Közigazgatási és Infokommunikációs Tanszék

Permanent URI for this collection

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/454

Browse

Now showing 1 - 20 of 25

Open Access
A digitális közigazgatás
(MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR, 2021) Csáki-Hatalovics Gyula
Open Access
A hazai nemzetiségi civil szervezetek és azok kapcsolata az állami szervekkel
(Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2018) Móré Sándor
Jelen tanulmány hátterében a nemzetiségek és az állami szervek közti űrt kitöltő civil intézmények jobb megismerésének, leírásának és kiváltképpen megértésének jobbító szándéka áll. Mivel a romák sokkal kevésbé integrálódtak a társadalomba, mint más nemzetiségek, azt is vizsgáljuk, hogy hogyan lehet áthidalni a roma állampolgárok és a magyar állam közti kommunikációs szakadékot a civil intézményekkel. A dolgozat egy általános áttekintés bemutatására vállalkozik a civil társadalom fejlődése, a civil szervezetek hatályos szabályozása és az állami szerepvállalás aktuális kérdései tekintetében, így az első két fejezet – történeti összefüggéseket is felhasználva – elsősorban elhatárolási és pontos fogalomhasználatot elősegítő elemzéseket tartalmaz. A civil szervezet kategóriájának szervezetei több gyűjtőfogalom alá tartozhatnak attól függően, hogy milyen megközelítést – politikai, statisztikai, gazdasági, társadalmi vagy jogi – kívánunk alkalmazni. A demokráciába való átmenet egy olyan átalakulási folyamatként is jellemezhető, amiben a társadalomnak alulról kell újraszerveznie magát, ellentétben a hatóságok általi, felülről történő társadalomszervezéssel. Ugyanakkor figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a centralizált államok társadalomszerkezetének építése általában felülről lefelé történik, és ennek hatása van a civil társadalomra is. A tanulmány egyik legfontosabb kérdése az, hogy a különböző nemzetiségi vezetők, csoportok és szervezetek képesek-e kezdeményezni és serkenteni az átalakulási folyamatokat, és hogy milyen mértékben teszik mindezt. E tekintetben a romák helyzete óriási mértékben romlott az elmúlt 25 évben, ezért ezzel a kérdéssel kiemelten szeretnénk foglalkozni a harmadik részben.
Open Access
A közösségi média és a közigazgatás kapcsolata napjainkban
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula Balázs; Molnár Péter
A közösségi média jelenléte a közigazgatásban mára mindennapossá és széleskörűen elfogadottá vált. Amennyiben a digitális közigazgatás egyes részterületein végzünk kutatásokat, időről-időre óhatatlanul szembesülünk a közösségi média használata által generált kérdésekkel. Az egyes országok digitális készültségét értékelő, széleskörűen hivatkozott, népszerű keretrendszerek, mint az ENSZ elektronikus közigazgatás készültségi állapotát vizsgáló, kétévente publikált felmérése vagy az Európai Unió Digitális Gazdasági és Társadalom Indexe egyenesen a fő mutatószámok kialakításának egyik tényezőjeként tekintenek a közösségi-médiahasználatra. Más jogi kutatások az egyes politikusok vagy közigazgatási vezetők különféle közösségi médiaplatformokon közzétett kijelentéseire, egyéb megosztott tartalmaira fókuszálnak. Jelen tanulmányunkban elsősorban Magyarországra, azon belül különösen a magyar közigazgatás közösségi-médiahasználatának jellemzőire és mutatóira koncentrálunk, így megvizsgáljuk az előzetesen kiválasztott államigazgatási szervezetek és tisztviselők közösségimédia-jelenlétére és aktivitására vonatkozó mutatókat, továbbá azt is, hogy a közösségi média felhasználói miként reagálnak a közigazgatási szervek ilyen típusú kommunikációjára. Noha ezen írásunkban a minisztériumi szintre fókuszálunk, középtávú céljaink között szerepel a közigazgatás átfogó vizsgálata, így szeretnénk tanulmányozni a dekoncentrált szervek és a települési önkormányzatok közösségi-média jelenlétét és aktivitását is. Jelen első, tárgybeli tanulmányunkkal tehát egy hosszú utazásra invitáljuk az olvasót abban a reményben, hogy sokáig velünk tart és figyelemmel kíséri eredményeinket. 1
