DSpace Angular :: Browsing by Author "Józsa Gabriella"

Browsing by Author "Józsa Gabriella"

Now showing 1 - 20 of 22

Open Access
A mesterséges intelligencia alkalmazása a közoktatásban a diákok szemével
(Károli Gáspár Református Egyetem Pedagógiai Kar, 2025) Vallent Brigitta; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
A szülők szerepe az alapfokú zeneoktatás valós és virtuális formájában
(Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2026) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Bartalis Izabella; Kelemen Henrietta; Kerekes Rita; Kiss Julianna; Mike Ádám; Molnár-Tamus Viktória; Radócz József Miklós; Szabóné Fodor Adrienne; Szűcs Tímea; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
A tanórán kívüli művészeti tevékenység hatása a művészeti rendezvények iránti attitűdre
(2021) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Tanulmányunkban megvizsgáltuk az általános iskola 4. osztályos tanulóinak tanórán kívüli művészeti tevékenységeit, valamint részvételi lehetőségét kulturális és művészeti rendezvényeken. Elemzésünk során feltártuk, hogy az aktív tevékenységnek van-e hatása a rendezvények iránti attitűdre. Emellett arra keressük a választ, hogy milyen különbségek vannak a művészeti foglalkozásokra járók és nem járók családi hátterében. Az eredmények amellett, hogy rávilágítanak az iskola szerepére a kulturális tőke kiegyenlítésében, megerősítik a generációs transzfer erőteljes hatását. Ha a szülő korábban végzett művészeti tevékenységet, gyermekét is jobban támogatja a művészeti területen. Azok a tanulók, akik gyermekkorukban valamilyen extrakurrikuláris művészeti tevékenységet folytattak, nagyobb valószínűséggel válnak felnőttkorukra is kultúrafogyasztókká.
Open Access
A zeneoktatás jellemzői az online térben: A kutatás előzménye, mintája és módszere
(MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
A zenetanárok digitális attitűdjére ható tényezők vizsgálata
(Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet, 2022) Józsa Gabriella; Szűcs Tímea; Váradi Judit; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
Az iskolai kötődés és a tanulás sikeressége
(Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központ (CHERD), 2025) Józsa Gabriella; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Ez a tanulmány egy narratív szakirodalmi áttekintést tesz az iskolai kötődéssel kapcsolatos kutatásokról. A nemzetközi pedagógiai irodalomban széles körű vizsgálatok kapcsolódnak ehhez a témához, a magyar neveléstudományban azonban csak az utóbbi években jelent meg néhány kapcsolódó kutatás. Nem készült olyan korábbi magyar nyelvű tanulmány, amely a fogalom átfogó áttekintésére vállalkozott volna. Ebből kiindulva ez a fejezet bemutatja az iskolai kötés különböző értelmezéseit, azok fogalmi kialakulását. Rámutat, hogy az iskolai kötődés egy többdimenziós konstruktum. Az iskolához, intézményhez való kötődésnek az óvodától a felsőoktatásig fontos szerepe van a tanulás sikerességében, a tanulók jóllétében, s ennek következtében a kudarcok megelőzésében, valamint lemorzsolódás csökkentésében.
Open Access
Az online zeneoktatás és a zenetanári attitűd szülői megítélése
(2024) Józsa Gabriella; Váradi Judit; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Számos hazai és nemzetközi tanulmány jelent meg a pandémia alatti oktatásról, annak hatékonyságáról, hiszen annak minden területe átkerült a digitális térbe. Nemcsak a tanítási és tanulási módszereknek, hanem a tanári hozzáállásoknak is változáson kellett átesni. Online adatfelvételünket szülők körében végeztünk, mely során egyrészt arra voltunk kíváncsiak, hogyan vélekednek a zeneoktatás hatékonyságának változásáról a világjárvány előtti és alatti időszakban, másrészt arra, hogy a vizsgálatunkban azonosított két zenetanári attitűd (1. rugalmas-megengedő, 2. tradicionális) mennyiben befolyásolja a zeneoktatás eredményességének, a gyermek motivációjának megítélését a szülők szerint.
Open Access
Comparing Executive Functioning in the School Readiness of Hungarian and Kenyan Preschoolers
(2023) Amukune, Stephen; Józsa Krisztián; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Cross-national comparisons represent an avenue for investigating milestones achieved by one region that can help improve standards in another country. This study compares the development of executive functioning in Hungarian and Kenyan preschoolers as they prepare for school readiness. The study's cross-sectional design entailed sampling preschoolers from Hungary (n = 187) and Kenya (n = 420) aged between 4 and 8 years nested in 35 classrooms. Preschool class teachers rated the children's executive functioning using the Childhood Executive Functioning Inventory (CHEXI). The two-factor structure of the CHEXI demonstrated a strong measurement invariance for the two countries, Hungary and Kenya. Significant gender differences were noted on both subscales in the Hungarian sample but not in the Kenyan preschoolers. Additionally, no differences were found in the executive functioning of boys from both countries. However, the girls exhibited variances in the inhibition subscale. Contrary to expectations, no linear mixed effects were observed for country or the interactions between age and country apropos difficulties related to inhibition and total executive functioning except for working memory. Better working memory skills noted in the Hungarian sample were attributed to a superior preschool education system.
Open Access
Factors Affecting Attendance of and Attitudes towards Artistic Events among Primary School Children
(2023) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
In this study, the aim is twofold; on the one hand, we investigate extracurricular artistic activities, and on the other hand, regularity of visits to ten different artistic and cultural events, such as theatres, puppet theatres, dance and folk-dance performances, exhibitions, and musical performances for children, among 9–10 year old primary school children (N = 974). We are looking for an answer to the question of whether there is a connection between active artistic activity and the attitude towards cultural and artistic events. Additionally, we plan to identify differences in the family backgrounds of individuals who participate in artistic activities compared to those who do not. Furthermore, we will examine the influence of social, cultural, and economic capital on children’s cultural consumption and related attitudes. We tested our hypotheses using SPSS; the methods included logistic regression and factor analysis. In addition to highlighting the role of school in equalising cultural capital, the results confirm the powerful effect of generational transfer. When parents have actively engaged in artistic activities, they tend to offer enhanced support for their children’s artistic pursuits. Those who engage in certain types of extracurricular artistic activities during their childhood are more likely to exhibit more positive attitudes towards cultural events as adult consumers. However, parents’ high educational attainment and favourable financial circumstances are not the sole determinants of openness to art.
Open Access
Félelmek, fantáziák, felelősségek a mesterséges intelligencia korában
(2025) Józsa Gabriella; Szontagh Pál Iván; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; Károli Gáspár Református Egyetem
Open Access
Felsőoktatási lemorzsolódási rizikótényezők vizsgálata az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok körében
(2023) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A szakképzésből a felsőoktatásba való átmenettel foglalkozó nemzetközi kutatások egy része szerint a szakképzésből jövő hallgatók jelenléte a felsőoktatásban jelentősen hozzájárul a felsőoktatás kiszélesedéséhez, expanziójához, azonban ezek a tanulói csoportok nagy valószínűséggel társadalmi-gazdasági szempontból kevésbé előnyös helyzetűek, mint az általános felsőközépfokról érkezők (Katartzi és Hayward, 2019; Shields és Masardo, 2015). Találunk olyan szakirodalmat is, ami szerint a szakképzés csökkenti a felsőoktatásba való bekerülés esélyét (Arum és Shavit, 1995). Továbbá szignifikánsan magasabb mértékű a szakképzésből érkezők lemorzsolódási aránya az eleve felsőoktatásra készülő, általános felsőközépfokról érkező társaiknál (Hayward és Hoelscher, 2011; Katartzi és Hayward, 2019). Munkánkban az érettségit adó szakképzésben tanuló, érettségi előtt álló és már leérettségizett, technikusi évre maradó diákokat vizsgáljuk. Arra keressük a választ, hogy milyen rizikófaktorokat tudunk azonosítani már a felsőoktatásba jelentkezés pillanatában, amelyek a felsőoktatási tanulmányok során arra a döntésre kényszeríthetik a tanulókat, hogy diploma megszerzése nélkül hagyják el a felsőoktatást. Az adatgyűjtés online kérdőíves formában történt, összesen 1852 fő érettségit adó szakképzésben tanuló diák vett részt a mérésben. Eredményeink azt mutatják, hogy már a felsőoktatásba jelentkezés előtt lehet lemorzsolódási rizikótényezőket azonosítani. Ezek közé tartozik a költségtérítéses képzésre való jelentkezés, az alacsony tanulmányi eredmény, a bukás és évismétlés. Azonban találtunk különbségeket az érettségit adó szakképzés 12. és 13. évfolyamán tanuló diákcsoportok között.
Open Access
FOCUS teszt: új, számítógép-alapú vizsgálati eszköz 3–8 éves gyermekek számára
(2019) Józsa Krisztián; Barrett C. Karen; Józsa Gabriella; Morgan A. George; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A tanulmány a FOCUS (Finding Out Children’s Unique Strengths) tesztet ismerteti. A számítógép-alapú új mérőeszköz 3–8 éves kor között vizsgálja az elsajátítási motivációt, a végrehajtó funkciót, valamint a betű- és számismeretet. Ezek fontos komponensei az alapvető tanulási lépcsőknek (ATL). E tényezőknek jelentős szerepe van az iskolai tanulás sikerességében. A tanulmány bemutatja a FOCUS teszt kidolgozásának az elméleti hátterét, a mérőeszköz felépítését, szubtesztjeit. Beszámol az első próbamérés tapasztalatairól. Ennek során 12 óvodás gyermek egyéni verbális vizsgálatával került sor a feladatok kipróbálására. A második próbamérésben már a számítógép-alapú változatot alkalmaztuk, a mintát 3–8 éves gyermekek alkották, összesen 247 fő. Az új mérőeszköz megfelelő reliabilitásúnak és validitásúnak bizonyult. Az online változatot követően elkészült az offline mobil applikáció is. A webalapú mérőeszköz és az applikáció angol és magyar nyelven érhető el. A tanulmány zárása röviden kitér a teszt további fejlesztésére, a tervezett kutatási felhasználásra.
Open Access
Internetfüggőség és belső erőforrások: A pszichológiai tőke, a mindfulness és az erkölcsi potenciál összefüggései
(MTA Pedagógiai Tudományos Bizottság, 2025) Tsehaynew, Getaneh Tareke; Girum, Tareke Zewude; Józsa Gabriella; Tun, Zaw Oo; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Open Access
Investigating music teachers' ICT skills and technical possibilities in the field of online music education during the COVID-19 pandemic
(2023) Váradi Judit; Józsa Gabriella; Fodor Adrienne Sz.; Molnár-Tamus Viktória; Szűcs Tímea; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
The effectiveness of music education depends on the personal interaction between teachers and students in the pedagogical process. The presence of the music teacher, the initial presentation of music, and the immediate correction are all essential in individual instrumental training and group-based music education [1]. In our study, we examined the ICT skills and technical possibilities which music teachers (N = 352) had at their disposal during the COVID-19 pandemic, compiled the Internet platforms they used in their teaching, and asked whether they produced their own teaching materials. By using factor analysis, we explored music teachers' attitudes towards online education and identified four factors, namely student-centred, digital virtuoso, digitally creative, and difficult-to-adapt factors. The change in the learning environment and in familiar methods presented new challenges to most surveyed music teachers, who were creative in adapting to the situation and in preparing suitable teaching materials for their students.
Open Access
Lessons from the COVID pandemic in music education the advantages and disadvantages of online music education
(2024) Váradi Judit; Radócz J. Miklós; Mike Ádám; Óváry Zoltán; Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
The COVID-19 pandemic had far-reaching effects on various areas of everyday life. In several countries, singing, the most accessible form of musical expression, was banned, as was the use and teaching of wind instruments. Nevertheless, innovations in music education combined with teachers' dedication and creativity introduced several elements into the teaching process which are worth using in the future. The aim of our study is to explore the experiences of this novel form of music education among teachers at the primary, secondary, and tertiary levels in Hungary and abroad. The respondents in our survey answered open-ended questions on the advantages and disadvantages they had experienced with online education. The MAXQDA software was used for the qualitative analysis of the data collected. Music teachers highlighted the disadvantages of online education. As for positive responses, teachers mentioned the improvement of digital competencies and the development of students' autonomy.
Open Access
Pedagógusok tapasztalatai a tanulók motiválásáról a Covid19 járvány idején
(2021) Józsa Gabriella; Karáné Miklós Noémi; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A tanulmány a vírushelyzet következtében létrejött online oktatáshoz kapcsolódóan vizsgálja a tanulási motivációt. A kérdőíves adatfelvételben 160 pedagógus vett részt, akik az általános iskola alsó és felső tagozatán, valamint középiskolában tanítanak. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a pedagógusok vélekedését a diákok motiváltságáról a digitális oktatás során. Összehasonlítottuk, hogy a tanulók motiváltságában milyen különbséget látnak a pedagógusok az osztálytermi és a digitális oktatás során. Megvizsgáltuk, hogy a pedagógusok mennyire tartják hatékonynak az online térbe helyezett oktatás során alkalmazott motivációs stratégiáikat. Elemeztük, hogy a motiválási módszerek hatékonyságában milyen különbségek mutatkoztak meg az alsó és felső tagozat, valamint a középiskola között. Megvizsgáltuk továbbá, hogy a pedagógusok miként vélekednek saját motiváltságukról a digitális oktatáshoz kapcsolódóan, és ez milyen összefüggésben van tanítványaik motiváltságával. A tanuló iskolafokozata mellett további elemzési szempontunk volt a pedagógus gyakorlottsága, magabiztossága az IKT-eszközök használatában, valamint az intézmény településtípusa.
Open Access
Predictors of the Intention of Learning in Higher Education: Motivation, Self-Handicapping, Executive Function, Parents’ Education and School Achievement
(2022) Józsa Gabriella; Oo, Tun Zaw; Amukune, Stephen; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Learning motivation, self-handicapping, executive function, and school achievement are interrelated variables affecting students’ intension of learning in higher education. However, many educators are unaware of the ability of these predictive variables and fail to encourage students’ further education. Therefore, with the aim of helping educators, this study was conducted to predict students’ intention of learning in higher education based on their learning motivation, self-handicapping, executive function, school achievement, and mothers’ education. We sampled Hungarian 12th graders (N = 1330) who participated in this study while collecting the data online during class hours. Questionnaires were used to measure learning motivation, self-handicapping, and executive function. Findings showed that higher learning motivation, lower self-handicapping, stronger working memory, and mother’s education could increase students’ intention of learning in higher education. Beyond our expectations, higher school achievement (GPA) was not a significant predictor. Comparing different theoretical perspectives, we deduced reliable predictors underlying Hungarian students’ intention of learning in higher education. Therefore, this study is of great importance for educators to pick out the real support for their students’ intention of learning in higher education by following our research findings.
Open Access
School-Level and Demographic Differences in the Use of Artificial Intelligence Among Hungarian Elementary and High School Students
(2026) Józsa Gabriella; Oo, Tun Zaw; Vallent Brigitta; Józsa Krisztián; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Artificial intelligence (AI), including rapidly expanding generative AI tools, is increasingly shaping how school-age students search for information and complete learning tasks. Yet comparative evidence on AI awareness, use, and attitudes across school levels—especially among under-18 learners—remains limited in Central and Eastern Europe. Guided by the Technology Acceptance Model (TAM), this cross-sectional survey study examined Hungarian elementary and high school students’ AI use and school-related applications, focusing on perceived usefulness and willingness to use AI in learning contexts. Data were collected from 183 elementary and 127 high school students using a structured questionnaire. AI use was widespread in both groups, but marked school-level differences emerged. High school students reported more frequent and academically oriented AI use, greater reliance on AI tools when seeking help, and a stronger willingness to use AI during classroom activities. In contrast, elementary students more often relied on familiar platforms such as social media and YouTube and reported comparatively more recreational or conversational uses of AI. Across school levels, students generally viewed AI as useful and potentially engaging for learning, while many also expressed uncertainty about the reliability of AI-generated responses. These findings underscore the need for age-appropriate AI literacy education aligned with students’ developmental characteristics and digital habits, and they highlight the importance of teacher support and training to integrate AI meaningfully and responsibly into classroom practice.
