Glossa Iuridica, XI. 3-4 (2024)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessKialkudott igazság? Gondolatok az egyezségkötés büntetőeljárásban szabályozott lehetőségéről(2024/2-3.) Gyüre BettinaMi az igazság? E kérdés mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A vizsgálódás dimenzióját a büntető igazságszolgáltatás területére szűkítve azonban már nem pusztán az ’igaz- ság’1 fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Az eltérő paradigmák alapján szerveződő eljárások ugyanis eredendően másképpen közelítik meg az igazság, az igazságkeresés jelentősége, s így a büntetőeljárásban a terhelttel köthető megállapodások lehetőségének kér- dését is. A tanulmány elsősorban leíró és összehasonlító módszerrel veszi górcső alá a terhelt és az állami vádhatóság között köthető megállapodás bölcsőjeként ismert amerikai szakirodalmat, majd vetíti rá arra az egyez- ségkötés magyar jogszabályban rögzített módját, melyből a szerző általános jellegű következtetéseket igyekszik levonni.
- ItemOpen AccessZur Anerkennung und Vollstreckung ausländischer Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO aus der perspektive der tschechischen höchstgerichte(2024/2-3.) Eva DobrovolnáThis paper deals with the current case law of the Czech Supreme Court on the recognition and enforcement of judgments under Regulation (EU) No 1215/2012 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters. It first describes the course of the proceedings and the basic conclusions of the Supreme Court and then analyses these opinions. The paper considers the sustainability of the legal opinions in relation to more recent case law of the CJEU, in particular in Case C-568/20 (J v H-Limited).
- ItemOpen AccessDósa Elek jogbölcseleti nézetei(2024/2-3.) Szabadfalvi JózsefA tanulmány célja, hogy bemutassa Dósa Elek erdélyi jogtudós jogbölcseleti nézeteit. Dósa munkássága alapvetően nem elméleti irányultságú. Ugyanak- kor hatottak rá a 19. század nagy jogelméleti irányzatai, mint a kanti észjogi iskola, a történeti jogi szemléletmód, illetve a benthami utilitarizmus. Az életmű jobb megértéséhez fontos feltárni mindezek hatását.
- ItemOpen AccessAktuelle Rechtsprechung zur Anerkennung und Vollstreckung von Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO: Die europäische Perspektive(2024/2-3.) Matthias NeumayrAccording to the prevailing view to date, judgements issued in a Member State that declare foreign judgements enforceable are not subject to recog- nition and enforcement under the Brussels Ia Regulation 2012 (“exequatur sur exequatur ne vaut”). Among other things, this prevents third-country judgements from circulating throughout the EU by circumventing national recognition and enforcement requirements. In two recent judgements, the ECJ has strongly relativised this view and qualified an English ‘confirmation judgment’ and an English merger decision as judgements that can, in princi- ple, be enforced in other member states in accordance with Art 39 Brussels Ia Regulation. At the same time, as a corrective measure, it provided for a rather far-reaching possibility of refusing to recognise and enforce a judgment due to a violation of public policy. Unfortunately, the ECJ’s opinion leads to legal fragmentation and legal uncertainty.
- ItemOpen AccessUnio Trium Nationum. Natio Transylvanica (?)(2024/2-3.) Fazakas Zoltán JózsefAz Erdélyi Nagyfejedelemség önálló államfejlődésének utolsó évtizedeiben a rendi eredetű széttagoltság és a nemzeti eszme megjelenésének kihívása- ival szembesült. Az erdélyi állam e tárgyban végül alkotmányfejlődésének betetőzéseként a középkori alkotmányos rendszerét sajátos megoldással újította meg, amely alapjaiban tért el az anyaország nemzetiségi kérdésre adott válaszától. Az Unio Trium Nationum törékeny alkotmányjogi rendszerét Erdélyben felváltotta jogalkotási szinten egy a korszellemnek megfelelő új, a modern nemzeti eszme elemeit integráló alkotmányos környezet, amely egy multikulturális állam képét vetítette előre. Az a körülmény, hogy ez az államszervezet végül nem teljesedhetett ki mégis napjainkra ható üzenetet hordoz magában, nevezetesen a nemzeti kisebbségek kérdésének tartalmi egyenlőség és alkotmányosság útján való megoldásának legitimitását.