Browsing by Author "Lajos Edina"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Kisebbségvédelem mint jog és erkölcs találkozási pontja
    (2024/1-2.) Lajos Edina
    A kisebbségvédelem rendkívül érdekes találkozási területe a jognak és az erkölcsnek. A cigányság jogainak védelme egyes területeken még fo- kozottabban indokolt, de az egész államszervezetet át kell hatnia. A diszkrimináció tilalma nem nyilvánulhat meg csupán a hátrányos meg- különböztetést tartalmazó jogszabályalkotás megakadályozásában. Természetesen a tilalomnak a jogalkalmazást is meg kell határoznia. Elvi síkon létezhet erkölcstelen, de jogszerű, illetőleg erkölcsös, de jogtalan cselekedet is. A nemzeti kisebbségek státuszának védelme egy adott államon belül leginkább a választójogi szabályokban nyilvánul meg. Nagyon sok vitát váltott ki a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juttatása. A magyar választási rendszer továbbra is vegyes modell. Egyéni képviselőre és listára is voksolhatnak a választópolgárok. Az új törvény a listák reláció- jában egyszintű rendszert vezetett be. Megszűnt ugyanis a megyei szint, és immár csupán országos listák léteznek. Listát párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta. Ennek a kvótának az egynegyedét kell a nemzetiségi listáknak elérniük ahhoz, hogy kedvezményes mandátumot szerezzenek.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A nemzetiségi státusz kategorizálása, különös tekintettel a cigányságra
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lajos Edina; Cservák Csaba; KRE - Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; Közjogi Intézet; Alkotmányjogi és Egyházjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A jogban megnyilvánuló igazságosság legobjektívebb mércéje: a diszkrimináció tilalma. A kisebbségek egyes jogosultságai (így például a diszkrimináció tilalma) az emberi méltósághoz való joggal forrnak össze. A nemzeti kisebbségek részesedhetnek egyéni jogokban, kollektív jogokban és autonómiában. Magyarországon tizenhárom népcsoport kapta meg a nemzeti kisebbségi státuszt. A csoport bővíthető a legalább száz éve Magyarországon honos, legalább 1000 főből álló népcsoportok kezdeményezése esetén. Legújabban a vietnamiak kérvényezték maguknak a nemzetiségi státuszt. A magyarországi cigányok három nagy és több kisebb csoportba sorolhatók. A nemzetiségek a jogszabály betűje szerint jelentős választójogi kedvezményt kaptak hazánkban. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése szerint azonban a gyakorlatban a kedvezményt nagyon kevés nemzetiség tudja érdemben kihasználni. A kisebbségvédelem terén nem azt kell nézni, ami szétválaszt, hanem azt, ami összeköt.