Browsing by Author "Hammerstein Judit"
Now showing 1 - 17 of 17
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA Hungarian Military Intelligence Officer in the Land of the Bolsheviks. Colonel Nándor Taróczy's Unusual Visit to the Soviet Union(2026) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemRestrictedAndrássy Katinka – Károlyi Mihályné, a Kádár-rendszer vörös grófnője(Line Design, 2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz első világháborús falusi hátország. Markovits Rodion: Sánta farsang(Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, 2023) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz első világháborús hadifogság és a szovjetállam formálódása. Markovits Rodion: Aranyvonat(ELTE Eötvös Kiadó, 2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi KarJelen írásomban Markovits Rodion első világháborús regénytrilógiájából az 1929-ben közzétett önéletrajzi ihletésű Aranyvonat című művét vizsgálom, hangsúlyosan kitérve arra, hogy az miként dokumentálja a bolsevik állam kialakulásának kezdeteit. Nemcsak a Szibériai garnizonnal való tematikai és hangsúlybéli hasonlóságokra, illetve eltérésekre mutatok rá, de utalásszerűen összevetem a művet a hasonló kortárs visszaemlékezésekkel is. Markovits első hadifogolyregényéhez képest tartalmi szempontból kifejezetten nóvumnak tekinthető, hogy a regény betekintést nyújt az éhező Kazany, a kaukázusi kisvárosok, valamint a hadifoglyokat dolgoztató szibériai parasztok mindennapjaiba is. Érzékletes kép rajzolódik ki a bolsevik intézkedésekről (munka militarizálása, népnevelés, propaganda, kulákok elleni agitáció, művészeti kurzusok, analfabetizmus elleni küzdelem, rekvirálások stb.), ugyanúgy, mint a „kollektív” művészeti törekvések, valamint a Babonák Ellen Harcoló Ügyosztály tevékenysége kapcsán a bolsevik észjárás sajátosságairól is. A szerző elbeszélőmódját a líraisággal átszőtt egyszerű, élőbeszédre emlékeztető hangvétel, mély humanizmus, humor, valamint a tragikum és a groteszk iránti érzékenység hatja át. A mű dokumentumértéke vitán felül áll, ugyanakkor esztétikai szempontból is értékes alkotás.
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessBolsevizmus és ázsiai démonizmus - Márai Sándor orosz vonatkozású írásai(Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessEgy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában(VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló, 2022) Hammerstein JuditTaróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyany- nyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export szá- mára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tűntette fel.
- ItemRestrictedEgy magyar zsidó tiszt infernális utazása. Avigdor Hameiri első világháborús fogságregénye(Line Design, 2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessElőre a múltba(2021) Hammerstein Judit
- ItemOpen AccessOrosz birodalmi viktimológia: Andrzej Nowak: Az orosz birodalom áldozatai – a birodalom mint áldozat, Budapest: Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 2022, 334 o.(2024) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessOrosz testvérnép vagy önálló ukrán nemzet? Az orosz–ukrán viszony történelmi, kulturális háttere(Károli Gáspár Református Egyetem, 2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessOroszok és magyarok. Magyar írók Oroszország-/ Szovjetunió-tapasztalata az 1920-1930-as években [részlet](Örökség Kultúrpolitikai Intézet, 2022) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessOroszország magyar szemmel. Magyar írók Oroszország/Szovjetunió-tapasztalata az 1920-30-as években megjelent útirajzok tükrében(2020) Hammerstein Judit; Bognár Zalán; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessOroszország tanulmányozásának hozadékáról magyar nézőpontból. Thallóczy Lajos: Oroszország és hazánk(Történetkutató Intézet és Levéltár, 2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessRichly Gábor: A Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története, 1980-2020.(2023) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessRussia From a Hungarian Perspective. Lajos Thallóczy's Study “Russia and Our Country”(2023) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
- ItemOpen AccessSzövetséges vagy fenyegető hatalom Oroszország? Márki Sándor írásai a magyar–orosz kapcsolatokról(2025) Hammerstein Judit; Társadalom- és Kommunikációtudományi Intézet; Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék; KRE - Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar