Egy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában
Loading...
Date
2022
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
VERITAS Történetkutató Intézet; Magyar Napló
Abstract
Taróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében
pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival,
de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is.
Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és
felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást.
Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két
első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyany-
nyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már
„társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére,
az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi
a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest,
gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális
szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig
a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok,
gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak
egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül
az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják
le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra
a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók,
akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül
panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra,
az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már
volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről
és tisztaságról olvashatunk.
A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel
egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy
Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg
emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el
a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges
ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani
őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív,
a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és
érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet
is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb
birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának,
hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az
egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele
kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export szá-
mára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel
a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához
is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével
gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá.
Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal
abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor
fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának
meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről.
És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést,
hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan
is kedvező fényben tűntette fel.