Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessPiaci erők és állami szabályozás. Észrevételek a tanárok anyagi megbecsültségéről az ókori Róma oktatásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Csoknya Tünde Éva; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány az ókori római oktatási rendszer finanszírozási modelljének átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a tanárok díjazásának kérdésé re. A kutatás bemutatja a magánfinanszírozástól az állami beavatkozásig vezető út irányvonalait, feltárja továbbá a különböző oktatási szinteken (elemi, grammatikai, retorikai) tanító személyek bevételeinek forrásait. Az elemzés rávilágít a tanári fizetések, valamint azok ütemezése közötti jelentős különbségekre, valamint az állami szerepvállalás erősödésének tendenciájára. A tanulmány jogi és irodalmi források felhasználásával tárja fel az oktatásfinanszírozás változásainak hátterét, rámutatva a téma örökérvényűségére, a levonható tanulságokra.
- ItemOpen AccessA Mesterséges Intelligencia ügyvédi szemszögből. A Mesterséges Intelligencia alapú technológiák hatása és felhasználási lehetőségeik az igazságügyi szolgáltatások területén(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Király Lilla; Jandó Tamás; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jelen tanulmány a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: ’MI’) egyre szélesebb térnyerését és annak kifejezetten a hazai jogászi hiva tásrendek, különösen az ügyvédi szakmára gyakorolt hatását vizsgálja. Az MI-alapú rendszerek, amelyek képesek jelentős mennyiségű adatfeldol gozásra és a szöveggenerálásra, alapjaiban alakítják át nemcsak a hazai, de világméretben is a jogászi hivatásrend hagyományos folyamatait. A tanulmányban az MI fogalmának, alkalmazási területeinek és fajtáinak meghatározását vizsgáljuk, különösen az ügyvédi munkára gyakorolt hatásait figyelembe véve (pl. a jogi kutatás, a dokumentumkezelés és a peres eljárások támogatása stb.), továbbá az alkalmazott technológia által felvetett etikai, szerzői jogi, polgári- és büntető felelősségi kérdése ket, valamint az MI magyarországi jogászképzésre gyakorolt hatását is a vizsgálat tárgyává tesszük. A tanulmány végkövetkeztetése egyrészről az, hogy az MI technológia kiegészítő eszközként funkcionál, de – jelenleg – nem helyettesítheti az emberi gondolkodást, a kritikai képességeket és a szakmai ítélőképességet, amelyek továbbra is a jogászi hivatásrenddel szembeni alapvető elvárások maradnak. Másrészről az MI technológiák exponenciálisan növelik az állampolgárok számára a gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való olcsó hozzáférést.
- ItemOpen AccessFelsőoktatás és szakképzés összekapcsolódása a pedagógusképzésben. Az óvodai nevelő szakma(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tolnai Ágnes; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar2023-ban a szakmajegyzék kiegészült az óvodai nevelő szakmával. A tech nikusképzés terén lehetőség van a középfokú és a felsőfokú tanulmányokat biztosító intézmények összekapcsolódására, ami az óvodai nevelő képzést is érinti. A felsőoktatás jogszabályi környezete rugalmasan biztosítja a középfokú tanulmányok validációját, azonban jelen szakma esetében a Púétv. vhr. lehetővé teszi, hogy mind a középfokú óvodai nevelő, mind a felsőfokú óvodapedagógus szakképzettséggel be lehessen tölteni óvo dákban pedagógus-munkakört. A tanulmány a nemzetközi és regionális képzésosztályozási rendszerek és a magyar jogszabályi környezet alapján vizsgálja meg a két képzés találkozásának validációs kérdéseit, kiemelve azokat a sarokpontokat, amiket a felsőoktatási intézményeknek célszerű beépíteni validációs rendszereikbe.
- ItemOpen AccessSemlegesség és szolidaritás. A fegyveres összeütközésekkel szembeni állandó semlegesség a nemzetközi jogban és az európai integrációban való részvétel kapcsolata(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz európai közéletben időről időre napirendre kerül a semleges államok viszonya az európai integrációhoz, korábbi évtizedekben a csatlakozási eljárás viszonylatában, míg ma a semlegességi jog uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez való viszonya kapcsán. Oroszország agressziója Ukrajna ellen ismét napirendre vette a kérdést számos különböző vonatkozásban, így például a semleges államok Európai Békekeretben való részvételét érintően, valamint aktuálisabbá vált az Európai Unió szorosabb védelmi együttműködés irányába való mélyülése. A tanulmány áttekinti azokat a markáns pontokat, ahol a semleges tagállamok semlegességi jogból fakadó kötelezettségei az európai uniós kötelezettségekkel látszólagosan ellentétben állnak, rámutatva ezzel a semlegességi jog és az uniós jog egyes fontosabb közös dilemmáira.