Magánjogi Tudományok Intézete

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/446

Browse

Now showing 1 - 20 of 73

Open Access
A családi alkotmány fogalma, célja, lehetséges megjelenési formái
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Patrocinium Kiadó, 2023) Arató Balázs
Annak ellenére, hogy a családi vállalkozások alapdokumentuma a családi alkotmány, mégsincs egységes, általánosan elfogadott definíció. Álláspontom szerint a családi alkotmány egy olyan charta, amely a család, a családi vállalkozás értékeit és elveit rögzíti, egyfajta hivatkozási pont, világítótorony a tulajdonosi és irányítási döntések meghozatala során. Ezt a rendeltetetését azonban leginkább akkor tölti be, ha tényleges jogi kötőerővel rendelkezik. A családi alkotmánynak alapvetően négyféle megjelenési formáját különíthetjük el egymástól. A legidőtállóbb az az önálló, külön okiratba foglalt, írott családi alkotmány, amelynek megalkotásában valamennyi családtag részt vesz, hiszen ebben az esetben a dokumentum nem csupán azok érdekeit fogja szolgálni, akik ténylegesen részesedéssel rendelkeznek a családi vállalkozásban, hanem azokét is, akik egyéb módon élvezik annak előnyeit.
Open Access
A családi gazdasági társaságok és a szindikátusi szerződések lehetséges kapcsolódásai
(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Fazakas Zoltán József
A családi társaság fogalmát nem adja meg a hatályos jog. Azon gazdasági társaságok esetében, amelyekben egy család tagjai rendelkeznek döntő befolyással kizárólag formai megközelítést tesz lehetővé. A formai megközelítésen túl ugyanakkor a tartalmi kérdések, a családi érdekek és értékek sajátosságai ezen gazdasági társaság vizsgálatát más szempontok szerint is indokolják, amelyek alapján nem csak a hosszú távú üzletszerű gazdasági tevékenység, hanem a családi viszonyok jellegadó sajátosságai is vizsgálhatók társasági jogi alapon. Fentiek szerint a családi gazdasági társaságokban a családi viszonyok megjelenítése, a nemzedékeken átívelő működés igénye és családi jellegének védelme, továbbá a család tartós jólétének biztosítása kiemelkedő jelentőségű. A formai és tartalmi elemek együtteséből megállapítható, hogy a családi gazdasági társaságok olyan különleges jogi személyek, amelyekben egy meghatározott családi közösség döntő befolyása érvényesül, sajátos érdekeket és értékeket vall és képvisel, amelyek közül a családi vagyon védelme, a nemzedékeken átívelő működés célja, a családtagok tartós jólétének biztosítása emelendő ki. Ezen érdekek elérésének többes eszközrendszerét biztosítja a Polgári Törvénykönyv, a klasszikus társasági jogi eszközökön túl többek között a szindikátusi szerződések lehetőségével. Ez utóbbi lehetőség lényegében véve valamennyi adott, egyedi jellegzetesség figyelembe vételét lehetővé teszi megalkotva a családi gazdasági társaság működésének jogi kereteit.
