Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XII. 3‒4 (2025)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessPiaci erők és állami szabályozás. Észrevételek a tanárok anyagi megbecsültségéről az ókori Róma oktatásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Csoknya Tünde Éva; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány az ókori római oktatási rendszer finanszírozási modelljének átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a tanárok díjazásának kérdésé re. A kutatás bemutatja a magánfinanszírozástól az állami beavatkozásig vezető út irányvonalait, feltárja továbbá a különböző oktatási szinteken (elemi, grammatikai, retorikai) tanító személyek bevételeinek forrásait. Az elemzés rávilágít a tanári fizetések, valamint azok ütemezése közötti jelentős különbségekre, valamint az állami szerepvállalás erősödésének tendenciájára. A tanulmány jogi és irodalmi források felhasználásával tárja fel az oktatásfinanszírozás változásainak hátterét, rámutatva a téma örökérvényűségére, a levonható tanulságokra.
- ItemOpen AccessSemlegesség és szolidaritás. A fegyveres összeütközésekkel szembeni állandó semlegesség a nemzetközi jogban és az európai integrációban való részvétel kapcsolata(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz európai közéletben időről időre napirendre kerül a semleges államok viszonya az európai integrációhoz, korábbi évtizedekben a csatlakozási eljárás viszonylatában, míg ma a semlegességi jog uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez való viszonya kapcsán. Oroszország agressziója Ukrajna ellen ismét napirendre vette a kérdést számos különböző vonatkozásban, így például a semleges államok Európai Békekeretben való részvételét érintően, valamint aktuálisabbá vált az Európai Unió szorosabb védelmi együttműködés irányába való mélyülése. A tanulmány áttekinti azokat a markáns pontokat, ahol a semleges tagállamok semlegességi jogból fakadó kötelezettségei az európai uniós kötelezettségekkel látszólagosan ellentétben állnak, rámutatva ezzel a semlegességi jog és az uniós jog egyes fontosabb közös dilemmáira.
- ItemOpen AccessFelsőoktatás és szakképzés összekapcsolódása a pedagógusképzésben. Az óvodai nevelő szakma(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tolnai Ágnes; Gyakorlati és Továbbképzési Intézet; KRE - Pedagógiai Kar2023-ban a szakmajegyzék kiegészült az óvodai nevelő szakmával. A tech nikusképzés terén lehetőség van a középfokú és a felsőfokú tanulmányokat biztosító intézmények összekapcsolódására, ami az óvodai nevelő képzést is érinti. A felsőoktatás jogszabályi környezete rugalmasan biztosítja a középfokú tanulmányok validációját, azonban jelen szakma esetében a Púétv. vhr. lehetővé teszi, hogy mind a középfokú óvodai nevelő, mind a felsőfokú óvodapedagógus szakképzettséggel be lehessen tölteni óvo dákban pedagógus-munkakört. A tanulmány a nemzetközi és regionális képzésosztályozási rendszerek és a magyar jogszabályi környezet alapján vizsgálja meg a két képzés találkozásának validációs kérdéseit, kiemelve azokat a sarokpontokat, amiket a felsőoktatási intézményeknek célszerű beépíteni validációs rendszereikbe.
- ItemOpen AccessAz önvádra kötelezés tilalma. Európai uniós hatások a magyar büntetőjogra(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Fodor AttilaAz önvádra kötelezés tilalma a modern jogállamiság és a tisztességes eljáráshoz való jog egyik alapvető elve, amely megvédi az egyént attól, hogy önmaga ellen kelljen bizonyítékot szolgáltatnia. Az elv történeti gyökerei az ókorba nyúlnak vissza, fejlődése során jelentős átalakulásokon ment keresztül a kontinentális és angolszász jogrendszerekben. Az Európai Unió 2016/343/EU irányelve külön hangsúlyt fektetett e jog harmonizált alkalmazására, kiemelve annak fontosságát az ártatlanság vélelmével összhangban. A magyar jogrend az önvádra kötelezés tilalmát részletesen szabályozza, a Büntetőeljárási törvény garantálja a terheltek jogát a hallgatáshoz és a vallomástétel megtagadásához. E jogok érvényesítése során a jogalkotás és a bírósági gyakorlat szorosan követi a nemzetközi elvárásokat, ugyanakkor bizonyos ítélkezési gyakorlatokban megfigyelhetők eltérések, például a hallgatás bizonyítékként való figyelembevétele kapcsán. Ez a kérdés különös figyelmet igényel a tisztességes eljárás biztosítása érdekében. Az önvádra kötelezés tilalma nem csupán az egyének alapvető jogait védi, hanem egyben biztosítéka a büntetőeljárások tisztességes lefolytatásának és a demokratikus jogállamiság fennmaradásának az európai jogrendszerben és Magyarországon egyaránt.