Open Access
A MŰEMLÉKVÉDELEM VÁLASZAI AZ ÚJ KIHÍVÁSOKRA
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Szabó Annamária Eszter
A jelenleg nyilvántartott műemléki védettség alatt álló állomány egy része magántulajdonban, másik része állami tulajdonban van, míg a magántulajdonban álló emlékek esetében az állam szabályozó, vagyis jogalkotói és jogalkalmazói szerepben jelenik meg, addig az állami tulajdonban, kezelésben álló emlékek esetében természetesen a tulajdonosi kötelezettségeket is magán viseli. Így adódik a műemléki védettség kapcsán a kérdés: hogyan lehet, illetve szükséges-e gazdasági szempontokat is figyelembe véve a „konzerválás” céljától elmozdulva úgy kezelni ezeket, hogy valamennyi gazdasági „hasznot” is hozzanak az államnak. Az írás átfogóan vizsgálja azokat a folyamatokat, amelyek az utóbbi évtizedben érintették a műemlékvédelmi jogot. Meggyőződésem, hogy egy jogintézményre nemcsak a jogtudomány, de egyéb társadalomtudományok, illetve társadalmi folyamatok is hatást gyakorolnak, amelyeket vizsgálni érdemes. A lefolytatott vizsgálat nem egyoldalú, vagyis nemcsak a jogtudomány szemszögéből vizsgálja a kérdést, hanem említi azokat a társadalmi, gazdasági folyamatokat, amelyek újabb és újabb kihívásokat fogalmaztak meg, majd számba veszi a jog válaszait ezekre. Éppen ezért az írás kitér a műemlékvédelem berkein belül érvényesülő alkotmányossági kívánalmakra, különös hangsúllyal a védettség elrendelésével végződő eljárás jellegzetességeire, és azon belül a jogorvoslathoz való jog érvényesülésére.
Open Access
A roma érdekek megjelenítése a jogalkotásban
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2013) Rixer Ádám
Jelen írás a mai Magyarország egyik legégetőbb és legellentmondásosabb kérdésével, a romák érdekeinek a leggyakrabban a központi közigazgatás által vezérelt – ám értelemszerűen nem csak ott zajló – jogalkotási folyamatokba történő becsatornázásával és ennek intézményes megoldásaival kíván behatóbban foglalkozni. A téma feldolgozása szükségképpen nélkülözi a teljeskörűséget; a létező – s elsősorban a kormányzati döntés-előkészítéssel összefüggő – intézményes megoldások katalogizálásával és az egyes neuralgikus szabályozások és gyakorlatok felmutatásával, illetve néhány vonatkozásban konkrét javaslatok megfogalmazásával e munka csupán a terület növekvő jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet. A munka arra is kísérletet tesz, hogy konkrét javaslatai révén rámutasson arra az összefüggésre, miszerint a vizsgált területen is kizárólag körültekintően előkészített komplex közpolitikai programok jogszabályi és közjogi szervezetszabályozó eszközökben történő leképeződése vezethet eredményre; azaz egyes új jogintézményeknek a társadalmi valóságtól és a jogrendszer egyéb területeitől, illetve a jogalkotási folyamat egyéb elemeitől elszigetelt kialakítása, bevezetése nem lehet sikeres, nem produkálhat valós (tartós) társadalmi eredményeket. A tanulmány nagy terjedelemben foglalkozik a társadalmi múlt egyes jogpolitikai és jogtörténeti összefüggéseivel; amennyiben ezek – számos esetben – rendkívüli magyarázó erővel bírnak a jelen jogintézményei és (jog)politkai tendenciái vonatkozásában is. A múltra vonatkozó fejtegetések szükségképpen kiegészülnek továbbá az újabb jogfejlesztés eredményeit általánosító másik hangsúlyos elemmel: a 2010-ben bekövetkezett kormány- és kurzusváltás óta a magyar jogrendszerben és állami (közigazgatási) szervezetrendszerben bekövetkezett konkrét változások összefoglalása is szükségessé vált, amennyiben a dolgozatban vázolt ellentmondások és javaslatok értelmezési kontextusát a hagyományos tendenciák és a valóban újszerű megoldások csupán együttesen adhatják ki. Munkánk további célja, hogy szakmai javaslataival, jobbító szándékú megállapításaival hozzájáruljon a a hazai romapolitika olykor egyensúlyzavaros és hitelességét tekintve is vegyes megítélésű rendszerének javításához, bővítve a rendelkezésre álló jogi és egyéb eszközök tárházát.
