Polgári Jogi Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/460

Browse

Now showing 1 - 20 of 28

Open Access
A NEMZETKÖZI KERESKEDELMI VÁLASZTOTTBÍRÁSKODÁS
(2009) Boóc Ádám
Boóc Ádám monográfiája a globális világgazdaságban egyre jobban terjedő jogintézménnyel, a kereskedelmi választottbíráskodással foglalkozik. Főleg a big business világában, a multinacionális vállalatok gyakorlatában válik egyre általánosabbá, hogy a lassú, többlépcsős és merevebb állami bíráskodás helyett a gazdaság szereplői a rugalmasabb választottbírósági megoldást választják. A könyv széles körű nemzetközi jogösszehasonlításon alapul, óriási ismeretanyagot tartalmaz, ötleteket adva a magyar vállalati gyakorlat számára. A mű középpontjában a választottbíró személye, pártatlansága és függetlensége áll, ebből a szempontból vizsgálja a szerző a választottbírák megválasztását és esetleges kizárását.
Open Access
Feltételes vagy jövőbeli követelések zálogjoggal való biztosítása
(HVG-ORAC, 2015) Bodzási Balázs
Open Access
Környezeti kihívások és önkormányzati válaszok
(MTA-DE Közszolgáltatási Kutatócsoport, 2016) Gyüre Annamária
A környezeti problémák mindenhol, minden szinten megjelennek; megfigyelhetőek a nemzetközi együttműködési törekvések, a kormányzati elképzelések, a regionálisan vagy települési szinten jelentkező kihívások. A környezeti problémák köre széles, megjelenési formái sokszínűséget mutatnak, így a megoldások is több szinten, az eszközök sajátos vegyítésével hozhatnak eredményt. Az államok szintjén a központi kormányzat szerepe meghatározó, hiszen részben a kezében van az ökológiai problémák megoldásának kulcsa – jogi szabályozás kialakítása, pénzügyi eszközök megteremtése, intézményrendszer felállítása révén. Ugyanakkor az ökológiai kihívások a helyi közösségek életét befolyásolóan realizálódnak igazán, amire a helyi döntéshozóknak kell választ találniuk. A globális vagy nagyobb kiterjedésű problémákon túl (aszály, globális felmelegedés, vízellátási zavarok, mezőgazdasági kártételek) a helyi életközösségek együttéléséből fakadóan is jelentkeznek megoldásra váró helyzetek (hulladékgazdálkodási, zajvédelmi, természetvédelmi, stb. kérdések).
Open Access
Az éghajlatvédelmi jog rendszerezése
(Pázmány Péter Katolikus Egyetem, 2017) Gyüre Annamária Csilla
Open Access
Az éghajlatvédelmi jog alapjai
(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2017) Gyüre Annamária Csilla
Open Access
Gondolatok az új tagállamok birtokpolitikájával kapcsolatban. Transzparencia és egyenlő elbánás
(Iurisperitus Kiadó, 2017) Korom Ágoston; Bokor Réka
Open Access
A helyi környezetvédelem kihívásai két település példáján keresztül
(Gondolat Kiadó, 2018) Barta Attila; Gyüre Annamária Csilla
Open Access
A választottbírósági ítéletek érvénytelenítése
(Patrocinium Kiadó, 2018) Boóc Ádám
A választottbíráskodás eme fontos jogintézménye egyfelől garanciális a felek számára, másfelől nagy a kísértés, hogy az érvénytelenítési kérelmet megítélő bíróság az érvénytelenítés mint jogintézmény alkalmanként szükségképpen rugalmas kontúrját fellebbezéssé változtassa. Ezen a szűk ösvényen vezet végig a szerző, nem kímélve az olvasót a szakirodalom mélyre ásó bemutatásától, elemzésétől kezdve a jogegységesítés, Mintatörvény alapján a vonatkozó – nagyrészt azonos elveket követő, mégis időnként komoly eltéréseket is felmutató – nemzeti jogszabályok, valamint azok gyakran lényeges eltéréseket felmutató mentalitású bírósági gyakorlata bemutatásáig.
Open Access
A kötelmi jog kihívásai az új technológiák nyomán - okosszerződések és a blokklánc-technológia
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Szuchy Róbert
Jelen tanulmány két fő kérdéskört kíván vizsgálni. Egyrészt áttekintést kíván adni az automata ügyletek és az ügyleti akarat közötti viszonyra vonatkozóan a hatályos magyar polgári jogban, majd az automatizált ügyletekből, a második részben áttérünk az automatizált okosszerződések vizsgálatára és azok alkalmazásra során fellépő egyes kötelmi jogi kihívásokra.
Open Access
Elméleti észrevételek a nemzetközi kereskedelmi választottbírósági ítéletek érvénytelenítése vonatkozásában
(2019) Boóc Ádám
Jelen tanulmányban a választottbírósági ítéletek érvénytelenítése tekintetében - nemzetközi aspektusban - kívánunk a teljesség igénye nélkül egyes elméleti észrevételeket összefoglalni, melyek adott esetben vagy a nemzetközi gyakorlat alapján kerültek megalkotásra, avagy mint korábban megfogalmazott elméleti feltételezések, a praxis által visszaigazolásra kerültek.
Open Access
Comments on Some Important and Current Problems of the Law of Succession in Hungary
(2020) Boóc Ádám
Open Access
Megjegyzések a COVID-19 vírus hatásairól a magyar szerződési jogban, különös figyelemmel a vis maior fogalmára
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Boóc Ádám
Tényként állapítható meg, hogy a koronavírus, a COVID-19 mint tényleges pandémia, azaz az epidémiából kifejlődő világjárvány az emberiség számára egy újszerű, eddig ebben a formájában lényegében ismeretlen veszélyhelyzetet teremtett meg, amellyel szemben sem orvosi, sem egyéb értelemben ellenszer a jelen tanulmány készítésekor még nem ismert. 2020. 03. 11. napján jelentette be Tedrosz Adamon Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója Genfben, hogy világjárvány szintjére lépett a COVID-19 vírusfertőzés.1 Tagadhatatlan továbbá, hogy a koronavírusnak egyéb komoly egészségügyi, gazdasági hatásai mellett értelemszerűen a polgári jogra, a polgári jogi szerződéses jogviszonyokra nézve is nagyon komoly következményei vannak. Jelen írásban azt kíséreljük meg bemutatni, hogy a COVID-19 jelenleg ismert megjelenési formája a magyar polgári jogban a szerződéses jogviszonyokat milyen formában, milyen módon befolyásolhatja, különös figyelemmel a vis maior fogalmára. A jelen tanulmány írásakor rendelkezésre álló információk kapcsán az minden bizonnyal kijelenthetőnek és rögzíthetőnek tűnik, hogy a koronavírus megjelenése és következménye polgári jogi értelemben elméletileg vis maior helyzetet generál, annak azonban tényleges megítélése, vis maiorként való minősítése az egyes konkrét esetkörökben változhat.
Open Access
A gyermekjogok szabályozásának fejlődése és e jogok érvényesüléséről a szülők „válása” esetén
(2021) Visontai-Szabó Katalin
Igaza volt Ellen Key-nek, mikor 1902-ben azt jósolta, hogy a XX. század a gyermek évszázada lesz. Tanulmányom rövid történeti ismertetőjéből kitűnik, hogy az 1900-as években, rövid idő alatt rengeteget változott a gyermekekkel való bánásmód, melynek során kicsinyített felnőttekből, a szülők tulajdonából, önálló jogokkal rendelkező, védelmet érdemlő individumokká váltak. A gyermekeket megillető jogokat számos hazai és nemzetközi dokumentum garantálja, ezeket igyekeztem összegyűjteni. A gyermekek számára a legnagyobb terhet a szülők kapcsolatának felbomlása jelenti, különösen fontos tehát ebben a folyamatban, hogy a szülők és az eljáró hatóságok figyelembe vegyék a gyermek jogait, döntéseik meghozatala során a gyermek legfőbb érdekét tartsák szem előtt és megóvják őt a testi és lelki károsodástól. Ellen Key was right when, in 1902, predicted that the XX. century would be the century of the child. From the brief historical description of my study, it can be seen, that the treatment of children changed a lot in the 1900s, they turned from small adults owned by their parents to individuals with independent rights, who deserve protection. The rights of children are guaranteed by many national and international documents, which I tried to collect. The greatest burden for children is the dissolution of the parent's relationship, so it is particularly important in this process that parents and the authorities take into account the child's rights, focus on the child's best interests in their decisions and in any case protect them from physical and mental harm.
Open Access
A SZÜLŐI FELÜGYELET RENDEZÉSÉNEK JOGI KERETEI ÉS PSZICHOLÓGIAI HÁTTERE
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Visontai-Szabó Katalin
Egy férfi és egy nő párkapcsolatából a gyermek érkezésekor válik igazi család. Amíg a párkapcsolat betölti a funkcióját és mindkét fél megelégedésére szolgál, a családnak is biztos alapja van. Amennyiben a szülők kapcsolata helyrehozhatatlanul megromlik és a párkapcsolat elkerülhetetlenül felbomlik, ennek nem szabad egyúttal a család felbomlását is eredményezni, hiszen a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége van. Ilyenkor a legnehezebb kérdés, hogy a továbbiakban miként kívánják a szülői felügyeleti jogokat gyakorolni, ennek rendezése jelenti a legnagyobb kihívást és ez gyakorolja a legnagyobb hatást a gyermek további életére is. A tanulmány a kérdés jogi kereteit és pszichológiai hátterét vizsgálja, külön hangsúlyt helyezve a szülői felügyelet közös gyakorlására, amely leginkább szolgálja a gyermek érdekét. Bemutatva az egyes megoldási lehetőségek előnyeit és hátrányait, néhány külföldi példára is kitérek. A 2021 őszén benyújtott törvényjavaslat, mely tágítja a bíróság mérlegelési lehetőségét, is az elemzés tárgyát képezi. A kutatás középpontjában a gyermek érdeke áll.
