Glossa Iuridica, XIII. 3-4 (2026)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessBeszámoló a „Romák és nem romák: közösségeink jövője a Kárpát-medencében II.” című Fiatal Kutatók Konferenciájáról(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA Lőrincz Lajos Közjogi Kutatóműhely fiatal kutatókra fókuszáló konferenciát rendezett, melynek keretében a résztvevők a romák és nem romák közös jövőjét vizsgálták holisztikus, interdiszciplináris, elméleti és gyakorlati tapasztalatokat ötvöző jelleggel. A látszólag egymástól távoli tudományos területeken is hasonló megismerési, tudományetikai, adatkezelési és az eredmények disszeminálását érintő nehézségekkel néznek szembe a kutatók, így a közöttük kibontakozó eszmecsere érdemi és hatékony lehet. Az immár második alkalommal megrendezett konferencia bemutatta a civil társadalom szervezeteinek tapasztalatait, valamint a jogvédelem és szegregáció kérdéseit is alaposan körüljárta. A kutatás a jövőben – remélhetőleg – újabb tudósgenerációk bekapcsolódásával folytatódik.
- ItemOpen AccessFelzárkózó Települések Program a Magyar Református Szeretetszolgálat megvalósításában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Böröcz LíviaA tanulmány a Károli Gáspár Református Egyetemen elhangzott előadás szerkesztett leirata, amely a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) szerepvállalását mutatja be a „Felzárkózó Települések” programban. Az írás ismerteti a program ’fogantatástól a foglalkoztatásig’ tartó alapelvét, valamint a diagnózis alapú „Jelenlét” módszertan gyakorlati alkalmazását. Az elemzés részletezi a rászoruló településeken végzett szociális munkát, a jelenlétpontok kialakításának szempontjait és a terepi munkatársak sokrétű feladatait. A szerző hangsúlyozza a helyi református gyülekezetekkel és intézményekkel való szoros együttműködés jelentőségét, amely hitbeli meggyőződésből fakadóan segíti elő a hátrányos helyzetű közösségek fenntartható felzárkózását és a generációs szegénység megtörését.
- ItemOpen AccessHitéleti kezdeményezések a társadalmi felzárkózásért(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Patkás RitaA tanulmány a mélyszegénységben élő hazai roma lakosság társadalmi integrációjának lehetőségeit vizsgálja a hitéleti kezdeményezések, különösen a Magyarországi Baptista Egyház tevékenységének tükrében. A hitéleti tevékenységek integrációs hatását egy szociológiai kutatás is alátámasztja, melynek célja a vallási alapú missziók integrációs hatásmechanizmusainak és eredményeinek bemutatása a történelmi kényszerintézkedések kudarcával szemben. A módszertani hátteret a 2012-es, 168 gyülekezetet érintő átfogó szociológiai vizsgálat adja, amely a vallási konverzió életmódbeli hatásait elemezte. Az eredmények igazolják, hogy a hitéleti tevékenység radikális gondolkodásmód-váltást, a függőségektől való szabadulást és egy új, pozitív identitást eredményez. A tanulmány konklúziója szerint a hitéleti gyülekezeti közösségek olyan belső motivációt és holisztikus támaszrendszert biztosítanak, amely képes áttörni a kirekesztettség falait és elősegíti a tartós társadalmi inklúziót.
- ItemOpen AccessA jogtudományi folyóiratok minősítésének és működtetésének kihívásai(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Boros Anita; Nemzeti Közszolgálati EgyetemA jogtudományi szakfolyóiratok indítása és tartós működtetése napjainkban nem pusztán szerkesztési vagy tudományszervezési feladat, hanem összetett intézményi kihívás, amelyet a nemzeti és nemzetközi minősítési rendszerek, a publikációs ösztönzők átalakulása, valamint a digitális tudományos kommunikáció infrastruktúrája együttesen formálnak. A jogtudomány sajátosságai – különösen a nemzeti jogrendszerekhez való kötődés, a kvalitatív értékelés dominanciája és a folyóiratok normaképző szerepe – miatt ezek a kihívások eltérő módon és súllyal jelennek meg, mint más tudományterületeken. A tanulmány célja annak bemutatása, hogy miért különösen nehéz új jogtudományi folyóiratot legitim módon felépíteni, és milyen objektív, transzparens feltételrendszer tekinthető reális belépési minimumnak a szakmai elfogadottság és a későbbi nemzetközi láthatóság szempontjából. Az elemzés nemzetközi jógyakorlatokra, indexálási és kiválasztási standardokra, valamint publikációetikai keretekre támaszkodik, miközben empirikus alapját az elmúlt öt év szerkesztői tapasztalatai adják egy hazai jogtudományi folyóirat működéséből. A tanulmány eredménye olyan fokozatosan felépíthető működési és minőségbiztosítási keretrendszer meghatározása, amely a jogtudományi folyóiratépítést nem egyszeri minősítési ’ugrásként’, hanem hosszabb távon tervezhető és intézményesen támogatható pályaként értelmezi, és ezzel hozzájárulhat a hazai tudománypolitikai gondolkodás megalapozásához is.
- ItemOpen AccessMinőség, integritás és láthatóság a hazai jogtudományi folyóiratokban. Az MTA IX. Osztály Állam- és Jogtudományi Bizottság hazai lapjainak elemzése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2026) Sasvári Péter; Hajdú Noémi; Nemzeti Közszolgálati Egyetem; Miskolci EgyetemA tanulmány a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Állam- és Jogtudományi Bizottságának hazai folyóiratlistáján szereplő jogtudományi folyóiratok működését vizsgálja empirikus adatok alapján. Az elemzés középpontjában a technikai láthatóság (különösen a DOI ellátottság), a publikációs aktivitás, az intézményi koncentráció és a nemzetközi indexelhetőség áll. Az MTMT adataira támaszkodó vizsgálat feltárja, hogy a folyóiratok jelentős része strukturális kihívásokkal küzd, ideértve a működés hiányát, az alacsony nemzetközi láthatóságot és a belterjességi kockázatokat. A tanulmány nem rangsorolásra törekszik, hanem diagnosztikus jelleggel azonosítja azokat a mintázatokat, amelyek a hazai jogtudományi folyóirat-ökoszisztéma fenntarthatóságát és tudományos hitelességét befolyásolják. Az empirikus eredményekre építve a cikk olyan minimumkövetelményeket és fejlesztési irányokat fogalmaz meg, amelyek a hazai sajátosságok megőrzése mellett összhangban vannak a nemzetközi kiadói, etikai és indexelési standardokkal