Új- és Jelenkori Történeti Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Új- és Jelenkori Történeti Tanszék by Author "Dr. Horváth Emőke Mária"
Now showing 1 - 5 of 5
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA magyar-kubai diplomáciai kapcsolatok létrejöttének sajátos fordulatai(2018) Dr. Horváth Emőke MáriaThis study analyzes the ups and downs in the development of Hungarian-Cuban diplomatic relations following the Hungarian Revolution of 1956. In 1959, the year of the victory of the Cuban Revolution, Hungarian foreign policy focused primarily on Asia and Africa, as the colonial liberation struggles there provided an opportunity for the Soviet Union and the socialist countries to get their foot in the countries of these two continents. However, in the spring of 1956, following the negotiation of a councilor of the Budapest Soviet embassy at the Foreign Ministry, it became clear for the Hungarian foreign policy makers that Moscow considered Latin America as a desirable target and wanted to use the former Hungarian diplomatic ties to realize the idea. The Soviet intention was readily served by Hungary, and the Political Committee of the MDP decided in the first half of 1956 that Hungary should establish diplomatic ties with Mexico, Brazil and Uruguay. The question of the establishment of relations failed in October 1956, and from then on, Latin America meant a political landscape for Hungary, where it continued to refuse to overcome the international, echo of the defeat of the 1956 Hungarian Revolution expressed through the loud rejection of the legitimacy of the Kádár government. Following the rapid deterioration of US-Cuban relations, the Cuban government proposed to Hungary to establish diplomatic relations. Hungary, however, was only moderately interested in the opportunity offered but eventually accepted Soviet "guidance" and overwhelmed by its own ideas, Hungarian foreign policy changed and supported the Soviet Union in getting its foot in Cuba, in the neighborhood of its big rival, the United States.
- ItemOpen AccessAz amerikai Mediterráneum fogalma és jellemzői(2023) Dr. Horváth Emőke MáriaHa meghalljuk a Mediterráneum kifejezést, azonnal a Földközi-tenger partvidéke jelenik meg a szemünk előtt, pedig jól ismert jelenség a történelemben, hogy egymástól távol eső vidékeken azonos nevű területek húzódhatnak meg. Elég egyetlen példaként VII. Konstantinos Porphyrogennetos: De Administrando Imperio című, 10. században keletkezett művére utalnunk, melyben azt olvashatjuk: „Két Ibéria van: az egyik Héraklész oszlopai táján, az Ibér folyóról elnevezve. (…) A másik Ibéria a perzsák felé van.”1 Ugyanígy a Mediterráneumból is kettő van: a mindenki által ismert földrajzi területen kívül az Európától távol fekvő amerikai Mediterráneum fogalma is fennmaradt napjainkig, bár a közbeszédben ez utóbbit nem használjuk. Munkámban az amerikai Mediterráneum – más néven a Karib-térség – földrajzi és kulturális jellemzőivel összefüggő kérdéseket vetek fel. Először az amerikai Mediterráneum megnevezés kialakulására térek ki, majd területének földrajzi behatárolására, és igyekszem megrajzolni a Karib-térség közös kulturális jegyeit. Utóbbira azért van szükség, mert csak a kultúrán keresztül megragadható közös jegyek alapján lehet definiálni azokat a területeket, amelyek a Karib-térség fogalmába illeszthetők. Végül a térség egyes sajátosságait az európai Mediterráneum jellemzőivel hasonlítom össze, és megpróbálom megragadni azokat az elemeket, amelyek közös pontként, illetve meghatározó eltérésként említhetők a két térség esetében. = The study deals with an issue that has been little analysed by Hungarian historians. It attempts to interpret the concept of the American Mediterranean, to present its specific characteristics, and then makes a comparison between the European and the American Mediterranean. It tries to present those elements which can be mentioned as common features or as decisive differences between the two regions. It shows that, unlike the European Mediterranean, the American Mediterranean is not dominated by peninsulas, but by a series of islands (Lesser and Greater Antilles) that make up the American Mediterranean par excellence, which were also the sites of discovery and early colonisation. The paper draws attention to the existence of a culturalreligious frontier within the Caribbean, i.e. the division of the American Mediterranean, just as it is the case with the European Mediterranean.
- ItemOpen AccessForeign Relations between Hungary and Latin America in the Early Years of the Cold War (1947–1959)(2022) Dr. Horváth Emőke MáriaThis article examines Hungarian foreign relations toward Latin America in the period between the end of World War II and the victory of the Cuban Revolution and characterizes the problems raised by the general guidelines of Hungarian foreign policy toward the region. It seeks to answer the following questions: What political influences triggered Hungary’s turn toward Latin America? Is it possible to distinguish subperiods with independent characteristics within the analyzed period, and if so, what were the incentives of the subperiods? The article also analyzes the extent to which the fluctuations in Soviet–Latin American relations influenced the development of Hungarian trade and diplomatic relations, and how it reshaped Hungarian interest in the region.
- ItemOpen AccessLa guerra cristera mexicana y la iglesia católica húngara(2016) Dr. Horváth Emőke Mária
- ItemOpen AccessLas actividades del servicio secreto húngaro en Cuba en los anos 60(Universidad Carolina de Praga, Editorial Karolinum, 2020) Dr. Horváth Emőke Mária