Open Access
Az európai földszabályozás aktuális kihívásai
(Debreceni Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Gyüre Annamária Csilla
Open Access
A villamosenergia-tárolás szabályozási kérdései
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Szuchy Róbert
A megújuló energiaforrások térnyerésének, illetve az elektrifikáció növekedésének köszönhetően az villamosenergia-tárolás egyre jelentősebb szerepet tölt be. A villamosenergia-tárolás az energiarendszer átalakításában is vezető szerepet tölt be: tín. „enabler” technológia, amely lehetővé teszi a decentralizált megiíjuló energiák és az elektromos mobilitás tömeges elterjedését. Az energetika területét a technológiai fejlődés napjainkban jelentősen befolyásolja. A korábbi — és jelenleg hatályos — energiajogi szabályozás abból indult ki, hogy az energiatermelést, a szállítást, az elosztást és a kereskedelmet szabályozta, valamint fogyasztóvédelmi szabályokat határozott meg elsődlegesen. Az új technológiák megjelenésével számos új piaci lehetőség nyílik meg az energetika területén. Ilyen új technológia például a villamos energia tárolása is. Az Európai Unió szabályozása megtette az első fontos lépéseket a villamosenergia-tárolás szabályozása területén, amelyet tagállami jogharmonizáció követ. A kérdés az, hogy a hatályos jogi szabályozási keretek mennyiben járulnak majd hozzá a villamosenergia-tárolás hatékony alkalmazásához és széleskörű elterjedéséhez.
Open Access
Subsidies granted to economic operators and sanctions within the scope of the CAP – Different treatment in terms of the EU regulation and the implementation by Member States?
(2021) Szuchy Róbert; Korom Ágoston
The aim of the article is to examine the decisions made by the European Court of Justice (CJEU) regarding the irregularities affecting the subsidies granted to economic operators under the Common Agricultural Policy (CAP) through the detailed examination of the National Farmers’, the Hofmeister and the Belgisch Interventie cases. The main finding of the study is that the economic operators have a fine chance of success in relying on the general principles of EU law in relation to atypical regulations if they believe that the sanctions applied against them do not comply with the requirements implied in the general principles.
Open Access
Evaluation of Member State Provisions Addressing Land Policy and Restitution by the European Commission
(Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet, 2021) Korom Ágoston
The scope of action of EU Member States’ land policies lies at the intersection of positive and negative integration. Therefore, if a Member State restricts the ownership and use of agricultural land, it implies both the legitimate restriction of fundamental freedoms and that it achieves the targets listed under the Common Agricultural Policy (CAP) on improving the quality of living for farmers in keeping with the case law of the Court of Justice of the European Union (CJEU). Despite this, it is worrisome that the EU’s control over negative integration does not allow Member States to create sustainable regulations. In contrast, the EU law leaves it entirely to the Member States to introduce restitution measures vis-à-vis the properties that were confiscated before their accession. The EU’s control prohibits direct discrimination against the citizens of other Member States. Under certain circumstances, according to the European Commission, the general principles of EU law and the provisions of the Charter can help individuals enforce restitution provisions. Bearing this in mind, we analysed the practice of the European Commission, its statements, and procedures against Member States, given that these are based on professional and/or political considerations. We examine the practice of the Commission and the CJEU vis-à-vis a Hungarian legislation on the so-called ‘zsebszerződések’. We also propose recommendations.
Open Access
A TAGÁLLAMOK FISKÁLIS HATÁSKÖREINEK GYAKORLÁSA SORÁN HOZOTT DÖNTÉSEINEK FELÜLVIZSGÁLATA AZ EUB GYAKORLATÁBAN
(Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, 2022) Szuchy Róbert; Korom Ágoston
A tagállamok fiskális hatásköreik gyakorlása során adókat szednek be, illetve gazdasági szereplőknek támogatásokat nyújtanak. A tagállamok e területen nem élveznek korlátlan mozgásteret, gyakran előfordul, hogy egy gazdasági szereplőnek nyújtott támogatás vagy beszedett adó nem felel meg az uniós jog kritériumainak. Ilyen esetekben főszabályként, különösen a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás esetén, az adókat, és a támogatásokat is vissza kell téríteni. E főszabály alól jelent kivételt, ha az adott döntés jogerőre emelkedett, ilyen esetben az uniós jog nem követeli meg a kérdéses döntések felülvizsgálatát. Azonban e kivétel nem minden esetben alkalmazható, valamint a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásokra speciális szabályok vonatkoznak. E dolgozatban azt vizsgáljuk, hogy mely esetekben kell eltekinteni a tagállami jogerős döntésektől. Jelentős állami támogatások visszafizetése, vagy éveken át befizetett adók utólagos visszafizetése komoly befolyást gyakorolhat a gazdasági szereplők, valamint a tagállamok költségvetésére is.
Open Access
Közös vagy kizárólagos szülői felügyelet?
(Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Márkus Dezső Összehasonlító Jogtörténeti Kutatócsoport, 2022) Visontai-Szabó Katalin