Magánjogi Tudományok Intézete
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Magánjogi Tudományok Intézete by Issue Date
Now showing 1 - 20 of 81
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS(2009) Boóc ÁdámBoóc Ádám monográfiája a globális világgazdaságban egyre jobban terjedő jogintézménnyel, a kereskedelmi választottbíráskodással foglalkozik. Főleg a big business világában, a multinacionális vállalatok gyakorlatában válik egyre általánosabbá, hogy a lassú, többlépcsős és merevebb állami bíráskodás helyett a gazdaság szereplői a rugalmasabb választottbírósági megoldást választják. A könyv széles körű nemzetközi jogösszehasonlításon alapul, óriási ismeretanyagot tartalmaz, ötleteket adva a magyar vállalati gyakorlat számára. A mű középpontjában a választottbíró személye, pártatlansága és függetlensége áll, ebből a szempontból vizsgálja a szerző a választottbírák megválasztását és esetleges kizárását.
- ItemOpen AccessA szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig(2011) Király Lilla
- ItemOpen AccessPro actione collectiva(Patrocinium Kiadó, 2015) Udvary SándorA polgári eljárásjog kodifikációja olyan lehetőség, amely nem csak a de lege lata célzatú, a meglévőt jobbá alakító gondolkodást, de a de lege ferenda, a megújító, esetleg eddig nem létezőt alkotó tevékenységet is bátorítja. A Pp. kodifikációjának tehát nem csupán az a célja, hogy a számtalan módosítása következtében immár dogmatikai kohézióját elvesztett törvényművet újra egységes formába öntse, de csak annak régi anyagai felhasználásával – mintha egy régi, törött harangból annak beolvasztásával újat öntene a mester –, de az is feladata, hogy gondos és alapos kutatást követően olyan új intézmények bevezetését is megfontolja, amelyek újszerűek – feltéve, hogy azoktól társadalmilag és jogpolitikailag kívánatos célok teljesítését alappal elvárhatja. A hasonlatot folytatva: új anyagot önt a harangba, ezzel változtatva, remélhetőleg szebbé téve a hangját.
- ItemOpen AccessFeltételes vagy jövőbeli követelések zálogjoggal való biztosítása(HVG-ORAC, 2015) Bodzási Balázs
- ItemOpen AccessKörnyezeti kihívások és önkormányzati válaszok(MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport, 2016) Gyüre AnnamáriaA környezeti problémák mindenhol, minden szinten megjelennek; megfigyelhetőek a nemzetközi együttműködési törekvések, a kormányzati elképzelések, a regionálisan vagy települési szinten jelentkező kihívások. A környezeti problémák köre széles, megjelenési formái sokszínűséget mutatnak, így a megoldások is több szinten, az eszközök sajátos vegyítésével hozhatnak eredményt. Az államok szintjén a központi kormányzat szerepe meghatározó, hiszen részben a kezében van az ökológiai problémák megoldásának kulcsa – jogi szabályozás kialakítása, pénzügyi eszközök megteremtése, intézményrendszer felállítása révén. Ugyanakkor az ökológiai kihívások a helyi közösségek életét befolyásolóan realizálódnak igazán, amire a helyi döntéshozóknak kell választ találniuk. A globális vagy nagyobb kiterjedésű problémákon túl (aszály, globális felmelegedés, vízellátási zavarok, mezőgazdasági kártételek) a helyi életközösségek együttéléséből fakadóan is jelentkeznek megoldásra váró helyzetek (hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, természetvédelmi, stb. kérdések).
- ItemOpen Access"Half Empty or Half Full?":(Patrocinium Kiadó, 2016) Osztovits András; Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessAz éghajlatvédelmi jog rendszerezése(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017) Gyüre Annamária Csilla
- ItemOpen AccessAz éghajlatvédelmi jog alapjai(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017) Gyüre Annamária Csilla
- ItemOpen AccessResponsabilité des dirigeants:(2017) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessDirectors' liability:(2017) Muzsalyi Róbert
- ItemOpen AccessA polgári eljárásjog reformja – reformáció vagy renováció(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2017) Udvary SándorA polgári perrendtartás megújulása három éve folyamatos mozgásban tartja a perjogi irodalmat és a 2016. évi CXXX. törvény megjelenésével a gyakorlat is egyre inkább érzi a változások elközelgetését. A szöveg kritikus pontjainak elemzésével a szerző arra vállalkozik, hogy áttekintést ad a majdani perrendtartásról abból a perspektívából, hogy mélyreható reformációt vagy felszíni renovációt jelent-e az új törvény a ma megszokott perrendhez képest. A cikk kapcsolódását a kálvini reformációhoz az adja, hogy az egyházi bíróságok eljárása – mely bizonyos vonalakban emlékeztet az állami bíróságokéra, így pl. az eljárás tisztességességét garantáló alapvető rendelkezések tekintetében – fog-e bármilyen kihatást elszenvedni a változó eljárási koncepciók miatt.
