Nemzetközi Jogi Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessRománia – Nemzetállam – Autonómia(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Manzinger KrisztiánKevés téma van, amely a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó magyar nyelvű szakirodalomban többször tárgyalt, mint a főcímben jelzett három szó kapcsolata. A köztük levő viszony vizsgálata annak rendezetlensége és az autonómia-diskurzusok állandósága miatt minden időben indokolt, de a 2018-2020-as időszakban különösen. Jelen írás fókuszát a nemzetállamisággal kapcsolatos román jogi szabályozás és a romániai társadalmi valóság közötti különbség képezi, így elsősorban az elmúlt évszázadban a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos alkotmányos szabályozás fejlődésének és tartalmának, illetve a magyar közösség számára kínált integrációs stratégiáknak az áttekintése. Nem célunk a romániai magyar közösség autonómia-törekvéseivel kapcsolatos szakirodalom megismétlése, sokkal inkább a román ellenérzések hátterének megvilágítása, illetve az autonómia-törekvések eddigi kudarcai kapcsán bizonyos következtetések levonása. Nem célunk a román alkotmányfejlődés folyamatának ismertetése sem, annak hangsúlyozása azonban szükséges – és ennek több példáját is látni fogjuk – hogy a román alkotmányfejlődés nem szerves, hanem többnyire belső és külső impulzusok által vezérelt folyamat, ami jelentős társadalmi-politikai sérülékenységet eredményez.
- ItemOpen AccessA területi fókuszú kisebbségvédelem szükségessége és főbb ismérvei Európában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Manzinger KrisztiánEurópa hagyományosan a kisebbségvédelem keret- és részszabályai kimunkálásának kontinense. Földrészünkön születtek meg az első vallásbékék, majd évszázadokkal később az első vallási, illetve nyelvi megközelítésű olyan megállapodások, amelyekben a kisebbségi jogok, illetve az állampolgári jogegyenlőség elvei már államok függetlensége vagy területi gyarapodása nemzetközi elismerésének feltételeként fogalmazódtak meg. Az első világháború utáni átfogó kisebbségvédelmi rendszer is elsősorban (Közép-) Európát érintette, illetve ma is itt a legkimunkáltabb a kisebbségvédelem nemzetközi keretrendszere. A kisebbségvédelem európai megközelítése hagyományosan egyénfókuszú: a szabályozás célja a mindenkit megillető társadalmi jogegyenlőség egyéni jogokon keresztül való megteremtése. Jelen írás a szerző 2018 decemberében megvédett A területi alapú hatalommegosztás mint a multikulturális európai államok demokratikus stabilitásának lehetséges modellje című PhD-értekezésének átdolgozott változata. A szerző amellett érvel, hogy az etnikai szempontból esetleg túlságosan kirekesztő nemzetállami működés, bizonyos társadalmi szemléletbeli változások, illetve a változó demográfiai környezet – ideértve például a migráció révén átalakuló európai etnikai összetételt – együttesen olyan kihívásokat jelentenek, amelyek arra sarkallhatják az európai államokat, hogy az egyéni fókusz helyett a területi alapú megközelítésre fordítsanak nagyobb figyelmet a kisebbségvédelem során. A mostani munkában ennek alátámasztása érdekében szó esik arról, hogy milyen eredmények állnak már ma is rendelkezésre, illetve hogy a területi fókusznak milyen ismérvei szükségesek annak érdekében, hogy az tartós és valamennyi érintett fél számára megnyugtató megoldás kialakítását valamint a működés fenntarthatóságát eredményezze. Természetesen ennek vonatkozásában kiemelt figyelmet esik majd arra is, hogy a területi fókusz alkalmazása milyen módon teheti elkerülhetővé a függetlenségi törekvések erősödését.
- ItemOpen AccessHow Do You Want Me to Address You?(De Gruyter, 2020) Manzinger KrisztiánThe Macedonian name dispute, a political debate between Greece and the current Republic of North Macedonia, arose after the break-up of the multi-ethnic Yugoslavia. The issue was overpoliticized for the societies of both countries. The international community followed the dispute, yet it did not exercise any pressure on Greece to cede in a debate seen by many as the stronger bullying the weaker. A breakthrough became achievable when political forces interested in the resolution came into power in both countries in the mid-2010s. The Prespa Agreement, signed in 2018, offered a mutually acceptable resolution and opened the way for North Macedonia to enter the NATO and to the opening of accession talks with the EU in March 2020.
