Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessEtikai kihívások és megoldások a mesterséges intelligencia alkalmazásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Fási Csaba; NKE - Eötvös József Kutatóközpont; NKE - Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok KarAz ipar 5.0 korszakának előretörésével a technológiai fejlődés és az etikai megfontolások közötti kapcsolat újraértelmezést nyer, különösen a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása kapcsán a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. A kutatás központi kérdése, hogyan biztosítható az MI rendszerek igazságos, átlátható és emberközpontú működése az állami szférában. Noha az etikus MI használatáról már születtek nemzetközi irányelvek – például az EU 2024/1689 számú MI rendelete – ezek gyakorlati implementációja még számos kihívással szembesül. A tanulmány átfogó irodalmi áttekintést nyújt az ipar 5.0 etikai elveiről, különös figyelemmel az emberi méltóság védelmére, az átláthatóságra és az elszámoltathatóságra. Ezt követően elemzi az MI szerepét a közszolgáltatásokban, kiemelve azokat az előnyöket, amelyek a hatékonyság növeléséből és az állampolgári részvétel erősödéséből fakadnak. A kutatás kvalitatív elemzési módszerekkel tárja fel a technológiai bevezetés etikai következményeit, különösen a munkaerőpiac és a jogi döntéshozatal terén. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az ember-gép együttműködés fenntartható és méltányos megvalósítása csak akkor lehetséges, ha a szabályozási és technológiai fejlesztések az etikai normákat nem csupán kiegészítésként, hanem alapvető kiindulópontként kezelik. A tanulmány hozzájárul az MI etikai integrációjának elméleti megalapozásához és gyakorlati kereteinek kialakításához.
- ItemOpen AccessLegal assessment of the Slovak Administrative Court decision on property restitution and compliance with EU law(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Korom Ágoston; Szuchy Róbert; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarThis article examines a 2024 decision of a Slovak administrative court concerning the restitution of property confiscated during the socialist era, assessing its compliance with European Union law. In principle, EU law does not oblige member States to restore properties expropriated before EU accession, nor does it set specific conditions for any such restitution. However, if a Member State chooses to implement property restitution measures after joining the EU, it must respect the free movement of capital and the prohibition of nationality-based discrimination. The Slovak Republic’s Act No. 503/2003 on the Restitution of Agricultural Property imposed a Slovak nationality requirement for claimants, which appears to conflict with those EU principles. The case analysed here involves a claimant whose restitution application – filed after Slovakia’s 2004 EU accession – was rejected in 2007 for failure to meet the nationality criterion. Subsequent to the Kühne & Heitz doctrine developed by the Court of Justice of the EU (CJEU), Slovak legislation allowed final decisions that breached EU law to be reopened without a time limit. In its 2024 ruling, the Bratislava Administrative Court applied a stricter time limitation than the EU case-law would suggest, effectively counting the deadline from the publication date of the relevant CJEU judgment in the Official Journal rather than from the claimant’s awareness of that judgment. This article evaluates whether the Slovak court’s approach – aimed at safeguarding legal certainty – complies with EU law requirements, or whether it unduly impairs the effective enforcement of EU-law rights.
- ItemOpen AccessDie Einwirkung der EuGüVO auf Ungarn(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Völcsey Balázs; ELTE - Állam- és Jogtudományi KarThis study examines how the EU Matrimonial Property Regulation – although Hungary did not participate in the enhanced cooperation that led to its adoption – is enforced in Hungary. My purpose is to make it clear that, although that EU act is not de jure binding in Hungary, its provisions were taken into account in the codification of the Private International Law Act, both in the field of jurisdiction and in the field of applicable law. The differences arise solely from the specialty of Hungarian law, in particular from the joint management of the personal and property relations of the spouses. I also analyze the relationship between the legal institutions belonging to the general part of private international law (choice of law, general diversion clause) and the EU regulation.
- ItemOpen AccessAz igazságos ár (iustum pretium) néhány árelméleti, filozófiai, szociológiai és jogi kérdése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Pfeffer Zsolt; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA jogügyletek tárgyainak megfelelő értéke számos jogi, filozófiai és etikai kérdést vet fel. Az igazságos ár a középkori skolasztikus filozófiában gyökerező elmélet, amely az ügyletkötések közösségi érdekekkel összhangban álló megvalósulását, az indokolatlan nyerészkedés, a tisztességtelen haszon kiküszöbölését tűzi ki célul, figyelemmel az uzsora általános tilalmára. Az értékek, árak megértéséhez támpontként vizsgálhatók a csereügyletek szociológiai szempontjai is a gazdasági törvényszerűségek mellett. A modern gazdaságokban a piaci ár a döntő, azonban etikai megfontolások érvényesítése, mások személyes körülményeinek értékelése egyéni döntések alapján is lehetséges. A tanulmány célkitűzése ennek megfelelően – a vonatkozó szakirodalom feldolgozásával – az igazságos ár elméletének, történetének és egyes aspektusainak bemutatása.
- ItemOpen AccessA közteherviselés koncepciói a magyar alkotmányokban és jogirodalomban(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Kecső Gábor; ELTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány azt vizsgálja, hogy melyik szabályozási koncepcióra épül a közteherviselés az Alaptörvényben az elméletileg rendelkezésre álló négy modell (hatáskör, alkotmányos alapelv, alapvető kötelezettség, közmegegyezés) közül. A kutatást történeti kontextusba helyezve végezte el a szerző az ónodi törvénytől (1707) kezdődően, jóllehet a hangsúlyt elsősorban az Alaptörvényen, illetve az azt megelőző Alkotmányon alapuló alkotmánybírósági gyakorlatra helyezte. A magyar alkotmányos szabályozási modell feltárása érdekében a hazai szakirodalom is áttekintésre került a két világháború között és az 1989-90-es rendszerváltozás után. A tanulmány azzal az összegző megállapítással zárul, hogy a közteherviselés három szabályozási koncepcióját (hatásköri, alapelvi, alapvető kötelezettségi modell) hasznosítja az Alaptörvény. Az adójogi egyenlőség vonatkozásában a cikk arra a megállapításra jut, hogy az adójog a megkülönböztetés művészete, ami befolyásolja az adójogi diszkrimináció alkotmányos tesztjét is, miközben az Alaptörvényt az adófizető ember képére formálták.