Open Access
Academic associations in the field of administrative sciences in Central and Eastern Europe, or what could be the medium-term objectives of the newly established Central and Eastern European Society for Administrative Sciences?
(Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2022) Rixer Ádám
When we search for the significant players of administrative sciences on both the domestic and international level, we find – amongst others, amongst departments of universities, think-tanks and committees of academies of sciences – also organisations that can be treated as parts of civil society, especially scientific societies, particularly scientific associations. My current paper deals exclusively with the latter ones (with scientific associations) and my main goal is to enlist those functions that can be or even should be provided by our newly created Central and Eastern European Society for Administrative Sciences. To provide the catalogue, the elements of which are based on scientific evidence, my paper covers a) the main roles of contemporary scientific associations; b) the general features of Hungarian civil society; c) the names and main features of the contemporary scientific associations in administrative sciences in Hungary; and d) also the results of an international survey conducted among 142 representatives of administrative sciences of 18 countries in our region, especially of those countries which were formerly socialist states. And finally, with the help of these facts collected I aim to show, and offer some fairly new possible functions to invent in the interest of our ’beloved’ Society.
Open Access
Átalakuló roma önigazgatás,avagy a nemzetiségi önkormányzatokperspektívái hazánkban
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Móré Sándor
Metadata only
AZ ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS TARTALMA ÉS GYAKORLATÁNAK EGYES KÉRDÉSEI
(HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2010) Csáki Gyula Balázs
„A szédületes iramban vágtató élet egyre több súlyos terhet ró a közigazgatásra. A régebben is sokoldalú közigazgatási feladatkör kibővülése rengeteg új szabály alkotásával járt. Szinte ijesztő mennyiségű jogszabályt kell tehát ismernie annak, akinek a közigazgatás az élethivatása. Az emberi agy felvevőképességének megvannak a határai. Mindenki el tud emlékezetében raktározni több-kevesebb anyagot, de amikor az irányt szabó intézkedéseknek – úgyszólván végtelen – sorozatával állunk szemben, akkor számolnunk kell az emberi adatmegőrző képességek korlátaival. Ez a megfontolás indította arra világszerte a közigazgatás számottevő tényezőit, hogy az adatok összegyűjtésének, megrögzítésének és célszerű elrendezésének kérdéseit igyekezzenek megoldani és ezzel segédkezet nyújtsanak azoknak, akiknek a kérdéses ismeretekre munkájukban nap-nap után szükségük van.” E mondatokkal nyitotta előszavát Blaha Sándor, a Közigazgatási kislexikon szerkesztőbizottságának elnöke 1928 novemberében. Érdemes elgondolkodni azon, hogy majd’ nyolcvan évvel ezelőtt, a számítógép feltalálását megelőzően, akkor, amikor a személyszállító gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége belterületen nem volt több mint 25 km/h, miért is merülhetett fel az valakiben, hogy az élet „szédületes iramban vágtat”. Ma, az internet, a mobil kommunikációs eszközök és a digitalizáció világában szinte nevetségesnek tűnhet ez a felvetés. Valószínű ugyanakkor, hogy nyolcvan évvel napjaink után, a jövő kutatói, jogászai, szintén mosolyogva fogják olvasni sorainkat a mai korról. A technikai, technológiai fejlődés gyakorlatilag exponenciálisan tör előre, ezt az iramot pedig egyre nehezebben követi a jogi szabályozás és a közigazgatás. Új problémák jelennek meg, amelyek újszerű megoldást, az eddigiekhez képest más szemléletmódot igényelnek. Sok esetben, a gazdaságban és a társadalomban természettől fogva benne rejlő önszabályozási mechanizmus megoldást nyújthat bizonyos konfliktusokra, mégis egyre több olyan kihívással állunk szemben, amelyekre megnyugtató megoldást csak az állam közbelépésétől, a jogi szabályozástól várhatunk. Gondoljunk csak a szoftveróriások elhíresült gazdasági manővereire, a kiadók és a felhasználók (fogyasztók) állandó csatájára az elektronikusan elérhető zeneművek ellenértékének megfizetése tekintetében, nem is beszélve a személyes adatok védelméről, vagy éppen az információszabadságról. A jogi szabályozás persze igyekszik követni, esetenként pedig előre befolyásolni a változó technikai, technológiai megoldásokat, több-kevesebb sikerrel.
