Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz. Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében
| dc.contributor.author | Manzinger Krisztián | |
| dc.contributor.department | Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete | |
| dc.contributor.department | Nemzetközi Jogi Tanszék | |
| dc.contributor.institution | KRE - Állam- és Jogtudományi Kar | |
| dc.date.accessioned | 2025-10-29T10:07:13Z | |
| dc.date.available | 2025-10-29T10:07:13Z | |
| dc.date.issued | 2024 | |
| dc.description.abstract | A Szovjetunió által megszállt Lettország területére több százezer embert költöztettek be 1945 után, jelentős mértékben megváltoztatva az állam etnikai viszonyait. Mivel a beköltözött, döntően orosz nyelvű lakosság jelentős része 1991 után sem távozott, Lettország az állampolgársági szabályozással próbálta az állam nemzeti jellegét biztosítani, ami a lakosság mintegy 30%-ának lett állampolgárságból kizárását eredményezte. Habár a balti állam részese a hontalanságot kizáró nemzetközi egyezményeknek, azok alkalmazását nem tartotta szükségesnek, mert érvelése szerint a Szovjetunió széthullásakor nem függetlenedett, hanem visszaállította az 1940-ben jogellenesen felszámolt függetlenségét és azoknak az állampolgárságát, akik maguk vagy felmenőik révén akkor lett állampolgárok voltak. Nemzetközi nyomásnak engedve később Riga létrehozta a nem-állampolgár státuszt, amelyre az állam a lett állampolgárság megszerzésének előszobájaként tekintett. Habár mára a nem-állampolgárok és a hontalanságot az orosz állampolgárság felvétele révén kikerülők száma jelentősen csökkent, annak oka elsősorban demográfiai tényezőkre és nem a honosítás sikerére vezethető vissza. A lett állam célja továbbra is az állampolgárság kiterjesztése, ami a Lettország területén született hontalan és nem-állampolgár újszülöttek esetében immár automatikus, a felnőttek esetében azonban a raison d’état okán továbbra is honosításhoz – vagyis a lett nyelv elsajátításához és az állam szempontjából való megbízhatósághoz – kötött, abban az esetben is, ha az illető az ország területén született, és nem rendelkezik más állampolgársággal. A fő kihívást ma is az érintett, lett állampolgársággal nem rendelkező, állandó jelleggel Lettországban élő, a lakosság mintegy 10%-át kitevő társadalmi réteg motivációjának alacsony szintje okozza, ráadásul a 2022-es Ukrajna elleni orosz agresszió újabb kihívást teremtett az állam számára. | hu |
| dc.format.page | 37-58 p. | |
| dc.identifier.citation | Manzinger Krisztián: Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz : Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében. In: ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY 2024. 65. évf. : 3. sz., 37-58. p. , | |
| dc.identifier.doi | https://doi.org/10.51783/ajt.2024.3.03 | |
| dc.identifier.issn | 0002-564X | |
| dc.identifier.issue | 3. szám | |
| dc.identifier.jtitle | ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNY | |
| dc.identifier.mtmt | 35497397 | |
| dc.identifier.uri | https://hdl.handle.net/20.500.14834/11888 | |
| dc.identifier.volume | 65. évfolyam | |
| dc.rights | nyíltan elérhető | |
| dc.subject | állampolgárság, államutódlás, nemzetépítés, Lettország, nemzeti kisebbségek | |
| dc.subject.classification | társadalomtudományok::jog, jogtudomány, jogtörténet | |
| dc.title | Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz. Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében | |
| dc.type | Article |