Szabadbölcsészet Tanszék
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessJohannes Kepler: Új, oknyomozó csillagászat: III. rész, 33. fejezet(2021) Vassányi Miklós
- ItemOpen Access
- ItemOpen AccessInitiation into the mysteries: a collection of studies in religion, philosophy and the arts(Károli Gáspár Református Egyetem, L'Harmattan Kiadó, 2020) Vassányi MiklósThe present volume offers an interdisciplinary collection of twenty-four studies to readers interested in the religious, philosophical and artistic aspects of initiation. In itself, the concept of initiation presupposes that there is an initiator, someone to be initiated, and a secret rite or knowledge – in short, a mystery – into which the elect few would be admitted and which must not be revealed to the rest. Initiation is thus very personal, as it encompasses – in Christian theology at least – an encounter with God but also involves a communal experience. While in a European context, initiation is an essentially Christian idea, not all the papers of the present volume turn to the Christian tradition for sources. Hermetism, Neoplatonism, pre-Christian paganism and Renaissance esotericism also find a place among the studies published here. Religion and philosophy are not the only viewpoints adopted by our authors, however; the section on art and literature discusses initiation as it appears on stage, in novels, short stories, and drama as well as poetry, especially in modern European literature.
- ItemOpen AccessA katolikus magyarság helyzete a Délvidéken a két háború között, a Szerbiai Bánság példáján(Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, 2021) Sarnyai Csaba MátéJelen tanulmány a címben jelzett terület katolikus magyarságával kíván foglalkozni. Nem feledve, hogy a katolikus hívek többségében németek voltak (Erről, a mások mellett, a közelmúltban lásd: Bezzegh 2012.) Az impériumváltást követő felmérésekből világosan kitűnik, hogy már a két világháború között megindul a szerb lakosság arányszámának határozott növekedése. Az egyházkormányzati változások gyakorlati végrehajtása is az új állam többségi szláv etnikai befolyás erősítését szolgálta. A két háború között a katolikus egyházat anyagi forrásai és társadalmi-kulturális befolyása kapcsán két területen érte komoly veszteség. Az egyházi vagyont radikálisan csökkentette az agrárreform míg a felekezeti iskolák államosítása igyekezett visszaszorítani a katolikus egyház befolyását a kisebbségi magyarság körében, ezzel is erősítve a beolvadást, sőt inkább a disszimilációt, azaz a kirekesztést. A kirekesztés szándéka azért vethető fel, hisz kevéssé volt valószínűsíthető, hogy - épp felekezeti hovatartozása okán - a latin keresztény magyarság (és persze németség) be akart/tudott volna olvadni a szerb ortodox többségi társadalomba. A katolikus egyház háttérbe szorításának egyik fő mozgató rugója éppen az volt, hogy gátolják a kisebbségi értelmiség kialakulását. . Fontos eleme volt a kisebbségi létbe került magyarságot is erőteljesen érintő asszimilációs törekvéseknek az állami oktatáspolitika. Azzal, hogy az új hatalom nem ismerte el az egyházi iskolák létjogosultságát, fokozatosan felszámolták a magyar tannyelvű egyházi oktatást.