Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Művészettudományi és Szabadbölcsészeti Intézet by Title
Now showing 1 - 20 of 65
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA Doppelgänger-effektus identitáskonstruáló szerepe a Karády-jelenségben(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2021) Lips Adrián
- ItemOpen AccessA far too eloquent silence: Karl Barth's inexplicable reluctance to address or comment the bloody avengement of the Hungarian Freedom Fight in 1956(Debreceni Református Hittudományi Egyetem, 2019) Pásztori-Kupán István
- ItemOpen AccessA görög betegségek orvoslása I.: Fordította, magyarázó jegyzetekkel és bevezetővel ellátta Pásztori-Kupán István(Debreceni Református Hittudományi Egyetem Hatvani István Teológiai Kutatóközpontja, 2014) Pásztori-Kupán István; Küroszi Theodórétosz
- ItemOpen AccessA gyógyító hangok antropológiájához: a népdaléneklés testi-lelki hatásairól(Károli Gáspár Református Egyetem, 2020) Lovász Irén
- ItemOpen AccessA karanténoktatás tapasztalatai szegregátumban és azon kívül(2021) Németh Szilvia; Rajnai Richárd; Cziboly Ádám; Bethlenfalvy Ádám
- ItemOpen AccessA katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján(Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021) Sarnyai Csaba MátéJelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást.
- ItemOpen AccessA leleplező Ige: Hermeneutikai helyzetek az Újszövetségben(Hermeneutikai Kutatóközpont, 2013) Horváth Orsolya
- ItemOpen AccessA magyar színházi hagyomány nevető arca: pillanatfelvételek(Balassi Kiadó, 2011) Kiss Gabriella
- ItemOpen AccessA metafora liturgiája(Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Prontvai VeraVidnyánszky Attila Bűn és bűnhődés című rendezésének elemzése a misztériumjáték, a költői színház és Pilinszky színházeszménye szempontjából megvilágítva.
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessA sebzettség esztétikuma: A hiátus szerepe a Halotti pompa színrevitelében(2019) Prontvai Vera
- ItemOpen AccessA székelyvéckei jelenés mint szakrális kommunikáció(Károli Gáspár Református Egyetem, 2022) Lovász Irén
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessÁllami Áruház (State Department Store) Soviet Operettas in the Hungarian theatre structure during High Stalinism(2020) Kiss Gabriella; Lelkes Zsófia
- ItemOpen AccessAmbiguous Topicality: a Philther of State-Socialist Hungarian Theatre(Károli Gáspár Református Egyetem, 2021) Kékesi-Kun Árpád
- ItemOpen AccessAmikor Isten késni látszik: A transzformáció köre a Visszaszületés című színielőadásban(Károli Gáspár Református Egyetem, 2017) Prontvai Vera
- ItemOpen AccessArt and Patronage in Medieval Hungary: The Frescoes of the Augustinian Church at Siklós(2003) Jékely ZsomborThis dissertation provides an in-depth analysis of the former Augustinian church at Siklos in southern Hungary, and its fresco decoration. Commissioned by an aristocratic family, the frescoes reveal a wealth of information about art and patronage in the reign of King Sigismund (1387-1437). The Introduction provides an overview of art historical literature dealing with Siklos and its church, and outlines the problems discussed in the dissertation. Part I focuses on the history and architecture of the church. The Augustinian canons settled at Siklos in the early fourteenth century, invited by the Siklosi family. Their first church, dedicated to St. Anne, stood near Siklos castle, and was completed before 1343. It was built in a simple manner resembling contemporary mendicant churches. At the end of the fourteenth century, under its new patrons, members of the Garai family, the church was remodeled. Part II surveys the painted decoration of the church. There were two layers of frescoes in the sanctuary, and the remainder of this chapter is dedicated to the earlier layer, of which only fragments remain. Painted in the 1360s, these frescoes are most likely the work of a group of masters familiar with Riminese painting, or its offshoots in Hungary-Croatia (cf. Esztergom, Zagreb). Part III focuses on the later, more fully preserved decorative scheme executed around 1410 under the Garai family's patronage. After a description, the iconography of key scenes is analyzed. Most attention is given to the large scenes on the walls: the Crucifixion, the Coronation of the Virgin, and the Traditio Legis. Based on comparisons with the painting of Altichiero and his circle, and with works of his followers in South-Tyrol, the chapter demonstrates that direct connections with Italian painting did not cease with the demise of the Neapolitan Angevin dynasty in Hungary (1382). The frescoes are then placed in their historical context. First they are examined as a product of Garai patronage, by comparing them to other monuments commissioned by this family and other barons. Other elements of an ensemble of monuments at Siklos, including the castle and its frescoed chapel, as well as the tombstone of Miklos (I) Garai, are also discussed. The church functioned as a family burial church, similar to a group of monuments, all richly decorated with frescoes. In conclusion, the contribution of these findings to a fuller understanding aristocratic patronage in the Sigismund period is summarized.
- ItemOpen AccessÁtlépés a halálon(2022) Prontvai Vera
- ItemOpen AccessAudiovisual humour transfer strategies in the Italian, German and Hungarian dubbed versions of Shrek the Halls(Peter Lang, 2014) Mudriczki Judit