnak hozzá a nyelvtanulók környezettudatos magatartásának a kialakításához. A kutatás során megvizsgáltuk a nyelvkönyveknek a környezeti neveléssel kapcsolatos tartalmát. Összevetettük a tankönyveket abból a szempontból, hogy milyen információkat közvetítenek a nyelvtanulók felé szövegekben vagy izolált mondatokban. A kutatás eredménye azt mutatja, hogy a téma időszerűsége ellenére nagyon egyenetlen a tankönyvek környezeti nevelési tartalma.
Open Access
Lexicalising Clausal Syntax
(John Benjamins Publishing Company, 2021) Laczkó Tibor
"The book presents a new perspective on clausal syntax and its interactions with lexical and discourse function information by analysing Hungarian sentences. It also demonstrates ways in which grammar engineering implementations can provide insights into how complex linguistic processes interact. It analyses the most important phenomena in the preverbal domain of Hungarian finite declarative and wh-clauses: sentence structure, operators, verbal modifiers, negation and copula constructions. Based on the results of earlier generative linguistic research, it presents the fundamental empirical generalisations and offers a comparative critical assessment of the most salient analyses in a variety of generative linguistic models from its own perspective. It argues for a lexical approach to the relevant phenomena and develops the first comprehensive analysis in the theoretical framework of Lexical-Functional Grammar. It also reports the successful implementation of crucial aspects of this analysis in the computational linguistic platform of the theory, Xerox Linguistic Environment"-- Provided by publisher.
Open Access
Manipulative uses of pragmatic markers in political discourse
(2017-06) Furkó Bálint Péter
Pragmatic markers comprise a functional class of linguistic items that do not typically change the propositional meaning of an utterance but are essential for the organization and structuring of discourse, for marking the speaker’s attitudes to the proposition being expressed as well as for facilitating processes of pragmatic inferences. Pragmatic marker research has been characterised by descriptive approaches: even case studies that take their data from political discourse tend to focus on linguistic patterns of co-occurrence and sequentiality rather than social-institutional norms or broader societal concerns. The novelty of this article is, therefore, in linking pragmatic marker research, a primarily discourse analytical, language-oriented field to the broader field of Discourse Studies with a focus on manipulative social practices and their manifestations in discursive strategies. This article analyses evidential markers, general extenders, quotation markers and markers of (un)certainty1 in political interviews broadcasted by the BBC, CNN and Hungarian ATV. After a short overview of the formal and functional characteristics of pragmatic markers and their relevance to Discourse Studies in general and Critical Discourse Analysis (CDA) research in particular, characteristics of the political interview as political discourse, institutional discourse and media(tised) discourse are discussed. In the second part, the results of previous (primarily descriptive and genre analytical) research are reconsidered from the perspective of CDA and particular pragmatic markers are associated with manifestations of manipulative intent, such as suppression, polarization, recontextualising, conversationalisation and intended ambiguity. An important finding of this study is that a single pragmatic marker can serve several manipulative functions, while a given manipulative strategy is potentially realized by a variety of pragmatic items. Potential manipulative uses are exemplified with a view to applying the heuristic to the analysis of representations of particular political events and happenings, which is a direction for further research.
Open Access
Medical Dehumanisation in Sylvia Plath's Late Poems
(2019) Gálla Edit
The denial of the humanness of certain individuals or groups has long been a source of violent conflicts, atrocities, and exploitation. It was only recently, however, that the more subtle and implicit forms of dehumanisation attracted critical attention. In certain social contexts, any individual can be subjected to treatment that negates his or her human qualities.The medical encounter can be identified as a situation in which the individual often feels deprived of human qualities. Medical dehumanisation is often alluded to in Sylvia Plath’s late poems, but it is explicitly foregrounded in “Tulips” and “The Surgeon at 2a.m.” While the first poem depicts the process of dehumanisation from the perspective of the patient complicit in her objectification, the second conveys the dehumanising attitudes of the medical practitioner. Through the close reading of these poems, this paper argues that medical dehumanisation turns individuals, not into machines which can never completely lose their functionality, but into functionless, inert matter.
Open Access
Modelling (in)definiteness, external possessors and (typological) variation in Hungarian possessive DPs.
(2017) Laczkó Tibor
In this paper I set out to model the encoding of definiteness in Hungarian possessive DPs with particular attention to the (non)complementarity of definiteness markers and possessive markers. I develop a formal LFG account of the relevant phenomena. Its essence is that I propose that in Hungarian DPs the DEF feature is nonunifiable. Naturally, the definite article always encodes this feature, while some possessor types also encode it, and others do not. The latter can only require that this feature should be present in the possessive DP. It is in this way that I capture the (non)co-occurrence of the definite article and various possessors.