Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/447

Browse

Browsing Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete by Author "Miklósné Zakar Andrea"

Now showing 1 - 5 of 5
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    A Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás jelentősége és az alapító visegrádi országok Európai Uniós csatlakozási folyamatában betöltött szerepe
    (Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, 2021) Becsey Zsolt László; Miklósné Zakar Andrea
    Tanulmányunkban a kelet-közép-európai régió számára kiemelt fontosságú regionális együttműködéseknek, a Visegrádi csoportnak és az általuk megalapított Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak a szerepét elemezzük, amelyek hozzájárultak a vizsgált országoknak az európai integrációs folyamatba való bekapcsolódásához. A tanulmány kitér a közép-európai gazdasági kapcsolatok korábbi szerepére, majd a kapcsolatok rendszerváltás utáni újjáépítésére, a Visegrádi csoport és a CEFTA megalakulására, elemzi a CEFTA alapító tagok kereskedelmi integrációjának adatait egymás és az EU irányába, az országok mérlegét, és az árufőcsoportokat, amelyek fontos szerepet játszottak a visegrádi országok egymás közötti kereskedelmében. 1
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az erdélyi autonómia
    (Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert András
    Az oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Centrumok és perifériák mozgásban
    (Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., 2021) Miklósné Zakar Andrea; Szilágyi Ferenc
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Könyvismertetés: Egészségföldrajz, járványföld-rajz, vírusföldrajz – A Covid-19-világjárvány a térbeliség szemüvegén keresztül
    (Magyar Népegészségügy Megújításáért Egyesület, 2023) Miklósné Zakar Andrea
    A bemutatott könyv mindenféleképpen hiánypótló a hazai Covid-19-szakiroda-lomban, mivel áttekintést nyújt a világjár-vánnyal kapcsolatos térbeliség és területi-ség legfontosabb jellemzőiről és aspektu-sairól. Ugyan az egészségföldrajz „szemü-vegén” keresztül értelmezi a szerző a témával – témákkal – kapcsolatos legin-kább releváns elméleti előzményeket, kutatási tapasztalatokat, vizsgálati ered-ményeket, statisztikai adatokat és azok ábrázolását stb., de mindezek hasznos ismereteket és információkat szolgáltat-nak az egészségtudomány számára is. A kiadvány jövőbeli hasznosulását elsőd-legesen a felsőoktatásban látom, de egy-úttal remek kiinduló alapot is tud nyújtani Covid-19-járvány mint társadalmi jelenség multidiszciplináris értelmezéséhez.
  • Thumbnail Image
    Item
    Metadata only
    Transylvanian Autonomy
    (De Gruyter, 2020) Miklósné Zakar Andrea
    The establishment of Greater Romania between 1918 and 1920 induced several social, political, administrative, and economic problems in the new state. The differences between the history and traditions of the diverse parts of the country impeded the unifying centralization efforts. The peculiarities of Transylvania and the issue of the autonomous Transylvania appeared in the writings of several intellectuals and politicians between the two world wars. In addition to the Hungarian plans, Romanian and Saxon ideas were also born, emphasizing the importance and possibilities of Transylvanian autonomy. The study tries to present some aspects of the special regionalism of Transylvania between the two world wars and to analyse some Romanian and Saxon models.