Glossa Iuridica, XI. 3-4 (2024)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
Now showing 1 - 5 of 20
- ItemOpen AccessA közokirat-hamisítás dogmatikája és ítélkezési gyakorlata(2024/2-3.) Bérces ViktorAz utóbbi évtizedek hazai jogirodalmában és ítélkezési gyakorlatában vitatott kérdésként merült fel a közokirat-hamisítás elkövetési magatartásainak, a közokirat fogalmának, valamint e bűncselekmény körében felmerülő halma- zati kérdéseknek az értelmezése. Nem véletlen, hogy a Kúria számos jogeset kapcsán érintette e szempontokat. E tanulmány elsősorban a szóban forgó dogmatikai kérdések tisztázására, valamint a legfőbb bírói fórum ítélkezési gyakorlatának elemzésére fókuszál, amelynek során a szerző célja a legújabb eseti döntések, illetőleg a témában gyakran hivatkozott szerzők álláspontjai- nak ismertetése és elemzése.
- ItemOpen AccessA büntetőeljárás egyszerűsítésének hatása a sértett jogaira(2024/2-3.) Dobrocsi SzilviaA büntetőeljárás gyorsításának és egyszerűsítésének igénye végigkíséri a büntetőeljárásunk fejlődését. Ha áttekintjük a büntetőeljárás hazai sza- bályozásának változásait, azt látjuk, hogy a büntetőeljárási szabályok első kodifikációja, az 1896. évi XXXIII. törvénycikk óta a jogalkotó folyamatosan az eljárások gyorsítására és egyszerűsítésére törekszik. A hazai jogunkban a gyorsítás és az egyszerűsítés kéz a kézben jár. A Be. kodifikációja során is különös figyelmet fordított a jogalkotó az eljárások időszerűségének biztosítá- sára. A büntetőeljárások gyorsítása és egyszerűsítése a kodifikáció prioritása lett. A büntetőeljárás gyorsítása, valamint a terhelt beismerő vallomásához kötött egyszerűsítése azonban minden további védelem mellett is a sértett jogérvényesítésének korlátját jelentheti. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor a sértett éppen azért nem képes a büntetőeljárásban biztosított jogainak érvényesítésére, mert egészen egyszerűen nincs rá lehetősége abban a gyorsabban lefolytatott, hamarabb befejezett eljárásban, amelyre a törvény a terhelt részvételével lehetőséget ad. A vizsgálódás alapkérdése, hogy vajon a sértetti jogok érvényesíthetők-e maradéktalanul a hatályos Be. által szabályozott, gyorsabb és egyszerűbb eljárásban. A tanulmány külön foglalkozik a büntetőjogi mediáció kérdésével.
- ItemOpen AccessEgy marosvásárhelyi jugtudor és politikus: Dósa Elek tevékenysége az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt és a megtorlás éveiben(2024/2-3.) Somogyi GrétaDósa Elek – édesapja, Dósa Gergely nyomdokaiba lépve – az erdélyi református joggyakorlat egyik legkiválóbb szaktekintélye volt a 19. században. 1829-ben Pesten jogtudorrá avatták, és ezzel ő lett Erdélyben az első, aki hivatalosan is ezt a címet birtokolta. Bár nem volt politikusi alkat, és nem is vonzotta ez a pálya, elfogadta kinevezését Csány László teljhatalmú országos biztostól a Brassó-vidéki kormánybiztosi pozícióra. Az első irat május 4-ei keltezésű (ekkor kezdte el munkásságát), az utolsó pedig június 20-ai, amelyben a távozását latolgatja a bekövetkezett események (az oroszok bevonultak Brassóba) miatt. Hagyatéka a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári fiókjában (Direcţia Judeţeană a Archivelor Naţionale) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ta- lálható, ennek segítségével pályaképe – ha nem is hiánytalanul, de – felvázolható. Ez a másfél hónapos tevékenység komoly hatást gyakorolt későbbi pá- lyájára, hiszen a megtorlás időszakában megfosztották tanári tisztségétől, elkobozták vagyonát, börtönbe zárták.
- ItemOpen AccessUnio Trium Nationum. Natio Transylvanica (?)(2024/2-3.) Fazakas Zoltán JózsefAz Erdélyi Nagyfejedelemség önálló államfejlődésének utolsó évtizedeiben a rendi eredetű széttagoltság és a nemzeti eszme megjelenésének kihívása- ival szembesült. Az erdélyi állam e tárgyban végül alkotmányfejlődésének betetőzéseként a középkori alkotmányos rendszerét sajátos megoldással újította meg, amely alapjaiban tért el az anyaország nemzetiségi kérdésre adott válaszától. Az Unio Trium Nationum törékeny alkotmányjogi rendszerét Erdélyben felváltotta jogalkotási szinten egy a korszellemnek megfelelő új, a modern nemzeti eszme elemeit integráló alkotmányos környezet, amely egy multikulturális állam képét vetítette előre. Az a körülmény, hogy ez az államszervezet végül nem teljesedhetett ki mégis napjainkra ható üzenetet hordoz magában, nevezetesen a nemzeti kisebbségek kérdésének tartalmi egyenlőség és alkotmányosság útján való megoldásának legitimitását.
- ItemOpen Access