A jogtudományi folyóiratok minősítésének és működtetésének kihívásai
Loading...
Date
2026
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Citation
Boros Anita: A jogtudományi folyóiratok minősítésének és működtetésének kihívásai. Glossa Iuridica XIII. 3-4 (2026) 43‒64 p.
MTMT:
37540884
Abstract
A jogtudományi szakfolyóiratok indítása és tartós működtetése napjainkban nem pusztán szerkesztési vagy tudományszervezési feladat, hanem összetett intézményi kihívás, amelyet a nemzeti és nemzetközi minősítési rendszerek, a publikációs ösztönzők átalakulása, valamint a digitális tudományos kommunikáció infrastruktúrája együttesen formálnak. A jogtudomány sajátosságai – különösen a nemzeti jogrendszerekhez való kötődés, a kvalitatív értékelés dominanciája és a folyóiratok normaképző szerepe – miatt ezek a kihívások eltérő módon és súllyal jelennek meg, mint más tudományterületeken. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miért különösen nehéz új jogtudományi folyóiratot legitim módon felépíteni, és milyen objektív, transzparens feltételrendszer tekinthető reális belépési minimumnak a szakmai elfogadottság és a későbbi nemzetközi láthatóság szempontjából. Az elemzés nemzetközi jógyakorlatokra, indexálási és kiválasztási standardokra, valamint publikációetikai keretekre támaszkodik, miközben empirikus alapját az elmúlt öt év szerkesztői tapasztalatai adják egy hazai jogtudományi folyóirat működéséből. A tanulmány eredménye olyan fokozatosan felépíthető működési és minőségbiztosítási keretrendszer meghatározása, amely a jogtudományi folyóiratépítést nem egyszeri minősítési ’ugrásként’, hanem hosszabb távon tervezhető és intézményesen támogatható pályaként értelmezi, és ezzel hozzájárulhat a hazai tudománypolitikai gondolkodás megalapozásához is.
Launching and maintaining legal journals is not simply an editorial or scientific organization task these days, but a complex institutional challenge, shaped by national and international rating systems, the transformation of publication incentives, and the infrastructure of digital scholarly communication. Due to the specificities of legal science – especially the connection to national legal systems, the dominance of qualitative evaluation, and the norm-setting role of journals – these challenges appear in a different way and with a different weight than in other fields of science. The aim of the study is to demonstrate why it is particularly difficult to build a new legal journal in a legitimate way, and what objective, transparent set of conditions can be considered a realistic entry minimum in terms of professional acceptance and subsequent international visibility. The analysis relies on international best practices, indexing and selection standards, and publication ethics frameworks, while its empirical basis is provided by the editorial experiences of the last five years of the operation of a domestic legal journal. The result of the study is a gradually buildable operational and quality assurance framework that interprets the creation of legal journals not as a one-time qualification „leap”, but as a long-term plan and institutionally supported path, and can thus contribute to the foundation of domestic science policy thinking.
Launching and maintaining legal journals is not simply an editorial or scientific organization task these days, but a complex institutional challenge, shaped by national and international rating systems, the transformation of publication incentives, and the infrastructure of digital scholarly communication. Due to the specificities of legal science – especially the connection to national legal systems, the dominance of qualitative evaluation, and the norm-setting role of journals – these challenges appear in a different way and with a different weight than in other fields of science. The aim of the study is to demonstrate why it is particularly difficult to build a new legal journal in a legitimate way, and what objective, transparent set of conditions can be considered a realistic entry minimum in terms of professional acceptance and subsequent international visibility. The analysis relies on international best practices, indexing and selection standards, and publication ethics frameworks, while its empirical basis is provided by the editorial experiences of the last five years of the operation of a domestic legal journal. The result of the study is a gradually buildable operational and quality assurance framework that interprets the creation of legal journals not as a one-time qualification „leap”, but as a long-term plan and institutionally supported path, and can thus contribute to the foundation of domestic science policy thinking.
Description
A tanulmány a Jogi folyóiratok főszerkesztőinek és tulajdonosainak I. találkozójához kapcsolódik.
Keywords
jogtudományi szakfolyóirat, folyóirat-minősítés, tudománypolitika, publikációs ösztönzők, indexálás, szerkesztői gyakorlat, tudományos láthatóság, legal academic journal, journal evaluation, science policy, publication incentives, indexing, editorial practice, scholarly visibility