Open Access
A családi vállalkozások utódlásának és vagyonmegóvásának jogi aspektusai
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Arató Balázs
Open Access
A digitalizáció hatása a munkajog egyes alapintézményeire
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Rácz-Antal Ildikó
Open Access
A gyermekjogok szabályozásának fejlődése és e jogok érvényesüléséről a szülők „válása” esetén
(2021) Visontai-Szabó Katalin
Igaza volt Ellen Key-nek, mikor 1902-ben azt jósolta, hogy a XX. század a gyermek évszázada lesz. Tanulmányom rövid történeti ismertetőjéből kitűnik, hogy az 1900-as években, rövid idő alatt rengeteget változott a gyermekekkel való bánásmód, melynek során kicsinyített felnőttekből, a szülők tulajdonából, önálló jogokkal rendelkező, védelmet érdemlő individumokká váltak. A gyermekeket megillető jogokat számos hazai és nemzetközi dokumentum garantálja, ezeket igyekeztem összegyűjteni. A gyermekek számára a legnagyobb terhet a szülők kapcsolatának felbomlása jelenti, különösen fontos tehát ebben a folyamatban, hogy a szülők és az eljáró hatóságok figyelembe vegyék a gyermek jogait, döntéseik meghozatala során a gyermek legfőbb érdekét tartsák szem előtt és megóvják őt a testi és lelki károsodástól. Ellen Key was right when, in 1902, predicted that the XX. century would be the century of the child. From the brief historical description of my study, it can be seen, that the treatment of children changed a lot in the 1900s, they turned from small adults owned by their parents to individuals with independent rights, who deserve protection. The rights of children are guaranteed by many national and international documents, which I tried to collect. The greatest burden for children is the dissolution of the parent's relationship, so it is particularly important in this process that parents and the authorities take into account the child's rights, focus on the child's best interests in their decisions and in any case protect them from physical and mental harm.
Open Access
A határon átnyúló családjogi jogviták jogalkalmazói szemmel
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla
Open Access
A helyi környezetvédelem kihívásai két település példáján keresztül
(Gondolat Kiadó, 2018) Barta Attila; Gyüre Annamária Csilla
Open Access
A kamatszabályozás egyes kérdései a válságok tükrében
(Magyar Jogász Egylet, 2023) Bodzási Balázs
Open Access
A kötelmi jog kihívásai az új technológiák nyomán - okosszerződések és a blokklánc-technológia
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Szuchy Róbert
Jelen tanulmány két fő kérdéskört kíván vizsgálni. Egyrészt áttekintést kíván adni az automata ügyletek és az ügyleti akarat közötti viszonyra vonatkozóan a hatályos magyar polgári jogban, majd az automatizált ügyletekből, a második részben áttérünk az automatizált okosszerződések vizsgálatára és azok alkalmazásra során fellépő egyes kötelmi jogi kihívásokra.
Open Access
A munkaügyi kapcsolatok, a munkát végző személyek kollektív jogainak érvényesülése a digitalizáció korszakában
(2019) Rácz Ildikó
Az elmúlt mintegy öt év egyik legtöbbet taglalt újszerű munkajogi kérdései a gig-, sharing- vagy akár platform economy-nak nevezett gazdasági-társadalmi folyamat megjelenésével vannak összefüggésben. A széleskörű problémafelvetés mellett talán már egyértelművé vált, hogy a munkajogi jogalkotásnak – csak úgy, mint a jogalkalmazásnak, szociális partnereknek és a társadalom egészének – hosszabb távon reagálnia kell(ene) ezekre a változásokra (ha még nem is egyértelmű, hogy milyen formában és irányban). A gig-economy-ban munkát végző személyek munkajogi védelme számos szempont alapján alacsonyabbnak, kevésbé kiterjedtnek tekinthető, mint a tipikus munkaviszonyban foglalkoztatottaké. Ezek közül egyik legkiemelkedőbb a „platform-munkások” kollektív érdekérvényesítésének és szervezkedésének a lehetősége. Jelen kutatás indokoltságát az adja, hogy a digitalizáció korában, különösképpen a platform-, applikáció-alapú munkavégzések esetében a