- ItemOpen AccessGondolatok az új tagállamok birtokpolitikájával kapcsolatban. Transzparencia és egyenlő elbánás(Iurisperitus Kiadó, 2017) Korom Ágoston; Bokor Réka
- ItemOpen AccessA „Keresztény Európa” gondolata az akadálya Törökország EU-csatlakozásának?(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Prieger Adrienn DóraTörökország Európai Unióhoz csatlakozása hosszabb ideje húzódó folyamat. Törökország az Európai Közösségekkel 1963. szeptember 12-én kötött társulási egyezményt (Ankarai Megállapodás), amelynek Preambulumában kitűzött cél Törökország Közösségekhez való csatlakozásának megkönnyítése volt. Törökország 1987. április 14-én juttatta el tagság iránti kérelmét a Közösségekhez. Az Európai Tanács 1997. december 12-13-ai luxemburgi csúcstalálkozóján megerősítette Törökországnak az Európai Unióhoz való csatlakozásra való jogosultságát, és hogy „ugyanazon kritériumok alapján fogják megítélni, mint a többi kérelmező államot”. Az Európai Tanács Brüsszelben, 2004. december 16-17-én tartott ülésének Elnökségi Nyilatkozata megállapította, hogy „Törökország kellőképpen teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez a koppenhágai politikai kritériumokat”, azzal az előfeltétellel, hogy „Törökország hatályba léptet hat konkrét jogszabályt”; és 2005. október 3-át jelölte meg a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjául. Mindazonáltal a csatlakozási tárgyalások jelenleg is folyamatban vannak, a harmincöt csatlakozási fejezetből csak tizenötöt nyitottak meg, és mindezidáig mindössze egyetlen fejezet ideiglenes lezárására került sor. A csatlakozási folyamat elhúzódásának okaként sokan ma is azt jelölik meg, hogy a keresztény gyökerű Európa a muszlim többségű Törökországgal vallási szempontból összeférhetetlen. Ez azonban nem egyszerűen az európai fundamentalista keresztények aggályainak kifejezése; jól jellemzi ezt, hogy a korábbi francia elnök, a liberális progresszivista elveket valló Valéry Giscard D’Estain, az Alkotmányos Szerződést kidolgozó Európai Konvent elnöke is azt nyilatkozta, hogy Törökország csatlakozása az „EU végét” jelentheti. Kétségtelen, hogy bár Törökországban az Alkotmány – számos más muszlim hátterű országgal szemben – nem tartalmazza az ’iszlám állam’ önmeghatározást, sőt a török Alkotmány preambuluma alapelvként rögzíti a szekularizmus elvét, mégsem tekinthetünk el attól, hogy ez egy iszlám kultúrájú ország, így a törökök túlnyomó többségének életében a Korán fontos vagy egyenesen központi szerepet tölt be. Magam is úgy vélem, hogy a Törökország Európai Unióhoz csatlakozásának legnagyobb problémái jelentős részben a vallási és kulturális különbségekből erednek, és ezekre a különbségekre a legnehezebb áthidaló megoldást találni. Ennek ellenére nem gondolom azt, hogy ez a különbség önmagában kizáró ok lenne Törökország EU-csatlakozását, vagy egy szorosabb partnerségi megállapodás megkötését illetően. Jelen tanulmányban azt a kérdést kívánom török és nyugati gondolkodók írásai alapján elemezni, hogy az európaiság fogalmának mennyiben definitív eleme a keresztény jellegű kulturális meghatározottság, és erre tekintettel Törökország megfelelhet-e a teljes jogú tagként való csatlakozás feltételéül szabott ’európaiság’ kritériumának.
- ItemOpen AccessA helyi környezetvédelem kihívásai két település példáján keresztül(Gondolat Kiadó, 2018) Barta Attila; Gyüre Annamária Csilla
- ItemOpen AccessA választottbírósági ítéletek érvénytelenítése(Patrocinium Kiadó, 2018) Boóc ÁdámA választottbíráskodás eme fontos jogintézménye egyfelől garanciális a felek számára, másfelől nagy a kísértés, hogy az érvénytelenítési kérelmet megítélő bíróság az érvénytelenítés mint jogintézmény alkalmanként szükségképpen rugalmas kontúrját fellebbezéssé változtassa. Ezen a szűk ösvényen vezet végig a szerző, nem kímélve az olvasót a szakirodalom mélyre ásó bemutatásától, elemzésétől kezdve a jogegységesítés, Mintatörvény alapján a vonatkozó – nagyrészt azonos elveket követő, mégis időnként komoly eltéréseket is felmutató – nemzeti jogszabályok, valamint azok gyakran lényeges eltéréseket felmutató mentalitású bírósági gyakorlata bemutatásáig.
