Glossa Iuridica, XI. 3-4 (2024)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessEgy marosvásárhelyi jugtudor és politikus: Dósa Elek tevékenysége az 1848-as forradalom és szabadságharc alatt és a megtorlás éveiben(2024/2-3.) Somogyi GrétaDósa Elek – édesapja, Dósa Gergely nyomdokaiba lépve – az erdélyi református joggyakorlat egyik legkiválóbb szaktekintélye volt a 19. században. 1829-ben Pesten jogtudorrá avatták, és ezzel ő lett Erdélyben az első, aki hivatalosan is ezt a címet birtokolta. Bár nem volt politikusi alkat, és nem is vonzotta ez a pálya, elfogadta kinevezését Csány László teljhatalmú országos biztostól a Brassó-vidéki kormánybiztosi pozícióra. Az első irat május 4-ei keltezésű (ekkor kezdte el munkásságát), az utolsó pedig június 20-ai, amelyben a távozását latolgatja a bekövetkezett események (az oroszok bevonultak Brassóba) miatt. Hagyatéka a Román Nemzeti Levéltár kolozsvári fiókjában (Direcţia Judeţeană a Archivelor Naţionale) és a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában ta- lálható, ennek segítségével pályaképe – ha nem is hiánytalanul, de – felvázolható. Ez a másfél hónapos tevékenység komoly hatást gyakorolt későbbi pá- lyájára, hiszen a megtorlás időszakában megfosztották tanári tisztségétől, elkobozták vagyonát, börtönbe zárták.
- ItemOpen AccessA horizontális hatály kiépülésének buktatói az adatvédelmi ombudsman jogfejlesztő tevékenységében(2024/2-3.) Bán-Forgács NóraEz a tanulmány az adatvédelmi jog horizontális hatályával foglalkozik. Célja kettős, egyrészt be szeretnénk mutatni a személyes adatok példáján keresz- tül az alapjogok érvényesülésének horizontális jellegét, rámutatva, hogy ez inherens része már a korai alapjogvédelmi dogmatikának, jóval a GDPR megjelenése előtti időszakban is. Másrészt érdekes kortörténeti látképet igyekszünk felvázolni az adatvédelmi ombudsman privát szférával szemben folytatott küzdelmeiről, egészen a korai időktől az új adatvédelmi hatóság felállításáig.
- ItemOpen AccessKialkudott igazság? Gondolatok az egyezségkötés büntetőeljárásban szabályozott lehetőségéről(2024/2-3.) Gyüre BettinaMi az igazság? E kérdés mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A vizsgálódás dimenzióját a büntető igazságszolgáltatás területére szűkítve azonban már nem pusztán az ’igaz- ság’1 fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Az eltérő paradigmák alapján szerveződő eljárások ugyanis eredendően másképpen közelítik meg az igazság, az igazságkeresés jelentősége, s így a büntetőeljárásban a terhelttel köthető megállapodások lehetőségének kér- dését is. A tanulmány elsősorban leíró és összehasonlító módszerrel veszi górcső alá a terhelt és az állami vádhatóság között köthető megállapodás bölcsőjeként ismert amerikai szakirodalmat, majd vetíti rá arra az egyez- ségkötés magyar jogszabályban rögzített módját, melyből a szerző általános jellegű következtetéseket igyekszik levonni.
- ItemOpen AccessZur Anerkennung und Vollstreckung ausländischer Entscheidungen nach der Brüssel Ia-VO aus der perspektive der tschechischen höchstgerichte(2024/2-3.) Eva DobrovolnáThis paper deals with the current case law of the Czech Supreme Court on the recognition and enforcement of judgments under Regulation (EU) No 1215/2012 on jurisdiction and the recognition and enforcement of judgments in civil and commercial matters. It first describes the course of the proceedings and the basic conclusions of the Supreme Court and then analyses these opinions. The paper considers the sustainability of the legal opinions in relation to more recent case law of the CJEU, in particular in Case C-568/20 (J v H-Limited).
- ItemOpen AccessKözjószolgálat(2024/2-3.) Szólláth BernadettA végső idők eljövetelének időbeli kitolódása, ha úgy tetszik az eszkatológikus horizont tágulása szükségszerűen magával hozza, hogy az egyház a köztes időben érvényesülő világi rend, a kormányzás és a társadalmi működés felé fordítsa tekintetét és saját értékrendszerében fogalmazza meg azokkal szembeni alapvetéseit. A hitet és hívőket közösségbe foglaló egyház a kezdetektől – tehát már az intézményesülése előtt is – a hívek számára egzisztenciális kérdésekre, az evilági létezés dilemmáira is keresi a válaszokat, melyek meghatározóvá válnak a világi hatalomra nézve is. A kegyelem és törvény, az egyház és az állam viszonyának mátrixa és benne a jogi értelemben vett állam és a lelki értelemben vett ország „kettős állampolgárai”, a keresztény hívők helye, a világi hatalom és az egyén kölcsönös viszonyulása, a helyes kormányzás és a földi élet során való helyes cselekvés olyan kérdések, amelyeket helytelen lenne – legalábbis a keresztény államokban – a keresztény hittől függetlenül értelmezni. A tanulmány ezekre az ezekre a kérdésekre adott válaszokat rendszerezi, a kölcsönhatás történelmi ívét mutatja be.