Browsing by Author "Nagy Péter"

Now showing 1 - 4 of 4
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A közigazgatási bíráskodás annotált bibliográfiája
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatási Továbbképzési Intézet, 2020) Nagy Péter
    A közigazgatási bíráskodásról szóló szakirodalom az 1870-es évektől kezdve a jelenkorig könyvtárnyi méretűvé gyarapodott. E téma a rendszerváltás utáni tudományos diskurzusban és közbeszédbe újfent jelentős súllyal jelent meg, a különbíróságként való újbóli felállítása pedig ismételten a közjogi vizsgálódások homlokterébe helyezte a kérdést, ugrásszerűen megnövelve az így is jelentős mértékű vonatkozó szakirodalmat. E munka célja, hogy a közigazgatási bíráskodás legfontosabb magyar szakirodalmát retrospektív módon összegyűjtse és rövid annotációval ellátva közzé tegye az ebből készült bibliográfiát, ezzel hozzájárulva a magyar tudományos eredmények könnyebb áttekinthetőségéhez, segítséget nyújtva a téma irodalmában elmélyülni kívánó tudósoknak, a téma iránt érdeklődő szélesebb közönségnek. A kívánt eredmény tudományos igényű teljesítéséhez a gyűjtendő irodalom tematikai kereteit pontosan meg kell határozni. Jelen munka az általános hatáskörű közigazgatási bíráskodással kíván foglalkozni, ebből következik, hogy a különálló pénzügyi közigazgatási bíráskodás e tematikai keretek közé nem beilleszthető. Az egyik legnehezebb feladatot a vegyes témájú szakirodalmi tételek osztályozása jelentette. Ebben az esetben azt a módszert alkalmaztam, miszerint ha egy tanulmány célját tekintve nem a tárgykörbe vágó eredmények felmutatását tűzte ki fő céljául, azonban tartalma szerint számottevő mértékben vonatkozó kérdést is felvetett vagy tisztázott, feljegyeztem. A második világháborút követő időszak közigazgatási bíráskodáshoz kapcsolódó irodalmának összegyűjtése számos módszertani kérdést vet fel. Az államigazgatási határozatok bírói felülvizsgálatának ugyan csak terjedelmes szakirodalmát nem rögzítettem, csupán azokat a jelentősebb műveket, melyek az elvárt ideológiai keretek között, de tárgyalja a közigazgatási bíráskodás témáját. A vonatkozó szakirodalmi tételek a kéziratoktól, a nehezen beszerezhető különlenyomatoktól, a 2-3 íves kis füzetektől egészen a lexikonok vonatkozó szócikkéig terjednek. A gyűjtendő művek körébe vettem a szaktanulmányok, monográfiák, könyvrészletek mellett az egyes beszédek lejegyzett változatait és a döntvényeket gyűjtő, joggyakorlatot elemző munkákat is. Ahol megállapítható volt, feltüntettem az eredeti cikket és mellette a különlenyomatok könyvészeti adatait is rögzítettem. Az egymásra reflektáló munkák esetén azok kapcsolatát és időrendiségét is igyekeztem feltüntetni. A művek könyvészeti adatait eredeti írásmóddal, betűhív formában közlöm. Gyűjtésre csak a tudományos módszerrel írt művek kerültek, tehát a különböző publicisztikák, napilapokban megjelenő cikkek ebből az összefoglalásból kimaradtak. Ez alól kivételt képeznek a tudományos folyóiratokban megjelent konferencia-beszámolók. A tanulmány forrásbázisába tartoznak a magyar szerzők által írt magyar vagy idegen nyelven megjelent közigazgatási bíráskodással foglalkozó művek, azonban a külföldi szakírók által publikált magyar vagy idegen nyelvű írások kívül esnek jelen tanulmány keretein.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Die Fachliteratur zur Verwaltungsgerichtsbarkeit in Ungarn
    (Nemzeti Közszolgálati Egyetem – Ludovika Egyetemi Kiadó, 2019) Nagy Péter