- ItemOpen AccessA törzsbetét szolgáltatása(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Miskolczi-Bodnár PéterA törzsbetét témakörében a jogirodalom általában a kft. tagja által a társaság javára teljesített szolgáltatás mértékével, összetételével, a szerződésben meghatározott teljesítési határidő elmulasztásának jogkövetkezményeivel foglalkozik. Tanulmányunk a társasági szerződésnek a törzsbetét szolgáltatásával kapcsolatos néhány olyan rendelkezését elemzi, amelyet a jogalkotó a felek magánautonómiájának körébe tartozónak ítél, és erre tekintettel rendezésüket a társasági szerződésre bízza. A létesítő okiratban rögzített normák eredendően nem ütköznek jogszabályba, így nem tilosak, de bizonyos érdekeket sérthetnek, vagy veszélyeztethetnek. A cikk feltárja az egymással ellentétes érdekeket, bemutatja azt, hogy a jogalkotó milyen kompromisszum révén igyekszik érvényre juttatni ezeket az érdekeket és rávilágít a jogi szabályozás néhány pontatlanságára. A törzsbetétek szolgáltatásának időpontja szoros kapcsolatban áll a törzstőke mértékével, ezért elsőként a törzstőke mértékére vonatkozó előírások bemutatására kerül sor.
- ItemOpen AccessAz európai integráció hatása a török igazságszolgáltatásra(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Prieger Adrienn Dóra
- ItemOpen AccessA nők jogai Törökországban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Prieger AdriennAz 1970-es évek óta növekvő érdeklődés figyelhető meg Nyugaton az iszlám, a saria és általában a muszlim világ iránt. Az érdeklődés legnagyobb része azonban szelektív; nem csak a témaválasztás, hanem az a mód is, ahogyan ezeket a témákat a nyugati média általában ábrázolja, megkérdőjelezi a jóhiszeműséget: inkább a Nyugaton elterjedt, az iszlámmal és a muszlimokkal kapcsolatos negatív sztereotípiát erősíti, és nem a jelenségek elfogulatlan tárgyilagos leírására és elemzésére törekszik. Ez a felfogás tetten érhető a muszlim nők emberi jogaival kapcsolatos nyugati aggodalmak megfogalmazásában is, amelyek sokszor lényegtelen, valójában kulturálisan meghatározott viselkedési formákat emelnek ki súlyos emberi jogi jogsértésként, míg a valós problémákat jórészt homályban hagyják. Napjainkban az egyik legvitatottabb kérdés a nők munkavállalásának kérdése. Mind Nyugaton, mind az iszlám világban viták folynak arról, hogy mi a nők számára megfelelő modell; a viták alapvetően azért nem zárhatók le, mert az ezzel kapcsolatos nézetek sokfélék, sok tekintetben függenek nemcsak a világnézettől, de a nők egyéni szerepfelfogásától is. Európai nézőpontból nézve a muszlim nők életét számos szabály irányítja, azonban személyes tapasztalataim szerint ezt a muszlim nők nem feltétlenül fogják fel jogaik korlátozásának. Fiatal török lányokkal beszélgetve a témáról azt tapasztaltam, hogy magukat egyenlőnek érzik a férfiakkal, és úgy látják, ezt a Kormány szavatolja, például a férfiakkal azonos bérezés révén, bár sok nő elégedetlen a férfiakkal szembeni bérezési különbségek miatt. A kulturális sokszínűség ellenére, a nők egyetlen társadalomban sem kívánnak egyszerűen nemük alapján egy alárendelt társadalmi státuszba kerülni. A nők számára közös érdeket jelent, hogy a diszkrimináció alapvető formáit kiküszöböljék az alapvető társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférés tekintetében, és elkerüljék a női munkaerő leértékelését, a szegénység feminizációját, a nők elleni erőszak tolerálását.
- ItemOpen AccessA társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok változásai 1997-től napjainkig(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Homicskó Árpád Olivér1989-től hazánkban is változások zajlottak a társadalombiztosítási-szociális ellátórendszerben. Az ellátórendszer működésének logikája azóta is folyamatosan alakul a mindenkori társadalmi kihívásoknak megfelelően. Az új társadalombiztosítási rendszer alapjainak a letétele az 1997-es évben kezdődött meg. Ennek során ugyanakkor a jogalkotó is figyelemmel volt azokra az előzményekre is, amelyek már 1989 óta alakították a társadalombiztosítás szabályozási környezetét. Az 1997-es társadalombiztosítási jogalkotási hullám keretében került elfogadásra a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (amely az általános társadalombiztosítási elveket, szabályokat tartalmazza). Ezzel szoros összefüggésben került megalkotásra a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, a kötelező magánnyugdíjról és a magánnyugdíj-pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (amely törvények a különös részi szabályokat határozzák meg a társadalombiztosítás keretében működő nyugdíjbiztosítás és egészségbiztosítás vonatkozásában). Tanulmányomban az 1997-től napjainkig terjedő időszakra vonatkozóan tekintem át a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás szabályainak főbb változásainak az állomásait.
- ItemOpen AccessCollective litigation tools in the Hungarian legal system(Ústav státu a práva AV ČR, 2019) Udvary SándorCollective litigation tools are not result of historical development in Hungary, they were introduced to the legal system due to external influence: first by reason of the European Union’s activity on consumer protection, then – besides the continuing European interest – due to theoretical work of civil proceduralists.