Open Access
Central European Countries’ Competition Law Practice Contribution to the Development of EU Competition Law
(Central European Academic Publishing, 2022) Tóth András
The case law of the Central European EU Member States has made important contributions to the development of EU competition law through preliminary rulings. First, restriction of competition ‘by object’ is an open category since the European Court of Justice’s judgment in the Hungarian insurance cartel: the competition authority or the court may also declare market conduct as anti-competitive by object if it is not yet characterized as having an anti-competitive object. Second, preliminary ruling questions referred from Central European countries have given the EU Court of Justice an opportunity to clarify the relationship between national and EU competition law.
Open Access
Civil Society in Hungary
(Schenk Verlag GmbH, 2015) Rixer Ádám
One of the main reasons for which this study has been written is that there is no such paper in English addressing the historical curve and actual problems of non-governmental/nonprofit sphere. The present paper deals with the characteristics of Hungarian civil/non-profit society. The paper focuses on the legal aspects of this topic, but at the same time it takes in consideration the results and the perspectives of other sciences as well. The aim of this volume is to promote the perspectives of scholarly examination of the legal norms regulating the civil society giving viewpoints for research and offering new ways of approach. We consider that besides the presentation of the institutions and phenomena of the civil society, it would be interesting to focus on the characteristics of those areas and domains that have not been treated despite their significance (such an area would be the situation and problems of Hungarian civil societies existing across the borders of Hungary, the role of the churches in the non-profit sector, the problems of the gipsies’ civil society in Hungary).
Open Access
Collective redress mechanisms in minority protection
(Inderscience Publishers, 2023) Móré Sándor
During the development of law, it is increasingly acknowledged that the protection of minority rights can be realised effectively if the legislator takes into account those groups of people who, due to their nationality, social disadvantage or other reasons, may suffer prejudice as a whole, which is reflected at the level of individuals, too. Normativity does not only mean the obligation to establish and setup institutions for the protection of minority rights, but also to develop them to guarantee instruments protected by law. An important conclusion of this study: the matter of joint litigation could be extended to the litigations concerning the enforcement of personality rights related to belonging to a community. Such extension would not only facilitate the closing of similar parallel litigations but also access to justice since collective litigations could break down those economic or sociological barriers due to which certain litigations would not even be initiated.
Open Access
E-government developement in the European Union
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Molnár Péter
The subject of this study is an examination of the development of electronic government in the European Union. From the beginning the EU realized that the governmental use of the ICT technologies is one of the key elements of the succesful Single Market many programmes, action plans and even directives had been announced. In this paper I review these documents and identify their impacts on the member states’ electronic government developement.
Open Access
Érdemi befolyás vagy statisztaszerep?
(Széphalom Könyvműhely, 2022) Móré Sándor
Open Access
Helyi önkormányzatok a nemzetközi elektronikus közigazgatási jelentésekben
(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2018) Molnár Péter
A tanulmány az e-közigazgatási tárgyú nemzetközi összehasonlító jelentések helyi önkormányzati vonatkozásait vizsgálja egy széleskörű, jövőbeni kutatás módszertani előkészítése érdekében. Célom alapvetően az önkormányzati szint vizsgálatára alkalmas jelentések kiválasztása, összevetése és a tárgykörrel kapcsolatos aktuális trendek feltárása volt. Az elemzés során meghatároztam a releváns jelentések körét, majd azonosítottam és részletesen megvizsgáltam a kiválasztott dokumentumok által alkalmazott fő indexeket, valamint az azok alapját képező indikátorokat. A tanulmány eredményeképp azonosításra kerültek az elektronikus közigazgatás helyi önkormányzati szintjének összehasonlító tanulmányozásához felhasználható módszertanok, az alkalmazhatóságukkal kapcsolatos bizonytalanságok, valamint körvonalaztam a közeljövő várható fejleményeit is.
