Browsing by Author "Cservák Csaba"

Now showing 1 - 6 of 6
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A gyülekezési gyakorlásával összefüggésben elkövetett jogsértések Magyarországon 1990-2010
    (2015) Magyar Attila; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A hatalmi ágak megosztásának XXI. századi kérdései, különös tekintettel az igazságszolgáltatásra
    (2022) Rimaszécsi János; Cservák Csaba; Arató Balázs; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzeti kisebbségek védelmének átfogó alkotmányos eszköztára
    (2024/1-2.) Cservák Csaba
    A kisebbségi (nemzetiségi) jog az alkotmányjog mindkét nagy területét érinti. Részben emberi jogi vonatkozású, tehát az alapjogi résszel jelentősen összefügg, másrészt államszervezeti aspektusai sem elhanyagolhatók. A ki- sebbségvédelemnek az egész jogrendszert át kell hatnia. Az alkotmánybíróságok a normakontrollra irányuló eljárásban megsemmisítik az alkotmányellenes normákat, a nemzetiségek alapjogait sértő jogszabályo- kat. A valódi alkotmányjogi panasz hosszú távon megfelelő kisebbségvédelmi intézmény lehet. Az alkotmánybíráskodás szigorú formalizmusához képest még adekvátabb kisebbségvédelmi intézmény az ombudsman. Magyarországon korábban az ombudsmani rendszer többfejű volt, az egyik országgyűlési biztos a kisebb- ségekért felelt. Az új struktúra egyfejű modellt testesít meg. Az általános ombudsman egyik helyettese a nemzetiségeket védi. A magyar jogszabályok 13 népcsoportnak adják meg a nemzetiségi státuszt. Ez a lista a jövőben bővíthető.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Közhatalmi egyensúly. Magyarország államhatalmi alaprendjének jogtudományi értékelése
    (2024) Lukácsi Dániel Csaba; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzetiségi státusz kategorizálása, különös tekintettel a cigányságra
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lajos Edina; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A jogban megnyilvánuló igazságosság legobjektívebb mércéje: a diszkrimináció tilalma. A kisebbségek egyes jogosultságai (így például a diszkrimináció tilalma) az emberi méltósághoz való joggal forrnak össze. A nemzeti kisebbségek részesedhetnek egyéni jogokban, kollektív jogokban és autonómiában. Magyarországon tizenhárom népcsoport kapta meg a nemzeti kisebbségi státuszt. A csoport bővíthető a legalább száz éve Magyarországon honos, legalább 1000 főből álló népcsoportok kezdeményezése esetén. Legújabban a vietnamiak kérvényezték maguknak a nemzetiségi státuszt. A magyarországi cigányok három nagy és több kisebb csoportba sorolhatók. A nemzetiségek a jogszabály betűje szerint jelentős választójogi kedvezményt kaptak hazánkban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint azonban a gyakorlatban a kedvezményt nagyon kevés nemzetiség tudja érdemben kihasználni. A kisebbségvédelem terén nem azt kell nézni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt.