2024. XI. 1-2.

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/1553

Browse

Now showing 1 - 20 of 25

Open Access
A European Model Rules on Civil Procedure és polgári perrendtartásunk egyes perszerkezeti szempontú összefüggései
(2024/1-2.) Bartha Bence
A tanulmány a European Model Rules on Civil Procedure (Rules), a European Law Institute és az UNIDROIT együttműködési folytán létrejött polgári perjogi modellsza- bály és hatályos perrendtartásunk viszonyát vizsgálja elsődlegesen az elsőfokú eljárás szerkezetén keresztül. E terület 2013 óta hazai perjogi irodalmunkban kiemelten citált, ami jelentőségére és újszerűségére tekintettel indokolt is. A Rules célja, hogy a harmonizáció eszközével soft law jelleggel hatást gyakorol- jon a nemzeti perjogokra és azokat lehetőleg egy irányba terelje. A vizsgálat tárgyát az képezi, hogy az azzal egy időben létrejött perrendtartásunk esetén ez megvalósulhatott-e, illetve a későbbiek során megvalósulhat-e. Mindeközben a tanulmány felvillantja perrendtartásunk szerkezetének legfontosabb jellemzőit.
Open Access
A kedvezőbbség elve a lengyel munkajogban
(2024/1-2.) Tóth Kristóf
Jelen tanulmány célja a lengyel munkajogi jogforrási rendszer vizsgálata, vala- mint a témakör főbb pontjainak összehasonlítása Magyarország, mint szintén ’posztszocialista ország’ munkajogi szabályozásával. Bár a lengyel munkajogi jogforrási hierarchia fő rendező elve a ’kedvezőbbség elve’, azonban az elmúlt időszakban – a magyar szabályozáshoz hasonlóan – a lengyel munkajogban is megfigyelhető a rugalmasításra irányuló jogalkotói törekvés a kollektív munkajog szintjén, ezzel összefüggésben pedig a kedvezőbbség elvének bi- zonyos szintű korlátozása a kollektív szerződések tekintetében. Ugyanakkor, a hazai tendenciától eltérően, a lengyel munkajogra nem jellemző a szerződési szabadság növelésére irányuló jogalkotói szándék az individuális munkajog szintjén, így a lengyel Munka Törvénykönyve csak rendkívül szűk körben tartalmaz diszpozitív jellegű szabályokat a felek megállapodása tekintetében.
Unknown
A költségvetést sértő visszaélésszerű megtartások büntetőjogi megítélése és problematikája, figyelemmel az adóigazgatási eljárások esetleges párhuzamos lefolytatására – különösen az általános forgalmi adó esetében
(2024/1-2.) Juhász Orsolya
Az adójogi és a büntetőjogi szabályozás több ponton kapcsolódik egymással, ami felveti azt a kérdést, hogy az esetlegesen párhuzamosnak tűnő szabályozás miképpen legitimálható, az mennyiben fér össze a nemzetközi jogi szabályo- zási és joggyakorlati tendenciákkal, a büntetőjogot átható alapelvekkel. E területen jelentőségét tekintve az általános forgalmi adó vizsgálata indokolt, elvégre ezen adónem nem csak a teljes gazdaságot, hanem a társadalom valamennyi rétegét közvetlenül érinti, így a szabályozás, annak adójogi és büntetőjogi megítélése alapvető fontoságú.
Unknown
A kötelezetthez kötődő körülmények változásának szerződésszüntető hatása
(2024/1-2.) Miskolczi Bodnár Péter
Minden tartós szerződés ki van téve a körülmények alakulásának. A szerző áttekinti a Ptk.-ban szabályozott szerződéstípusokat. Összegyűjti a kötelezett oldalán felmerülő olyan változásokat, amelyek következményeit nem feltétlenül neki kell viselni. Ezek a változások a szerződés megszűnésére vezethetnek, vagy a kötelezett erre irányuló nyilatkozata folytán, vagy bírói döntés ered- ményeképpen. A szerző kritikusan vizsgálja a jogszabályi feltételeket, és úgy látja, hogy a szabályozás nem következetes a teljesítés megtagadása és a szerződés felmondása tekintetében.
Unknown
A magyar terminológiastratégia megvalósíthatósága
(2024/1-2.) Fóris Ágota; Somogyi Zoltán
Az utóbbi időszakban fontos kérdéssé vált egyrészről az általános magyar terminológiastratégia megvalósíthatósága, másrészről egy jogi-közigazgatási terminológiastratégia elindítása. A terminológiastratégia megvalósítása során az egyik legfontosabb a terminológiai adatok összegyűjtése, ezek terminoló- giai (nyelvészeti és szakmai) szempontú feldolgozása, nyilvános közzétételük terminológiai adatbázisokban. Az általános magyar terminológiastratégia egyik kitűzött feladata a Magyar Nemzeti Terminológiai Adatbázis (MaNTA) megtervezése és felépítése. E tanulmányban felmérjük az adatbázis kezelésére alkalmas, nyilvánosan elérhető keretrendszereket, azok funkcionalitását és lehetőségeit. A tanulmányban először a szoftveres keretrendszer kiválasztásának szempontjait vesszük számba, majd két adatbázis-kezelő szoftver, az ingyenesen elérhető Termin- ologueés a kereskedelmi forgalomban kapható Kalcium quickTerm előnyeit és hátrányait elemezzük és értékeljük.
Unknown
A nemzeti kisebbségek védelmének átfogó alkotmányos eszköztára
(2024/1-2.) Cservák Csaba
A kisebbségi (nemzetiségi) jog az alkotmányjog mindkét nagy területét érinti. Részben emberi jogi vonatkozású, tehát az alapjogi résszel jelentősen összefügg, másrészt államszervezeti aspektusai sem elhanyagolhatók. A ki- sebbségvédelemnek az egész jogrendszert át kell hatnia. Az alkotmánybíróságok a normakontrollra irányuló eljárásban megsemmisítik az alkotmányellenes normákat, a nemzetiségek alapjogait sértő jogszabályo- kat. A valódi alkotmányjogi panasz hosszú távon megfelelő kisebbségvédelmi intézmény lehet. Az alkotmánybíráskodás szigorú formalizmusához képest még adekvátabb kisebbségvédelmi intézmény az ombudsman. Magyarországon korábban az ombudsmani rendszer többfejű volt, az egyik országgyűlési biztos a kisebb- ségekért felelt. Az új struktúra egyfejű modellt testesít meg. Az általános ombudsman egyik helyettese a nemzetiségeket védi. A magyar jogszabályok 13 népcsoportnak adják meg a nemzetiségi státuszt. Ez a lista a jövőben bővíthető.
Unknown
A nemzetiségek országgyűlési képviseletére vonatkozó választójogi szabályozás koncepciói és megvalósulása a rendszerváltozástól napjainkig, a roma nemzetiség szemszögéből
(2024/1-2.) Farkas György Tamás
A tanulmány megvizsgálja és áttekinti a kedvezményes, nemzetiségekre vo- natkozó választójogi szabályozás koncepcióit a rendszerváltozástól egészen a 2010-es évekig, azonosítja a jogszabálytervezetek és koncepciók közös pontjait, valamint bemutatja a 2014 óta alkalmazott nemzetiségekre vonat- kozó kedvezményes választójogi szabályozást. A tanulmány emellett elemzi a roma politikai pártok és jelöltjeinek szereplését a politikai arénában a rendszerváltozástól, valamint 2014-től a roma nemzetiségi lista szereplését a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás keretei között. A tanulmány mindezen tapasztalatok alapján kíván de lege ferenda javaslatot tenni a nemzetiségekre vonatkozó kedvezményes választójogi szabályozás reformját illetően.
Unknown
A természeti erőforrások védelmének alkotmányossági kérdései
(2024/1-2.) Czine Ágnes
Környezetünk védelmének gondolata nem újkeletű, már a Bibliában is szerepelt erre vonatkozó utalás, de talán sosem volt még ennyire időszerű. A jogi szabályo- zásnak fontos szerepe van a környezetvédelem fenntartásában és fejlesztésében, így több jogág is foglalkozik az erre vonatkozó kérdésekkel. A szerző a magyar alkotmányjog és annak alapjául szolgáló Alaptörvény szempontjából tárgyalja különösen a nemzeti vagyonnal és a felszín alatti vizek védelmével kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlatot. A határozatok egyértelműen tanúsítják, hogy a környezetvédelem nem csupán az államcélok deklaratív megfogalmazásának szint- jén jelenik meg bennük, hanem az egyéni jogvédelemhez kapcsolódó módon is.
Unknown
A történeti alkotmány mint alaptörvényi vívmány
(2024/1-2.) Csevár Nóra
A tanulmány azt a célt tűzte ki, hogy megpróbálja bemutatni az Alaptörvény R) cikk (3) bekezdésének összefoglaló értelmezését. Továbbá azt kívánja az Olvasó elé tárni, hogy beszélhetünk-e alkotmányjogi vívmányokról a vizsgált körben. Ennek következtében a tanulmány kitér az Alaptörvény és Alkotmány közti megkülönböztetés lényeges lépcsőinek, a történeti alkotmánytan és a Szent Korona tan különbözőségeinek, illetve az alkotmányértelmezés alapja- inak ismertetésére egyaránt. Kiinduló pontként elfogadva, hogy a történeti alkotmány vívmányait az új Alaptörvény alkotmányértelmezési elvnek minősíti. Magyarország Alaptörvényének R) cikke világossá teszi, hogy az alkot- mányozó számolt azzal, hogy az Alaptörvény értelmezésre szorul, és ez az értelmezés nem mechanikus munka: az értelmezéshez szempontokat is ad. Nem elegendő azonban pusztán az Alaptörvény szövegét vizsgálni, emellett a szöveg „mögé kell látni”, feltárva, hogy az milyen kontextusban működik, hogyan képes érvényesülni a jogrendszeren belül, s végül, hogy „az Alap- törvény alkalmazása milyen lehetséges következményekkel és tényleges változásokkal járhat.”
Unknown
A véleményszabadságról
(2024/1-2.) Varga Attila
Jelen tanulmány a véleményszabadság jelenségével, belső ellentmondásaival, a véleménynyilvánítás, a kifejezés szabadságának jogi fogalmával, tartalmával foglalkozik. Bemutatja jogtörténeti eredetét, kötödését a reformációhoz, illetve bemutat néhány jogfilozófiai tartalmú megállapítást, értékelést. Ezen bevezető részek után a tanulmány alapvetően a véleményszabadság, lelkiis- mereti szabadság, a kifejezés szabadságának román alkotmányi szabályozá- sát mutatja be, valamint az ezekkel kapcsolatos néhány alkotmánybírósági határozatot. A tanulmány az alkotmányi alapjogi rendelkezéseken, valamint az alkotmánybírósági esetgyakorlat elvi megállapításain keresztül ismerteti a román alkotmányjognak, szabályozásnak és alkotmányértelmezésnek a főbb sajátosságait.
Unknown
Az ismeretlen ismerősök – Hiánypótló kötet a Nyugat-Balkán alkotmányairól és kormányzati struktúráiról
(2024/1-2.) Manzinger Krisztián
Open Access
Az ismételt ellenőrzés és az alapeljárás kapcsolódási pontjai az adóigazgatás rendszerében
(2024/1-2.) Darai Péter
Jelen tanulmány az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 92. §-ában szabályozott ismételt ellenőrzés jogintézményét vizsgálja, az adózó által benyújtott kérelem esetében. A jogszabály 92. § b) pontja szerint adóellenőrzéssel lezárt bevallási időszak tekintetében az adó, költségvetési támogatás ismételt vizsgálatára kerülhet sor az adózó kérelmére, ha az adózó által feltárt új tény, körülmény tisztázása a korábbi ellenőrzés megállapítá- sainak megváltoztatását eredményezné, feltéve, hogy az új tény, körülmény korábban nem állt és jóhiszemű eljárás esetén nem állhatott az adózó ren- delkezésére, illetve arról az adózó nem tudott és jóhiszemű eljárás esetén nem is tudhatott. A törvény lehetőséget biztosít a véglegesség (jogerő) áttörésére, ez azonban kivételes. A hatósági vagy bírósági döntés véglegessége az Alkotmánybíróság gyakorlatában – szoros összefüggésben a jogbiztonsággal – a jogállam alapvető pillére. Mégis előfordulhatnak olyan esetek, amikor nagyobb érdek fűződik az anyagi igazság érvényesüléséhez, mint amekkora sérelmet okoz a véglegesség feloldása. Szükséges azonban kiemelni azt is, hogy az ismételt ellenőrzés nem önálló eljárás, az alapellenőrzésről nem választható le, az új tények, körülmények mibenléte is csupán az alapügyhöz viszonyítva értelmezhető.
Open Access
Jogi és pszichológiai motívumok a gyűlöletbűncselekményekkel szembeni fellépés jogalkalmazási gyakorlatában
(2024/1-2.) Török Tamás
A nemzetközi mobilitás, a technológiai fejlődés, a kulturális, politikai és jogi összekapcsolódás a társadalmi és gazdasági prosperitás alapja napjainkban, de olyan jelenségeket is katalizál, mint a gyűlölet globalizálódása és a gyűlöletcsoportok átstrukturálódása. A gyűlölet-bűncselekmények elleni állami beavatkozás egyik, ha nem legfontosabb indoka éppen az, hogy a jogalkotó felismeri: nem pusztán egyedi és sporadikus, ráadásul nem is elsősorban büntetőjogi jelenségről van szó, hanem az előítéleteknek egy szélsőséges kifejezési formájáról, amely a társadalmi együttélés alapvető értékeit veszélyezteti. A tanulmány összegzi a jelenséggel kapcsolatos szakmai ismereteket, majd kísérletet tesz arra, hogy felvázolja a területen tapasztalható aktuális tendenciákat, az eddigi beavatkozási kísérleteket, illetve a továbblépés lehetőségeit.
Open Access
Kisebbségvédelem mint jog és erkölcs találkozási pontja
(2024/1-2.) Lajos Edina
A kisebbségvédelem rendkívül érdekes találkozási területe a jognak és az erkölcsnek. A cigányság jogainak védelme egyes területeken még fo- kozottabban indokolt, de az egész államszervezetet át kell hatnia. A diszkrimináció tilalma nem nyilvánulhat meg csupán a hátrányos meg- különböztetést tartalmazó jogszabályalkotás megakadályozásában. Természetesen a tilalomnak a jogalkalmazást is meg kell határoznia. Elvi síkon létezhet erkölcstelen, de jogszerű, illetőleg erkölcsös, de jogtalan cselekedet is. A nemzeti kisebbségek státuszának védelme egy adott államon belül leginkább a választójogi szabályokban nyilvánul meg. Nagyon sok vitát váltott ki a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz juttatása. A magyar választási rendszer továbbra is vegyes modell. Egyéni képviselőre és listára is voksolhatnak a választópolgárok. Az új törvény a listák reláció- jában egyszintű rendszert vezetett be. Megszűnt ugyanis a megyei szint, és immár csupán országos listák léteznek. Listát párt vagy országos nemzetiségi önkormányzat állíthat. Az összes országos listás szavazatot el kell osztani kilencvenhárommal, és az eredményt tovább kell osztani néggyel; az így kapott hányados egész része a kedvezményes kvóta. Ennek a kvótának az egynegyedét kell a nemzetiségi listáknak elérniük ahhoz, hogy kedvezményes mandátumot szerezzenek.
Open Access
Legal Terminology Management in Lithuania
(2024/1-2.) Alvydas Umbrasas
The management of legal terminology in Lithuania boasts a tradition spanning over a century. This period encompasses the emergence and refinement of Lithuanian legal terms. The preparation and translation of Lithuanian legal acts and the publication of legal literature in Lithuanian have played crutial roles in shaping this tradition. However, throughout history, various terminological challenges, including the absence of appropriate Lithuanian terms, have emerged. These challenges have been addressed by terminology commissions, the creators of term dictionaries, database developers, and legal practitioners. This article describes the evolution of legal terminology management in Lithuania across different periods, with a focus on the contemporary situation. Both the practice of legal terminography and the insights gleaned from establishing the Term Bank of the Republic of Lithuania are reviewed.
Open Access
Ösztönözhető-e a jogalkotás társadalmi kontrollja pénzbí rsággal?
(2024/1-2.) Kántor Ákos
A jogalkotás szabályainak viszonylagos állandósága a demokrácia záloga, mi- vel a jogszabály egyik érvényességi kelléke, hogy szabályozott keretek között szülessen meg, amire nézve kifejezeten hátrányosan hat a gyakori változás. A jogalkotásra vonatkozó szabályok korábban szankciót nem tartalmazó, lex imperfecta jellegűnek voltak mondhatók, mivel csak a legkomolyabb normasértések okozták a jogszabállyal szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót: a közjogi érvénytelenséget, melynek megállapítása hosszadalmas folyamat. 2022-ben történt törvénymódosítással olyan módon változott meg a jogalkotási eljárás, amely a jogszabályelőkészítésben való társadalmi rész- vétel elmulasztását pönalizálja. Az eljárás is rendhagyó, mivel a kormányzati ellenőrzési szerv évente vizsgálja a kötelezettség teljesítését, és a mulasztó szervezetre jelentős mértékű bírságot ró ki. A kormányzati jogalkotási tevékenység vizsgálatáról éves jelentés készül az Európai Unió (EU) részére, amelyre az EU a következő éves jogállamisági jelentésben reagál. Jelen tanulmány célja a hazai jogalkotási eljárás változásainak és az első vizsgálati ciklus tapasztalatainak, az arról készült vizsgálati (KEHI) jelentés, valamint az EU visszajelzésének bemutatása. Az előzményekben a vonatkozó szakirodalmi elméletek kerülnek áttekintésre, különös tekintettel a jogalkotási folyamat hiányainak hatásaira. A változások és a vizsgálat megállapításainak ismertetése magyarázattal szolgál arra nézve, hogy a jogszabályok lex imper- fecta jellege hogyan és miért látszik megszűnni.
