Browsing by Author "Cziráki Károly Tamás"

Now showing 1 - 6 of 6
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A migráns személyek karrierpályájának mérési lehetősége: a karrierhaszon-mutató
    (2025) T. Nagy Judit; Balogh Eszter; Cziráki Károly Tamás; Szvetelszky Zsuzsanna; Csanády Márton Tamás; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Jelen cikk az Ausztriában és Németországban élő, Magyarországon született munkavállalók karriermobilitásának vizsgálatára megalkotott karrierhaszon-mutató kialakításának lépéseit mutatja be. Az írás a szerzők által egy korábban publikált karrierhaszon-mutató továbbfejlesztését prezentálja, amivel a migrációban élő munkavállalók karrierívének a pontosabb mérése válik lehetővé. A cikk írói rámutatnak, hogy a karrierhaszon-mutató általánosan alkalmas lehet a migrációban élő magyar munkavállalók karrierhasznának – azaz a Magyarországon szerzett kvalifikáció és munkatapasztalat fogadó ország munkapiacán történő hasznosításának – elemzésére. Az írás célja bemutatni, egy olyan eszközt (karrierhaszon-mutató), aminek a segítségével elkülöníthetőek a különböző karrierhaszonnal bíró, migrációban élő csoportok, így beazonosíthatóak és összehasonlíthatóak az ebből a szempontból karriernyertes és -vesztes munkavállalói és demográfiai csoportok. A cikk a karrierhaszon-mutató alkalmazásával illusztrációképpen ismerteti, hogy a Németországban és Ausztriában élő magyar munkavállalók nagyobb része karrierveszteséget szenved. Az írás továbbá áttekinti, hogy az eszköz segítségével hogyan tárhatóak fel a különböző életkorú, nemű és különböző időben érkező magyar migráns munkavállalók karrieríveinek a különbségei.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az elvándorlás mérésének digitális lehetőségei a statisztikában
    (2023) T. Nagy Judit; Balogh Eszter; Cziráki Károly Tamás; Takács Karolina Fruzsina; Csanády Márton Tamás; Szvetelszky Zsuzsanna; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE – Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Azokra a hagyományos „offline” adatforrásokra, amelyekből meghatározható a vizsgált társadalmi csoport mérete, az adatgyűjtés természetéből adódóan nem jellemző, hogy egyszerre megbízhatóak és időszerűek is. Ezek az adatforrások azonban jól kombinálhatók „online” társaikkal, amelyeken keresztül a digitális térben történő társadalmi interakciók nyomán keletkező és eredetileg nem kutatási célból gyűjtött adatok érhetők el. Az online adatoknak azon része, amely a közösségimédia-portálok használata során keletkezik, könnyen hozzáférhető, időszerű, magas szintű lebontással rendelkezik, és a közösségimédia-portálok kiterjedtségének köszönhetően széles lefedettséggel bír. Tanulmányunkban egy példán keresztül mutatjuk be, hogy a kétféle adatforrás kombinálásával hogyan készíthető valós idejű becslés az Ausztriában élő magyar nők számáról.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Foreign Employment as a Socio-Economic Challenge: Media Salience and Sentiment in Hungarian Online News
    (2026) T. Nagy Judit; Balogh Eszter; Lőrincz Dorka; Cziráki Károly Tamás; Szvetelszky Zsuzsanna; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Foreign employment has become one of the most visible socio-economic challenges in Central and Eastern Europe, as labour mobility increasingly reflects wage disparities, unequal life chances, labour-market tensions and perceived insecurity about the future. However, the socio-economic challenges associated with foreign employment have rarely been examined through large-scale longitudinal media data capable of measuring both agenda salience and sentiment dynamics over more than two decades. This study aims to identify how the media visibility and emotional framing of Hungarians’ foreign employment evolved between 2000 and 2021 and to interpret this discourse as an indicator of broader socio-economic challenges. The empirical analysis is based on a Hungarian online news corpus of 7,355,292 articles from 22 mainstream portals, from which 1,555 relevant articles were selected through a two-stage keyword-filtering procedure using the simultaneous occurrence of “Hungarian”, “work” and “abroad”, followed by a 2% thematic-keyword threshold. The methodology combines agenda-setting analysis, longitudinal time-series comparison, corpus linguistics, tokenisation, lemmatisation and dictionary-based sentiment analysis using the SentimentAnalysisHUN lexicon, which enabled the classification of more than 1.5 million tokens into positive, negative and neutral polarity groups. The results show a clearly cyclical and event-driven pattern of media salience: the topic reached its lowest point in 2007, increased after the 2011 opening of the Austrian and German labour markets, and peaked in 2016 during the politicisation of migration discourse. Sentiment analysis demonstrated that neutral lexical units dominated the corpus, averaging 93.6% of all tokens, which confirms the objectivity-oriented nature of hard news reporting while making relative shifts in the positive–negative sentiment gap analytically meaningful. The strongest emotional fluctuations coincided with the 2008 global financial crisis, the 2011 labour-market liberalisation and the 2015–2016 migration crisis, when working abroad shifted from an opportunity-oriented narrative towards a discourse of labour-market insecurity, wage inequality, blocked social mobility and dissatisfaction with domestic institutions. The analysis further shows that higher article frequency was often accompanied by stronger sentiment volatility, although the relationship was context-dependent rather than linear, proving that media visibility alone cannot explain the changing social meaning of labour mobility. The study contributes to migration studies, media studies and economic sociology by demonstrating that longitudinal press-corpus analysis can uncover socio-economic challenges that remain only partly visible in conventional employment statistics, while offering a replicable statistical framework for examining the interaction between media attention, sentiment dynamics and structural change in semi-peripheral European economies.
  • No Thumbnail Available
    Item
    Restricted
    Miliőtipológia és osztályszerkezet összehasonlítása regressziós eljárással
    (Károli Gáspár Református Egyetem, ) KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; Cziráki Károly Tamás
  • Thumbnail Image
    Item
    Restricted
    Oktatási ügyekről a magyar országgyűlésben Nyelvi elemzés szövegbányászati módszerek alkalmazásával
    (Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar; Cziráki Károly Tamás
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    The Relationship Between Migration Background and Career Benefits in the Lives of Hungarian Mobile Workers in German-Speaking Countries
    (2025) T. Nagy Judit; Szvetelszky Zsuzsanna; Ábrahám Jázmin Szonja; Balogh Eszter; Cziráki Károly Tamás; Társadalom- és Médiakommunikációs Intézet; Szociológia Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
    Labour migration from Central and Eastern Europe plays a significant role in the labour market of the European Union, yet few studies examine the direction and extent of occupational mobility triggered by migration. This study introduces a new analytical tool, the Career Benefit Index, which measures the direction of change in occupational status between the labour markets of the country of origin and the host country. The tool also enables the assessment of sociological factors that explain these changes. The index was developed using data from Hungarian workers living in Austria and Germany. The analysis revealed that educational attainment has no significant impact on career mobility. In contrast, demographic factors such as gender, age, and particularly very high-level German language proficiency strongly influence career trajectories. The index demonstrates that labour market capacities play a limited role in shaping migrants’ career paths, as the host labour markets tend to “evaluate” migrant workers primarily based on their linguistic and demographic attributes. The index and the findings contribute to a deeper understanding of labour market integration among Central and Eastern European migrants and may offer new directions for migration and employment policy analysis.