Az agón poétikája
Loading...
Date
2024
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Citation
Prontvai Vera: Az agón poétikája. Uránia 4.2 (2024) 77‒90 p.
MTMT:
35430110
Abstract
Az alábbiakban Vidnyánszky Attila Agón című rendezésén keresztül vizsgálom az ítélethozatal, a szenvedés, a versengés és a sors megfordíthatóságának (vagy megfordíthatatlanságának) a poétikáját a költői színházban. Az előadásban a rendező Artaud kegyetlen színházának eszközeivel a brutalitást, a halált, valamint az emberiség bűneivel való szembesítést helyezi középpontba Józsa Péter Pál zenéje és szövege alapján. Vidnyánszky az általa költői színháznak nevezett nyelvhasználat segítségével jeleníti meg az emberiség történelmi és erkölcsi küzdelmeit: az emberiség kollektív bűneit, háborús és történelmi eseményeit, az ókortól kezdve egészen a nukleáris katasztrófáig. Az összművészeti rendezés a luciferi lázadás lelkületéből, az ember megsemmisítésének, önfelszámolásának a vágyából indul, egyaránt integrálva a szebasztei negyvenek mártírhalálát és a mai gondolkodásra jellemző Krisztus-temetést. Az előadás Madách-parafrázisként is értelmezhető, ugyanis a végén a színpadra lépő férfi és nő mellett ott áll a gyermek, aki (talán) magával hozhatja az emberiség sorsának megfordulását, és aki (talán) képes lesz káromkodásból katedrálist építeni.
Description
Keywords
agón, agonális futás, költői színház, összművészet, Madách-parafrázis, Vidnyánszky Attila, Józsa Péter Pál, Walter Benjamin, kortárs színház