- ItemOpen AccessEgy évvel a háború után(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Manzinger KrisztiánA 2020 őszén lezajlott második karabahi háború jelentősen rontotta az örmény államépítés lehetőségeit a Hegyi-Karabah Köztársaságban (Arcah). Az örmény katonai összeomlást és a teljes örmény lakosság elmenekülését csak a saját érdekeit érvényesítő Oroszország beavatkozása tette elkerülhetővé. Azeri részről óriási összegekkel zajlik a visszatért területek gazdasági és társadalmi reintegrációja, miközben örmény és arcahi részről a terület működtetését próbálják biztosítani a gyökeresen megváltozott térségi viszonyok között. The Second Karabakh War have significantly worsened the prospects of ethnic Armenian state-building in the Republic of Artsakh (Nagorno-Karabakh) in late 2020. Although Moscow had its own interests with the move, it was only the Russian political intervention that both impeded the total collapse of the Armenian military and allowed the majority of the ethnic Armenian population of Artsakh to remain in their homes. Since then, Azerbaijan has been investing a vast amount of money into the economic and social reintegration of the Liberated Territories, while Armenia and Artsakh have been trying to procede amid the drastically changed regional circumstances.
- ItemOpen AccessA Sensitive Anniversary – The Centenary of Trianon in Hungary, Slovakia and Romania(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Manzinger KrisztiánThe centenary of the Treaty of Trianon was commemorated in three separate ways in the three countries of the Carpathian Basin for which Trianon has a crucial historical role, Hungary, Slovakia and Romania. While Hungary obviously focused on the loss and emphasized the need for strong regional cooperation to overcome historical grievances, in Slovakia important segments of the academic sphere showed an openness to understand the Hungarian position on the treaty, and the Slovak prime minister even publicly declared that he can accept the fact that Trianon is painful for Hungarians. Romania, on the contrary, showed no such openness at all from either the academic, or the politic sphere; and alongside propagating nationalistic messages, a law was also adopted by the Parliament declaring June 4, the day of Trianon, a national remembrance day, projecting thus another embarrassment for Romanian-Hungarian relations, both within Romania and on a bilateral level. The conclusion of the article coincides with some messages on the centenary: Trianon could only become a relic of the past if, by creating self-governance, the legal equality of the Hungarian communities in the respective states can be ensured. The Treaty of Trianon, signed on 4 June 1920, ended WWI for Hungary. A century has passed since then, yet the word ‘Trianon’ is still part of everyday life, not only in Hungary, but also in some of the neighbouring countries. Although the word ‘Trianon’ historically refers to the borders created and the injustices Hungary suffered a century ago, today it reflects more on the situation of the Hungarian communities living in the neighbouring countries. The treaty not only separated minority populated areas from Hungary, but for strategic reasons, resulted in the creation of Hungarian minorities millions-strong. These Hungarian communities still exist in the neighbouring communities, mostly forming a regional majority where they reside, and do not enjoy the collective rights they feel are necessary to provide the appropriate framework for preserving and developing their communities. This is why Trianon is still sensitive, not only for Hungary, but for several successor states as well, and why Trianon is not only a relic of the past. In this article, we will not examine the legal situation or the endeavours of the Hungarian communities, nor the position of the neighbouring states or Hungary in relation to these demands; our goal is to present how the centenary was remembered in Hungary, and the homes of the two most numerous Hungarian communities, Romania and Slovakia. Although it would be very interesting to study the contemporary evaluation of Trianon in Romanian and Slovakian historiography, since they create the milieu for political discourse in the respective state, we will not go into detail, and will only focus on the political events connected with the centenary in these countries. What is to be stressed here, is that while ‘Trianon’ has been the most important date for Hungarians and Hungary, it has traditionally had a smaller role in the historical consciousness of the majority populations of the neighbouring states. They praise other events higher; most of all the respective day in 1918 when their leaders announced their intention to secede from Hungary or incorporate those parts of it where they were the majority society. In some states, especially in Romania, that day has an important role as being the most important national holiday, while in other states, like in Slovakia, it has no special importance. June 4, however, is a day of grief for Hungarians wherever they live in the Carpathian Basin. Thus, as we will see below, any attempts to erect monuments or to adopt a law praising Trianon is not for the members of the majority nation, but against the Hungarians, showing how respective state regards the Hungarian community forming part of its citizenry.