A nemzetközi mobilitás, a technológiai fejlődés, a kulturális, politikai és jogi
összekapcsolódás a társadalmi és gazdasági prosperitás alapja napjainkban,
de olyan jelenségeket is katalizál, mint a gyűlölet globalizálódása és a
gyűlöletcsoportok átstrukturálódása. A gyűlölet-bűncselekmények elleni
állami beavatkozás egyik, ha nem legfontosabb indoka éppen az, hogy a
jogalkotó felismeri: nem pusztán egyedi és sporadikus, ráadásul nem is
elsősorban büntetőjogi jelenségről van szó, hanem az előítéleteknek egy
szélsőséges kifejezési formájáról, amely a társadalmi együttélés alapvető
értékeit veszélyezteti. A tanulmány összegzi a jelenséggel kapcsolatos szakmai
ismereteket, majd kísérletet tesz arra, hogy felvázolja a területen tapasztalható
aktuális tendenciákat, az eddigi beavatkozási kísérleteket, illetve a továbblépés
lehetőségeit.