Open Access
Szakképzésből a felsőoktatásba
(MATE Press, 2024) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
Munkánk fókuszában a magyarországi érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntése áll. Ezért könyvünk elméleti fejezeteinek felépítésében a köz- és felsőoktatási rendszer alakulásától, annak következményein keresztül jutunk el a továbbtanulást befolyásoló tényezőkig. A kötet első fejezetében bemutatjuk az oktatás expanziójának folyamatát a közoktatásban és a felsőoktatásban, különös figyelmet fordítva a magyarországi változásokra és történésekre, azonban kitekintést nyújtva a nemzetközi tendenciákra is. A közoktatás esetében fontosnak tartottuk a középiskolatípusok és azok létszámadatainak alakulása mentén ezt bemutatni, míg a felsőoktatás expanziójánál a politikai változások tükrében bekövetkező létszámalakulásra és tanulócsoportok megjelenésére. A második fejezetben a továbbtanulási döntést befolyásoló tényezők elméleti hátterét tekintjük át. Itt foglalkozunk egyrészt a magyarországi társadalmi rétegződéssel, ehhez kapcsolódóan az oktatási egyenlőtlenségekkel és társadalmi mobilitással. Másrészt a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján körvonalazódó keretrendszerekben megjelenő, különböző tudományterületeket átfogó – nevelésszociológiai és pszichológiai – tényezők vizsgálatával. A harmadik fejezetben a kutatás célját, kérdéseit és hipotéziseit fogalmazzuk meg. Ezt követően, a negyedik fejezetben, a fejlesztett kérdőívvel végzett próbamérés folyamatát és annak eredményeit közöljük. Az ötödik fejezetben a főmérés mintáját, módszereit mutatjuk be a mérőeszköz pszichometriájával együtt. A hatodik fejezetben a vizsgálatban részt vevő 12.-es szakgimnazisták és 13. évfolyamra járók jellemzőit mutatjuk be a gimnazista részmintával összehasonlítva. A hetedik fejezetben a családi háttér alapján igyekszünk megragadni az érettségit adó szakképzésbe járó 12. és 13. évfolyamosok közötti különbségeket a vizsgálatba bevont változók mentén. A nyolcadik fejezet a két szakképzős évfolyam továbbtanulási döntésében megmutatkozó eltéréseket vizsgálja tényezőnként és tárja fel ezek összefüggésrendszerét. Néhány fejezet alapját korábban megjelent önállóan vagy társzerzővel írt munka képezi. A CEJER folyóiratban megjelent (Józsa, 2020a) tanulmányban a magyar szakképzés kialakulásának története, a létszámadatok alakulása kerültek bemutatásra. Az esélyegyenlőtlenségről és az iskolai eredményességet meghatározó tényezőkről a Magyar Pedagógia (Józsa, 2019b) folyóiratban jelent meg tanulmány. A végrehajtó funkció elméletéről, vizsgálati módszereiről (Józsa és Józsa, 2017, 2018) és a könyvben használt kérdőívtétel magyar adaptációjáról (Józsa és Józsa, 2020) közöltünk eredményeket. A próbamérés eredményeit az Iskolakultúrában (Józsa, 2021a) és a Neveléstudomány folyóiratban (Józsa, 2021b) jelentettük meg. A gimnáziumba és az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntéseinek vizsgálatáról az Education Sciences folyóiratban jelent meg tanulmányunk (Józsa et al., 2022).
Open Access
Szakközépiskolából a felsőoktatásba: lemorzsolódási veszélyek vizsgálata egy pilotmérés alapján
(2021) Józsa Gabriella; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar
A lemorzsolódás vizsgálata és kockázati tényezőinek azonosítása évtizedek óta foglalkoztatja az oktatáskutatókat. A 70-es évektől folyamatosan születnek a lemorzsolódási rizikófaktorokat csoportosító, rendszerező publikációk. Tanulmányunkban a szociológiai, gazdasági és pszichológiai megközelítések szakirodalmát tekintjük át röviden, mely vizsgálatunk elméleti alapját képezi. Munkánkban arra keressük a választ, hogy a felsőoktatási intézménybe kerülés előtt milyen lemorzsolódási rizikófaktorok azonosíthatók. Próbamérésünkbe 105 fő végzős szakközépiskolai tanulót vontunk be. A vizsgálatban saját készítésű kérdőívet használtunk, mely egyik része a felsőoktatásba továbbtanulni szándékozók lemorzsolódási rizikófaktorait igyekszik feltárni. Eredményeink, összhangban a szakirodalommal, azt mutatják, hogy már a felsőoktatásba jelentkezés előtt lehet lemorzsolódási rizikótényezőket azonosítani. Azonban vizsgálatunkban a családi háttér és továbbtanulás motívumai alapján képzett klaszterek szerint nem találtunk különbséget a lemorzsolódás kockázati tényezőiben. Míg a családi háttér csoportjai között csak a továbbtanulás szándékában, addig a továbbtanulási motiváció klaszterei alapján csupán a munkavállalás okában tudtunk kimutatni statisztikailag jelentős különbséget.