Open Access
Papok királysága, királyi papság, szent nemzetség?
(2024/1-2.) Balogh Róbert
Tanulmányunk egy igen régi problémára reflektál, elsősorban nyelvészeti szem- pontból. Ám ezek a látszólagosan teoretikus kérdések egy igen fontos gyakorlati kérdésre is ráirányítják a figyelmünket. Mégpedig arra, hogy a Biblia és egyház értelmezésünk alapján hogyan látjuk a saját keresztyén közösségeinket Isten igéjének mérlegén. Felületesen vizsgálva ugyanis a tanulmányban is tárgyalt ószövetségi kérdéskört, olybá tűnhet mintha az Ószövetség alapvetően egy bezárkózó, exkluzív hozzáállással rendelkezne. Viszont tanulmányunk fő célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy az identitásában megerősödő, JHVH-val szövetségre lépő Izrael önértelmezésében is megtalálható az a fajta mediá- tori szerep, amelyre Isten az egyházat is hívta: felmutatni arra az Istenre, akit követünk, és a közösség Istennel való kapcsolata által vonzóvá tehetjük ezt a kapcsolatot mások számára is. Itt válik egy elméleti kérdés nagyon is gyakor- lativá, egy nyelvészeti probléma pedig közösséget formáló erővé.
Open Access
Preserving Clarity: Sustaining and Updating Legal Terminology in Ukraine
(2024/1-2.) Tetiana Drakokhrust; Nataliia Martsenko
Ukrajna jogi terminológiájának fejlődése kulcsfontosságú a köz és magánjogi területeket is magába foglaló jogrendszer tisztaságának és hatékonyságának
Open Access
Roma gyermekek a hagyományok, a szocializációs színterek és a jog konfliktusában
(2024/1-2.) Nagy-Pallay Klára
Értekezésem középpontjában egy rendkívül érzékeny, ugyanakkor komoly jelentőséggel bíró téma áll: a roma gyermekek integrációs érintettsége gyám- hatósági aspektusból megközelítve. Van-e összefüggés a roma ügyfelek aránya, az ügytípusok és a roma tradíciók, valamint a generációs örökségek között? A kutatás egyszerre hívja fel a figyelmet arra a tényre, hogy a gyermekeket a magyar jogrend értelmében – családi és kulturális hátterüktől függetlenül – ugyanazon jogok illetik meg, a szülőket pedig ugyanazon kötelezettségek terhelik, és arra a következtetésre, hogy a társadalmi integráció nem más, mint jogkövető magatartások találkozása és azok közvetítése a fiatalabb generációk számára.
Open Access
Roma nemzetiségi önkormányzatok jogi útvesztői
(2024/1-2.) Orsós Zoltán
A helyi nemzetiségi önkormányzati rendszer közel 30 éve reprezentálja jogilag a nemzetiségi kulturális autonómia kereteinek megteremtését. A nemzetiségek Alaptörvényben rögzített jogainak képviselete kiemelt sze- repet tölt be a politikai arénában, számos megoldási javaslattal, azonban még mindig nincs egy egységes, átfogó intézményi rendszer, amely valódi lehetőséget biztosítana a roma érdekek képviseletére. Jelen tanulmányban a nemzetiségi önkormányzatok három évtizedes tapasztalatait értékelem kifejezetten a roma közösség szempontjából. Bemutatom a jogi szabályozás kialakulásának történeti hátterét, valamint feltárom a tényleges működés gyakorlati tapasztalatait. Vizionálni kívánom a 2024-es roma nemzetiségi önkormányzati választás lehetőségeit, kiemelt figyelmet fordítva az önkor- mányzatok szerepére a roma nemzetiségek politikai és társadalmi részvéte- lének előmozdításában.