A nürnbergi per a jog és az erkölcs hálójában
Loading...
Date
2020
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Doktoranduszok Országos Szövetsége
Abstract
„Egy pillanatra sem szabad elfelejtünk, hogy a tárgyalás jegyzőkönyve alapján, amelyekre támaszkodva ma ezek felett az emberek felett ítélkezünk, holnap bennünket fog megítélni a történelem.” (Lord Geoffrey Lawrence)
Hetvenhárom évvel ezelőtt zárult le a történelem legjelentősebb pere, a nürnbergi per. Mérföldköve a történelemnek s a nemzetközi jognak egyaránt. Először kerültek felelősségre vonásra azok a nem mindennapi gonosztevők, akik oly súlyos bűntetteket követtek el az individuum ellen, amelyet a világ korábban még nem tapasztalt, a rettentő pusztítás nyomot hagyott minden ember életében. Hosszú évtizedek óta indítja meg a történészeket, a jogászokat, s apologétáik igyekeznek a történelem egyfajta torz számot adásává tekinteni, a nemzetközi jogban bekövetkezett visszalépésnek minősíteni. A békés együttélés politikájának megóvása érdekében fontos a nürnbergi ítélet szellemiségét ápolni és alapelveit megőrizni. A vitatható kérdései egyfelől a jogi fundamentumával, másfelől az erkölcsi mivoltával kapcsolatosak. A társadalom gerincét a jog képezi, s, ha a jogban felmerül az igazságtalanság kérdése, a határ a jogbiztonság és az igazságosság között elmosódik, így az megrendíti a társadalom jogba vetett hitét, amely lehetőséget ad a további feszültségek generálására. Németországnak és szövetségeseinek katonai legyőzését követően a bűnösök felelősségre vonása mellett társadalmi és egyéb, politikai érdekek szóltak. A nemzetközi szerződések megsértésével, illetőleg a nemzeti jog áthágásával aligha lehetett volna megteremteni a felelősségre vonás jogi kereteit, így a német jogban újjáélesztették a természetjogot, s ezen alapon ítélték el a háborús főbűnösöket. Jelen konferenciatanulmány arra tesz kísérletet, hogy a nürnbergi pert az imént írtak tükrében, egy eltérő perspektívából mutassa be, fókuszában a jog és az erkölcs dimenziója áll.