munkát végző személyek (a legtöbb esetben nem nevezhetjük őket munkavállalónak) számos munkajogi garanciától meg vannak fosztva. A kutatás elsőként a dolgozatban használt alapfogalmakat tisztázza, majd a második fejezetben meghatározza és vizsgálja azokat az okokat, körülményeket, amelyek indokolják, hogy a platform-munkások is rendelkezzenek bizonyos „kollektív munkajogokkal” (különösképpen a szervezkedési szabadság és a kollektív fellépéshez és -alkuhoz való joggal, ezen jogok triásza nehezen választható el egymástól). Ezt követően a harmadik fejezetben a kérdés dogmatikai megalapozottságának vizsgálatára kerül sor: kiterjedhet-e és milyen formában az egyelőre klasszifikál(hatat)atlan munkát végző személyekre a taglalt jogok hatálya. A negyedik fejezetben, a gyakorlatban a munkaügyi kapcsolatok – sokszor a jogtól kvázi független – dinamikájában fellelhető új típusú szervezkedési formák (nem tisztán jogi alapú, például önszerveződésen alapuló szervezetek) előnyeinek és hátrányainak értékelésére, gyakorlati példák bemutatására kerül sor; többek között taglalva a kérdést, miszerint alkalmas-e egyáltalán a tradicionális szakszervezeti forma az újszerű kihívások kezelésére. Amennyiben igen, kérdés, hogy milyen feladatok várnak rájuk a jövőben. Az ötödik fejezet az ún. „szervezetlen szervezkedések” kérdéskörével foglalkozik: vagyis, hogy milyen formában, milyen jogi alapokkal gyakorolják a platform munkások a sztrájkhoz való jogot. A fentiekkel szoros összefüggésben áll a foglalkoztatással kapcsolatos jogok („employment rights”) alapvető emberi jogként való azonosítása és propagálása. Így a hatodik fejezet a kollektív jogok alapvető emberi jogként való értelmezésének lehetőségeivel és potenciáljával foglalkozik. A tanulmány egy összegző fejezettel zárul, ahol konklúzióként egy messzebbre mutató – a munkajog egészére gyakorolt – végkövetkeztetés felrajzolásával történik a téma összefoglalása. A kutatás legfőbb célja a digitalizáció munkaügyi kapcsolatokkal, „kollektív munkajogokkal” kapcsolatos súlyponti problémáinak kritikus elemzése, és annak vizsgálata, hogy milyen irányú fejlődés tapasztalható e tárgykörben nemzetközi vonatkozásban.
Open Access
A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
(2009) Boóc Ádám
Boóc Ádám monográfiája a globális világgazdaságban egyre jobban terjedő jogintézménnyel, a kereskedelmi választottbíráskodással foglalkozik. Főleg a big business világában, a multinacionális vállalatok gyakorlatában válik egyre általánosabbá, hogy a lassú, többlépcsős és merevebb állami bíráskodás helyett a gazdaság szereplői a rugalmasabb választottbírósági megoldást választják. A könyv széles körű nemzetközi jogösszehasonlításon alapul, óriási ismeretanyagot tartalmaz, ötleteket adva a magyar vállalati gyakorlat számára. A mű középpontjában a választottbíró személye, pártatlansága és függetlensége áll, ebből a szempontból vizsgálja a szerző a választottbírák megválasztását és esetleges kizárását.
Open Access
A platformalapú munkavégzés munkakörülményei, munkavállalói és szociális jogok kapcsolata
(2023) Rácz-Antal Ildikó
Open Access
A polgári eljárásjog reformja – reformáció vagy renováció
(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2017) Udvary Sándor
A polgári perrendtartás megújulása három éve folyamatos mozgásban tartja a perjogi irodalmat és a 2016. évi CXXX. törvény megjelenésével a gyakorlat is egyre inkább érzi a változások elközelgetését. A szöveg kritikus pontjainak elemzésével a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintést ad a majdani perrendtartásról abból a perspektívából, hogy mélyreható reformációt vagy felszíni renovációt jelent-e az új törvény a ma megszokott perrendhez képest. A cikk kapcsolódását a kálvini reformációhoz az adja, hogy az egyházi bíróságok eljárása – mely bizonyos vonalakban emlékeztet az állami bíróságokéra, így pl. az eljárás tisztességességét garantáló alapvető rendelkezések tekintetében – fog-e bármilyen kihatást elszenvedni a változó eljárási koncepciók miatt.
