Az antigypsyism vizsgálata a nemzetközi és európai normarendszerben
Loading...
Date
2026
Authors
Journal Title
Journal ISSN
Volume Title
Publisher
Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
Citation
Dénes Zoltán: Az antigypsyism vizsgálata a nemzetközi és európai normarendszerben. Glossa Iuridica XIII. 3-4 (2026) 251‒268 p.
MTMT:
37494380
Abstract
A tanulmány célja, hogy a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés kérdéseit jogi szemszögből vizsgálja, különös figyelmet fordítva arra, hogy a nemzetközi és európai emberi jogi normarendszer – így elsősorban az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió intézményi keretei – miképpen képesek értelmezni, jogilag megragadni és szankcionálni a roma közösségek ellen irányuló strukturális diszkriminációt. A vizsgálat során kulcskérdés, hogy az antigypsyism terminológia milyen mértékben integrálódott a releváns jogforrásokba, továbbá, hogy a bírói fórumok milyen értelmezési gyakorlatot alakítottak ki a diszkriminációs forma felismerésére és orvoslására. Felmerül a kérdés, hogy jogilag leírható-e az antigypsyism mint önálló diszkriminációs kategória, vagy kizárólag a meglévő általános antidiszkriminációs normák keretében értelmezhető. A tanulmány arra keresi a választ, hogy milyen mértékben jelentkezik az antigypsyism a nemzetközi emberi jogi dokumentumokban, bírósági döntésekben, illetve intézményi fellépésekben mint strukturális, állami felelősséggel terhelt jogsértés. A tanulmány igyekszik feltérképezni, hogy milyen jogalkotási, jogalkalmazási és intézményi javaslatok fogalmazhatók meg annak érdekében, hogy a romaellenesség ne csupán morális, hanem jogilag szankcionálható, rendszerszintű jogsértésként jelenjen meg a nemzetközi jogrendben. A kutatás módszertana normatív és dogmatikai megközelítésű. A tanulmány a releváns nemzetközi szerződéseket, bírósági döntéseket, valamint a különböző nemzetközi szervezetek (ENSZ, Európa Tanács, Európai Unió) ajánlásait elemzi, és e dokumentumok alapján kíván jogi következtetéseket levonni az antigypsyism jogi megragadhatóságáról, valamint a diszkriminációs jog fejlődési irányairól. A tanulmány zárásként de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaz a kodifikáció, a jogalkalmazás és az intézményi válaszok területén.
The aim of this study is to examine the issue of discrimination against Roma communities from a legal perspective, with particular attention to how international and European human rights frameworks—primarily those of the United Nations, the Council of Europe, and the European Union—are capable of interpreting, legally defining, and sanctioning structural discrimination targeting Roma populations. A key focus of the analysis is the extent to which the terminology of antigypsyism has been integrated into relevant legal sources, and how judicial bodies have developed interpretative practices to identify and remedy this specific form of discrimination. The study raises the question of whether antigypsyism can be described in legal terms as an autonomous category of discrimination, or whether it remains subsumable solely within existing general anti-discrimination norms. The paper seeks to determine the degree to which antigypsyism appears in international human rights instruments, court rulings, and institutional actions as a structural violation implicating state responsibility. It further aims to explore the legal, institutional, and jurisprudential mechanisms through which antigypsyism might be addressed not only as a moral concern but as a legally actionable, systemic human rights violation within the international legal order. The methodology employed is normative and dogmatic in nature. The study analyses relevant international treaties, jurisprudence, and recommendations issued by various international organisations (UN, Council of Europe, European Union), and draws legal conclusions regarding the justiciability of antigypsyism and the developmental trajectory of anti-discrimination law. Finally, the study formulates de lege ferenda proposals concerning legislative codification, judicial practice, and institutional responses.
The aim of this study is to examine the issue of discrimination against Roma communities from a legal perspective, with particular attention to how international and European human rights frameworks—primarily those of the United Nations, the Council of Europe, and the European Union—are capable of interpreting, legally defining, and sanctioning structural discrimination targeting Roma populations. A key focus of the analysis is the extent to which the terminology of antigypsyism has been integrated into relevant legal sources, and how judicial bodies have developed interpretative practices to identify and remedy this specific form of discrimination. The study raises the question of whether antigypsyism can be described in legal terms as an autonomous category of discrimination, or whether it remains subsumable solely within existing general anti-discrimination norms. The paper seeks to determine the degree to which antigypsyism appears in international human rights instruments, court rulings, and institutional actions as a structural violation implicating state responsibility. It further aims to explore the legal, institutional, and jurisprudential mechanisms through which antigypsyism might be addressed not only as a moral concern but as a legally actionable, systemic human rights violation within the international legal order. The methodology employed is normative and dogmatic in nature. The study analyses relevant international treaties, jurisprudence, and recommendations issued by various international organisations (UN, Council of Europe, European Union), and draws legal conclusions regarding the justiciability of antigypsyism and the developmental trajectory of anti-discrimination law. Finally, the study formulates de lege ferenda proposals concerning legislative codification, judicial practice, and institutional responses.
Description
A tanulmány a „Romák és nem romák: közösségeink jövője a Kárpát-medencében II.” című Fiatal Kutatók Konferenciájához kapcsolódik, és a Károli Gáspár Református Egyetem Kooperatív Doktori Programja (KDP) keretében, a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával készült.
Keywords
antigypsyism, strukturális diszkrimináció, roma közösségek, emberi jogok, nemzetközi jog, Európa Tanács, Európai Unió, diszkrimináció tilalma, bírói gyakorlat, antigypsyism, structural discrimination, Roma communities, human rights, international law, Council of Europe, European Union, prohibition of discrimination, case law