A közteherviselés koncepciói a magyar alkotmányokban és jogirodalomban
Loading...
Date
2025
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Abstract
A tanulmány azt vizsgálja, hogy melyik szabályozási koncepcióra épül a közteherviselés az Alaptörvényben az elméletileg rendelkezésre álló négy modell (hatáskör, alkotmányos alapelv, alapvető kötelezettség, közmegegyezés) közül. A kutatást történeti kontextusba helyezve végezte el a szerző az ónodi törvénytől (1707) kezdődően, jóllehet a hangsúlyt elsősorban az Alaptörvényen, illetve az azt megelőző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági gyakorlatra helyezte. A magyar alkotmányos szabályozási modell feltárása érdekében a hazai szakirodalom is áttekintésre került a két világháború között és az 1989-90-es rendszerváltozás után. A tanulmány azzal az összegző megállapítással zárul, hogy a közteherviselés három szabályozási koncepcióját (hatásköri, alapelvi, alapvető kötelezettségi modell) hasznosítja az Alaptörvény. Az adójogi egyenlőség vonatkozásában a cikk arra a megállapításra jut, hogy az adójog a megkülönböztetés művészete, ami befolyásolja az adójogi diszkrimináció alkotmányos tesztjét is, miközben az Alaptörvényt az adófizető ember képére formálták.
The study examines which of the four theoretically available regulatory models (competence, constitutional principle, fundamental obligation, public consent) is the basis for the concept of public burden sharing in the Hungarian Basic Law. The author has placed the research in a historical context, starting from the Act of Ónod (1707), although the focus is primarily on the Constitutional Court practice based on the Fundamental Law and the Constitution before it. To explore the Hungarian constitutional regulatory model, the domestic literature between the two world wars and after the regime change of 1989-90 has also been reviewed. The study concludes that the three regulatory concepts of public burden sharing (competence, constitutional principle, fundamental obligation model) are utilized in the Basic Law. With respect to tax equality, the paper states that tax law is an art of discrimination, which also affects the constitutional test for tax discrimination, while the fundamental Law is shaped in the image of the person who pays taxes.
The study examines which of the four theoretically available regulatory models (competence, constitutional principle, fundamental obligation, public consent) is the basis for the concept of public burden sharing in the Hungarian Basic Law. The author has placed the research in a historical context, starting from the Act of Ónod (1707), although the focus is primarily on the Constitutional Court practice based on the Fundamental Law and the Constitution before it. To explore the Hungarian constitutional regulatory model, the domestic literature between the two world wars and after the regime change of 1989-90 has also been reviewed. The study concludes that the three regulatory concepts of public burden sharing (competence, constitutional principle, fundamental obligation model) are utilized in the Basic Law. With respect to tax equality, the paper states that tax law is an art of discrimination, which also affects the constitutional test for tax discrimination, while the fundamental Law is shaped in the image of the person who pays taxes.
Description
Keywords
közteherviselés, általános, arányos és egyenlő adófizetés, teherbíró képesség, diszkrimináció az adójogban, public burden sharing, general, proportional and equal taxation, ability to pay, discrimination in tax law
Citation
Kecső Gábor: A közteherviselés koncepciói a magyar alkotmányokban és jogirodalomban. Glossa Iuridica XII. 3-4 (2025) 23‒53 p.