    The study examines different scientific literatures published about the Hungarian administrative jurisdiction from the beginning to the present day. Besides the scientific papers were collected, other kind of publications, such as articles in newspapers have been omitted from it. The literature of Hungarian administrative jurisdiction began in 1877 with Győző Concha’s paper. The most important issue was to make the two levels judicial forums during the existence of the judicial forum. After the period of socialism and the democratic transition the topic occurred again in numerous publications, which was even more the centre of attention because of the legislation in the 2010s. Der Artikel analysiert die zum Thema der ungarischen Verwaltungsgerichtsbarkeit veröffentlichte Fachliteratur von den Anfängen bis heute. Es wurden nach wissenschaftlichen Methoden verfasste Werke gesammelt, die verschiedenen publizistischen Schriften und Zeitungsartikel wurden nicht berücksichtigt. Die ungarische Fachliteratur der Verwaltungsgerichtsbarkeit begann mit der Arbeit von Győző Concha aus dem Jahr 1877. Während des Bestehens des Richterforums war die wichtigste Frage seine Umwandlung in ein zweistufiges. Nach der Zeit des Sozialismus wurden ab dem Systemwechsel erneut zahlreiche Beiträge zu diesem Thema veröffentlicht, das wegen der Gesetzgebung im Jahr 2010 mehr und mehr in den Mittelpunkt des Interesses rückte. A tanulmány a magyar közigazgatási bíráskodás témájában megjelent szakirodalmat vizsgálja a kezdetektől napjainkig. A tudományos módszerrel írt művek kerültek gyűjtésre, a különböző publicisztikák, napilapokban megjelenő cikkek ebből az összefoglalásból kimaradtak. A közigazgatási bíráskodás magyar szakirodalma Concha Győző 1877-es munkájával kezdődött. A bírói fórum fennállása idején a legfontosabb kérdés a bírói fórum két fokúvá tétele volt. A szocializmus időszakát követően a rendszerváltástól kezdve a téma újból számos publikációban jelent meg, amely a 2010-es évek jogalkotása miatt még jobban a figyelem középpontjába került.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Erdélyi református házassági bíráskodás a házassági főtörvényszék fennállása idején
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Nagy Péter
    A magyar házassági jogunk fejlődésével számos kutató foglalkozik. Monográfiák, disszertációk és szaktanulmányok jelzik az adott terület iránti tudományos érdeklődés intenzitását. Régebbi magánjogunk partikuláris jellege, a történelmünk jelen kérdéskörére is kiható viharai, a házassági joghoz kapcsolódó hatáskörök állam és egyház közötti megosztására vonatkozó térben és időben eltérő megoldások miatt azonban továbbra is számos megválaszolatlan kérdés maradt. A 19. század utolsó harmadára kialakult házassági jogi rendszerről Sztehlo Kornél úgy nyilatkozott, hogy Magyarország a „tíz-féle házassági jog hazája.” A különböző felekezetek házassági és bontójogi rezsimjeinek értelmezése ezért a korabeli jogászok számára is komoly kihívást jelentett. A magyarországi jogtörténet-tudomány elsősorban a polgári házassági jogunk kodifikációjával és érvényesülésével foglalkozott, ugyanakkor a katolikus kánonjog és a szentszékek gyakorlatának története is számos kutatás témáját képezi. Jelen munka tárgya a házassági bíráskodás történetének egy szűkebb terrénuma, a protestáns házassági jog, különös tekintettel az erdélyi viszonyokra. A Királyhágón túli területek három nemzetre és négy vallásra alapuló rendje a házassági bíráskodás különleges rendszerét alakította ki. A kissé leegyszerűsítő megállapítás szerint minden ember a saját felekezetének joga szerint köthetett, vagy annak elismerése esetén bonthatott házasságot. Ez a rendszer a 16. századtól – az Ehepatent 1786-ban II. József által Erdélyben történő bevezetése és 1791-beni visszavonása közti időszakot leszámítva – egészen a házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikk hatályba lépéséig fennállt. Ebben a munkában a felekezeti rendszerre épülő házassági bíráskodás egyik elemét, az erdélyi református házassági bíráskodást vizsgálom, időkeretét tekintve: a házassági törvényszékek fennállása idején, 1868-tól 1895-ig. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a munka csupán kiindulópont lehet az erdélyi református házassági bíráskodással, tágabban véve házassági joggal foglalkozó kutatásoknak, mivel a lenyűgöző mértékben és minőségben fennmaradt erdélyi református levéltári anyagok a téma szempontjából kimeríthetetlen forrásbázist jelentenek nem csak ebben a tárgykörben, hanem az erdélyi perjogtörténet és társadalomtörténet más aspektusait, fehér foltjait illetően is egészen a 16. századtól kezdve.