Open Access
A polgári jogi igény érvényesítése a pandémia idején, különös tekintettel a tisztességes eljárás garanciáira
(Károli Gáspár Református Egyetem, Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kar, 2023) Király Lilla; Papp Eszter
Open Access
A szakszervezet jogállása a magyar munkajogban
(Novissima Kiadó, 2022) Szabó Imre Szilárd
Open Access
A szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig
(2011) Király Lilla
Open Access
A SZÜLŐI FELÜGYELET RENDEZÉSÉNEK JOGI KERETEI ÉS PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Visontai-Szabó Katalin
Egy férfi és egy nő párkapcsolatából a gyermek érkezésekor válik igazi család. Amíg a párkapcsolat betölti a funkcióját és mindkét fél megelégedésére szolgál, a családnak is biztos alapja van. Amennyiben a szülők kapcsolata helyrehozhatatlanul megromlik és a párkapcsolat elkerülhetetlenül felbomlik, ennek nem szabad egyúttal a család felbomlását is eredményezni, hiszen a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van. Ilyenkor a legnehezebb kérdés, hogy a továbbiakban miként kívánják a szülői felügyeleti jogokat gyakorolni, ennek rendezése jelenti a legnagyobb kihívást és ez gyakorolja a legnagyobb hatást a gyermek további életére is. A tanulmány a kérdés jogi kereteit és pszichológiai hátterét vizsgálja, külön hangsúlyt helyezve a szülői felügyelet közös gyakorlására, amely leginkább szolgálja a gyermek érdekét. Bemutatva az egyes megoldási lehetőségek előnyeit és hátrányait, néhány külföldi példára is kitérek. A 2021 őszén benyújtott törvényjavaslat, mely tágítja a bíróság mérlegelési lehetőségét, is az elemzés tárgyát képezi. A kutatás középpontjában a gyermek érdeke áll.
Open Access
A TAGÁLLAMOK FISKÁLIS HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSA SORÁN HOZOTT DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
(Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, 2022) Szuchy Róbert; Korom Ágoston
A tagállamok fiskális hatásköreik gyakorlása során adókat szednek be, illetve gazdasági szereplőknek támogatásokat nyújtanak. A tagállamok e területen nem élveznek korlátlan mozgásteret, gyakran előfordul, hogy egy gazdasági szereplőnek nyújtott támogatás vagy beszedett adó nem felel meg az uniós jog kritériumainak. Ilyen esetekben főszabályként, különösen a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás esetén, az adókat, és a támogatásokat is vissza kell téríteni. E főszabály alól jelent kivételt, ha az adott döntés jogerőre emelkedett, ilyen esetben az uniós jog nem követeli meg a kérdéses döntések felülvizsgálatát. Azonban e kivétel nem minden esetben alkalmazható, valamint a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokra speciális szabályok vonatkoznak. E dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy mely esetekben kell eltekinteni a tagállami jogerős döntésektől. Jelentős állami támogatások visszafizetése, vagy éveken át befizetett adók utólagos visszafizetése komoly befolyást gyakorolhat a gazdasági szereplők, valamint a tagállamok költségvetésére is.
Open Access
A társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok változásai 1997-től napjainkig
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Homicskó Árpád Olivér
1989-től hazánkban is változások zajlottak a társadalombiztosítási-szociális ellátórendszerben. Az ellátórendszer működésének logikája azóta is folyamatosan alakul a mindenkori társadalmi kihívásoknak megfelelően. Az új társadalombiztosítási rendszer alapjainak a letétele az 1997-es évben kezdődött meg. Ennek során ugyanakkor a jogalkotó is figyelemmel volt azokra az előzményekre is, amelyek már 1989 óta alakították a társadalombiztosítás szabályozási környezetét. Az 1997-es társadalombiztosítási jogalkotási hullám keretében került elfogadásra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (amely az általános társadalombiztosítási elveket, szabályokat tartalmazza). Ezzel szoros összefüggésben került megalkotásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a kötelező magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (amely törvények a különös részi szabályokat határozzák meg a társadalombiztosítás keretében működő nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás vonatkozásában). Tanulmányomban az 1997-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan tekintem át a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás szabályainak főbb változásainak az állomásait.
Open Access
A társasági jogi korlátolt felelősség kialakulása és gazdasági szerepe
(HVG-ORAC, 2023) Bodzási Balázs