Glossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)
Permanent URI for this collection
Browse
Recent Submissions
- ItemOpen AccessGlossa Iuridica, XII. 3-4 (2025)(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Rixer Ádám; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz Európai Unió Vámuniója. A vámunió története és jövője(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Tóth-Lakos Fruzsina Anna; Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz uniós joggal foglalkozó tanulmányok központi kérdése általában a jog történeti és elméleti területek vizsgálata. Az uniós vámjog szempontjából az elméleti megközelítések azért nem kapnak kiemelt szerepet, mert azok nem relevánsak egy olyan jogterületen, amely gyakorlatorientált. Jelen tanulmány sem az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát mutatja be, az ugyanis túlfeszítené a tanulmány kereteit. Ellenben a tanulmány jogtörténeti és gazdasági szempontból bemutatja a vámunió történő kialakulását és egyúttal rávilágít arra, hogy milyen jelentősége van az uniós vámjognak. Az elemzés során nem hagyható figyelmen kívül a vámjog történeti fejlődése, a vámjog elhelyezése a jogágak között, végezetül a vám fogalmának meghatározása sem. A vámjog fejlődéséhez elengedhetetlen bemutatni az arra közvetlenül ható nemzetközi környezetet is. A tanulmány végezetül arra is keresi a választ, hogy a 21. század kihívásaira tekintettel kell-e és ha igen, milyen szempontból kell a vámuniót fejleszteni.
- ItemOpen AccessPiaci erők és állami szabályozás. Észrevételek a tanárok anyagi megbecsültségéről az ókori Róma oktatásában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Csoknya Tünde Éva; PTE - Állam- és Jogtudományi KarA tanulmány az ókori római oktatási rendszer finanszírozási modelljének átalakulását vizsgálja, különös tekintettel a tanárok díjazásának kérdésé re. A kutatás bemutatja a magánfinanszírozástól az állami beavatkozásig vezető út irányvonalait, feltárja továbbá a különböző oktatási szinteken (elemi, grammatikai, retorikai) tanító személyek bevételeinek forrásait. Az elemzés rávilágít a tanári fizetések, valamint azok ütemezése közötti jelentős különbségekre, valamint az állami szerepvállalás erősödésének tendenciájára. A tanulmány jogi és irodalmi források felhasználásával tárja fel az oktatásfinanszírozás változásainak hátterét, rámutatva a téma örökérvényűségére, a levonható tanulságokra.
- ItemOpen AccessSemlegesség és szolidaritás. A fegyveres összeütközésekkel szembeni állandó semlegesség a nemzetközi jogban és az európai integrációban való részvétel kapcsolata(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Lapu Árpád; Közjogi Intézet; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarAz európai közéletben időről időre napirendre kerül a semleges államok viszonya az európai integrációhoz, korábbi évtizedekben a csatlakozási eljárás viszonylatában, míg ma a semlegességi jog uniós tagságból fakadó kötelezettségekhez való viszonya kapcsán. Oroszország agressziója Ukrajna ellen ismét napirendre vette a kérdést számos különböző vonatkozásban, így például a semleges államok Európai Békekeretben való részvételét érintően, valamint aktuálisabbá vált az Európai Unió szorosabb védelmi együttműködés irányába való mélyülése. A tanulmány áttekinti azokat a markáns pontokat, ahol a semleges tagállamok semlegességi jogból fakadó kötelezettségei az európai uniós kötelezettségekkel látszólagosan ellentétben állnak, rámutatva ezzel a semlegességi jog és az uniós jog egyes fontosabb közös dilemmáira.
- ItemOpen AccessA Mesterséges Intelligencia ügyvédi szemszögből. A Mesterséges Intelligencia alapú technológiák hatása és felhasználási lehetőségeik az igazságügyi szolgáltatások területén(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2025) Király Lilla; Jandó Tamás; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi KarA jelen tanulmány a mesterséges intelligencia (a továbbiakban: ’MI’) egyre szélesebb térnyerését és annak kifejezetten a hazai jogászi hiva tásrendek, különösen az ügyvédi szakmára gyakorolt hatását vizsgálja. Az MI-alapú rendszerek, amelyek képesek jelentős mennyiségű adatfeldol gozásra és a szöveggenerálásra, alapjaiban alakítják át nemcsak a hazai, de világméretben is a jogászi hivatásrend hagyományos folyamatait. A tanulmányban az MI fogalmának, alkalmazási területeinek és fajtáinak meghatározását vizsgáljuk, különösen az ügyvédi munkára gyakorolt hatásait figyelembe véve (pl. a jogi kutatás, a dokumentumkezelés és a peres eljárások támogatása stb.), továbbá az alkalmazott technológia által felvetett etikai, szerzői jogi, polgári- és büntető felelősségi kérdése ket, valamint az MI magyarországi jogászképzésre gyakorolt hatását is a vizsgálat tárgyává tesszük. A tanulmány végkövetkeztetése egyrészről az, hogy az MI technológia kiegészítő eszközként funkcionál, de – jelenleg – nem helyettesítheti az emberi gondolkodást, a kritikai képességeket és a szakmai ítélőképességet, amelyek továbbra is a jogászi hivatásrenddel szembeni alapvető elvárások maradnak. Másrészről az MI technológiák exponenciálisan növelik az állampolgárok számára a gyors és hatékony igazságszolgáltatáshoz való olcsó hozzáférést.