Open Access
Kortárs magyar versenyjog
(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022) Tóth András
Open Access
Measuring e-government and e-participation
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Molnár Péter
The subject of this paper is an examination of the connection between the most quoted and widely used indexes of the e-government and e-participation presented by the United Nations and the actual use of basic e-government activites of inviduals (as a part of the electronic participation) in the European Union. My main question is the following: could the UN’s mostly infrastructural readiness-based indexes tell us anything about the actual level of goverment-to-citizen interactions? In this paper my primary goal is to answer the question above.
Open Access
Origins and applications of free speech in America
(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Csáki-Hatalovics Gyula; Loebs, Patrick
The American idea of free speech has been highly contentious from its early days. Furthermore, since its codified entry into the United Sates Constitution, the ideal has been, redefined, expanded, and allocated. Originally applied to the press, the term now covers almost all instances of performative action, spoken and unspoken. But now, the internet, and social media, are casting new doubt upon the ability of “free speech” to remain in a position of an absolute right. This paper outlines the philosophical origins of the term and traces its changing application through the two centuries of the American system. It then examines free speech in the contemporary lens of social media, and the changing definition of “public square.” Finally, it argues that ultimately, continued existence of this right requires the public acceptance of messy, robust, and sometimes uncomfortable process. It remains to be seen if dedication to this principle can withstand an increasingly hostile social environment.
Open Access
Public Administration and Literature
(Ludovika Egyetemi Kiadó, 2017) Rixer Ádám
Nowadays Law and Literature courses become more and more popular worldwide; this is also true for Hungary. Examining these attempts, we may conclude that legal problems do reach the students through mainly fictitious literary stories instead of real cases. Accordingly, the idea of Public Administration and Literature courses can be proposed, as well. Among the reasons to introduce such courses we can detect new demands on the side of the students, the need for the methodological renewal of teaching and also the fact that the National University of Public Service already offers MA levels in administrative sciences. This paper – providing several examples – summarizes the main fields and subjects of public administration showed in fine literature and it also collects those genres by which administrative topics are most frequently introduced.
Open Access
REFORMA ADMINISTRĂRII JUDICIARE IN UNGARIA
(Universitatea Babes-Bolyai, 2015) Móré Sándor
The present study aims at presenting the main objectives of the legislative changes and the basic elements of the new administrational system of the Hungarian courts. The legislators sought to introduce an efficient and transparent court administration scheme based on individual decision-making and the individual accountability of the decision-maker. According to the Venice Commission’s opinion the main problem of the judicial reforms is the concentration of power in the hands of one person: President of the National Office for the Judiciary. Although States enjoy a wide discretion in designing a system for the administration of justice, no other member state of the Council of Europe has such important powers concentrated in the hand of one single person.
Open Access
Terminológiai változások az elektronikus közigazgatás területén
(Károli Gáspár Református Egyetem Doktorandusz Önkormányzat, 2022)
Elektronikus közigazgatás, elektronikus kormányzás, elektronikus ügyintézés. Valamennyi fogalmat rendszeresen használjuk, ám jelentésük meghatározása korántsem egyszerű feladat. Egyrészt mindenképpen tekintettel kell lennünk a nyelvi korlátokra. Az olyan, írásom tárgyát képező, alapvetően angol nyelvű kifejezések, mint az e-government, e-governance vagy az e-administration egyszerű magyar tükörfordításai az eredetiektől többé-kevésbé eltérő jelentéstartalommal bírnak, köszönhetően a különböző jogrendszerek sajátosságainak. Másrészről az elektronikus közigazgatás értelmezési tartománya folyamatosan változik, abba napjainkra eljárásjogi szempontból a szűken vett közigazgatási hatósági eljáráson túl minden olyan eljárásjogi rendelkezés beletartozhat, amelyben megjelenik a fejlett technológia alkalmazása abból a célból, hogy az érintettek által teljesítendő eljárási cselekmény elvégzése hatékonyabb legyen. Rövid tanulmányomban kísérletet teszek egy fogalmi áttekintésre, külön kitérve a legújabb terminológia változásokra.