Glossa Iuridica, XI. 1-2 (2024)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessÚton a református jogászképzés felé(2024/1-2.) Szabadfalvi József
- ItemOpen AccessÖsztönözhető-e a jogalkotás társadalmi kontrollja pénzbírsággal?(2024/1-2.) Kántor ÁkosA jogalkotás szabályainak viszonylagos állandósága a demokrácia záloga, mi- vel a jogszabály egyik érvényességi kelléke, hogy szabályozott keretek között szülessen meg, amire nézve kifejezeten hátrányosan hat a gyakori változás. A jogalkotásra vonatkozó szabályok korábban szankciót nem tartalmazó, lex imperfecta jellegűnek voltak mondhatók, mivel csak a legkomolyabb normasértések okozták a jogszabállyal szemben alkalmazható legsúlyosabb szankciót: a közjogi érvénytelenséget, melynek megállapítása hosszadalmas folyamat. 2022-ben történt törvénymódosítással olyan módon változott meg a jogalkotási eljárás, amely a jogszabályelőkészítésben való társadalmi rész- vétel elmulasztását pönalizálja. Az eljárás is rendhagyó, mivel a kormányzati ellenőrzési szerv évente vizsgálja a kötelezettség teljesítését, és a mulasztó szervezetre jelentős mértékű bírságot ró ki. A kormányzati jogalkotási tevékenység vizsgálatáról éves jelentés készül az Európai Unió (EU) részére, amelyre az EU a következő éves jogállamisági jelentésben reagál. Jelen tanulmány célja a hazai jogalkotási eljárás változásainak és az első vizsgálati ciklus tapasztalatainak, az arról készült vizsgálati (KEHI) jelentés, valamint az EU visszajelzésének bemutatása. Az előzményekben a vonatkozó szakirodalmi elméletek kerülnek áttekintésre, különös tekintettel a jogalkotási folyamat hiányainak hatásaira. A változások és a vizsgálat megállapításainak ismertetése magyarázattal szolgál arra nézve, hogy a jogszabályok lex imper- fecta jellege hogyan és miért látszik megszűnni.
- ItemOpen AccessJogi és pszichológiai motívumok a gyűlöletbűncselekményekkel szembeni fellépés jogalkalmazási gyakorlatában(2024/1-2.) Török TamásA nemzetközi mobilitás, a technológiai fejlődés, a kulturális, politikai és jogi összekapcsolódás a társadalmi és gazdasági prosperitás alapja napjainkban, de olyan jelenségeket is katalizál, mint a gyűlölet globalizálódása és a gyűlöletcsoportok átstrukturálódása. A gyűlölet-bűncselekmények elleni állami beavatkozás egyik, ha nem legfontosabb indoka éppen az, hogy a jogalkotó felismeri: nem pusztán egyedi és sporadikus, ráadásul nem is elsősorban büntetőjogi jelenségről van szó, hanem az előítéleteknek egy szélsőséges kifejezési formájáról, amely a társadalmi együttélés alapvető értékeit veszélyezteti. A tanulmány összegzi a jelenséggel kapcsolatos szakmai ismereteket, majd kísérletet tesz arra, hogy felvázolja a területen tapasztalható aktuális tendenciákat, az eddigi beavatkozási kísérleteket, illetve a továbblépés lehetőségeit.
- ItemOpen AccessPapok királysága, királyi papság, szent nemzetség?(2024/1-2.) Balogh RóbertTanulmányunk egy igen régi problémára reflektál, elsősorban nyelvészeti szem- pontból. Ám ezek a látszólagosan teoretikus kérdések egy igen fontos gyakorlati kérdésre is ráirányítják a figyelmünket. Mégpedig arra, hogy a Biblia és egyház értelmezésünk alapján hogyan látjuk a saját keresztyén közösségeinket Isten igéjének mérlegén. Felületesen vizsgálva ugyanis a tanulmányban is tárgyalt ószövetségi kérdéskört, olybá tűnhet mintha az Ószövetség alapvetően egy bezárkózó, exkluzív hozzáállással rendelkezne. Viszont tanulmányunk fő célja, hogy arra hívja fel a figyelmet, hogy az identitásában megerősödő, JHVH-val szövetségre lépő Izrael önértelmezésében is megtalálható az a fajta mediá- tori szerep, amelyre Isten az egyházat is hívta: felmutatni arra az Istenre, akit követünk, és a közösség Istennel való kapcsolata által vonzóvá tehetjük ezt a kapcsolatot mások számára is. Itt válik egy elméleti kérdés nagyon is gyakor- lativá, egy nyelvészeti probléma pedig közösséget formáló erővé.
- ItemOpen AccessAz ismeretlen ismerősök – Hiánypótló kötet a Nyugat-Balkán alkotmányairól és kormányzati struktúráiról(2024/1-2.) Manzinger Krisztián