Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete
Permanent URI for this community
Browse
Browsing Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete by Issue Date
Now showing 1 - 20 of 37
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessLUTHER ÉS KÁLVIN POLITIKAI FILOZÓFIAI NÉZETEI(LUTHER KIADÓ, 2010) Birkás Antal
- ItemOpen AccessA keleti nyitás súlya a magyar külgazdaságban(2014) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessThe Impact of Hungary’s NATO Membership. Intra-Alliance Adaptation Between Soft Constraints and Soft Subversion(NATO Public Diplomacy Division, 2015) Wagner Péter; Marton Péter
- ItemOpen AccessAz erdélyi autonómia(Fórum Kisebbségkutató Intézet, MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert AndrásAz oly sokszor és sokak által felvetett és elemzett erdélyi autonómia kérdése napjaink egyik legaktuálisabb vitájává érett Erdély kontextusában. Erdélynek mint egyedi területi entitásnak, régiónak az elismerése különböző nehézségekbe ütközik, holott a történelmi, kulturális és egyéb meghatározottság okán ennek létjogosultsága nehezen vitatható. Tévhit az, hogy csupán Székelyföld kapcsán beszélhetünk autonómiatörekvésekről, és az is helytelen elképzelés, hogy csak az Erdélyben élő magyar kisebbségek akaratában és elképzeléseiben merül fel. Az erdélyi román közéleti személyiségek és értelmiségiek részvétele és véleményei jól mutatják, hogy a románság akarata sem áll feltétlenül szemben az Erdély jövőjéről kialakult magyar elképzeléssel, vagyis nem magyar-román ellentétről kell beszélnünk a téma kapcsán, hanem valamilyen egész más feszültségről, melyet valószínűleg a politikum gerjeszt és/vagy tart fenn. Mára már elmondható, hogy a Székelyföldet kivéve, ahol a magyar kisebbség aránya még mindig domináns, Erdélyben egy kisebbség sem rendelkezik nagyobb fokú térségi koncentrációval. Ezzel a ténnyel megkérdőjelezhető Erdélynek az ország többi részétől való etnikai-kulturális törésvonal mentén történő elkülönülése, leginkább regionális törésvonalról beszélhetünk e tekintetben. Az Erdélyben megjelenő autonómiatörekvések hosszú múltra vezethetőek vissza, és gyökerei a románok mint kisebbség törekvéseiben is megnyilvánultak évszázadokkal ezelőtt.
- ItemOpen AccessAz erdélyi autonómia(Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015) Miklósné Zakar Andrea; Albert András
- ItemOpen AccessTérfelfogások, terek, régiók Romániában(Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015) Miklósné Zakar Andrea
- ItemOpen AccessA közlekedéspolitika belülnézetből(2016) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessSocial Polarisation Mechanisms in the Hungarian New Town Regions(Institute for Sociology Centre for Social Sciences Hungarian Academy of Sciences, 2016) Csizmady Adrienne; Ferencz Zoltán
- ItemOpen AccessHungary’s partnering in foreign military missions: A different kind of regionalism(Honvédelmi Minisztérium, 2017) Wagner Péter; Marton PéterThis article looks at Hungary’s partnerships with other countries in the context of foreign military missions, with a focus on the post-1999 period, i.e. the period since Hungary’s accession to the North Atlantic Treaty Organization (NATO). It is interested primarily in the motives that may explain partner choice as well as the derivative benefits sought through collaboration of this kind. In particular, the authors are seeking signs if a kind of regionalism (interpreted loosely as a preference of regional partners) may be evident here.
- ItemOpen AccessÁLLAM ÉS EGYHÁZ KAPCSOLATA AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN: MODELLEK, ALTERNATÍVÁK(2017) Birkás Antal
- ItemOpen AccessMakrogazdasági adatok az Európai Bizottság jelentéseinek függvényében(2017) Becsey Zsolt László
- ItemOpen AccessA területi fókuszú kisebbségvédelem szükségessége és főbb ismérvei Európában(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Manzinger KrisztiánEurópa hagyományosan a kisebbségvédelem keret- és részszabályai kimunkálásának kontinense. Földrészünkön születtek meg az első vallásbékék, majd évszázadokkal később az első vallási, illetve nyelvi megközelítésű olyan megállapodások, amelyekben a kisebbségi jogok, illetve az állampolgári jogegyenlőség elvei már államok függetlensége vagy területi gyarapodása nemzetközi elismerésének feltételeként fogalmazódtak meg. Az első világháború utáni átfogó kisebbségvédelmi rendszer is elsősorban (Közép-) Európát érintette, illetve ma is itt a legkimunkáltabb a kisebbségvédelem nemzetközi keretrendszere. A kisebbségvédelem európai megközelítése hagyományosan egyénfókuszú: a szabályozás célja a mindenkit megillető társadalmi jogegyenlőség egyéni jogokon keresztül való megteremtése. Jelen írás a szerző 2018 decemberében megvédett A területi alapú hatalommegosztás mint a multikulturális európai államok demokratikus stabilitásának lehetséges modellje című PhD-értekezésének átdolgozott változata. A szerző amellett érvel, hogy az etnikai szempontból esetleg túlságosan kirekesztő nemzetállami működés, bizonyos társadalmi szemléletbeli változások, illetve a változó demográfiai környezet – ideértve például a migráció révén átalakuló európai etnikai összetételt – együttesen olyan kihívásokat jelentenek, amelyek arra sarkallhatják az európai államokat, hogy az egyéni fókusz helyett a területi alapú megközelítésre fordítsanak nagyobb figyelmet a kisebbségvédelem során. A mostani munkában ennek alátámasztása érdekében szó esik arról, hogy milyen eredmények állnak már ma is rendelkezésre, illetve hogy a területi fókusznak milyen ismérvei szükségesek annak érdekében, hogy az tartós és valamennyi érintett fél számára megnyugtató megoldás kialakítását valamint a működés fenntarthatóságát eredményezze. Természetesen ennek vonatkozásában kiemelt figyelmet esik majd arra is, hogy a területi fókusz alkalmazása milyen módon teheti elkerülhetővé a függetlenségi törekvések erősödését.
- ItemOpen AccessRománia – Nemzetállam – Autonómia(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Manzinger KrisztiánKevés téma van, amely a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó magyar nyelvű szakirodalomban többször tárgyalt, mint a főcímben jelzett három szó kapcsolata. A köztük levő viszony vizsgálata annak rendezetlensége és az autonómia-diskurzusok állandósága miatt minden időben indokolt, de a 2018-2020-as időszakban különösen. Jelen írás fókuszát a nemzetállamisággal kapcsolatos román jogi szabályozás és a romániai társadalmi valóság közötti különbség képezi, így elsősorban az elmúlt évszázadban a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos alkotmányos szabályozás fejlődésének és tartalmának, illetve a magyar közösség számára kínált integrációs stratégiáknak az áttekintése. Nem célunk a romániai magyar közösség autonómia-törekvéseivel kapcsolatos szakirodalom megismétlése, sokkal inkább a román ellenérzések hátterének megvilágítása, illetve az autonómia-törekvések eddigi kudarcai kapcsán bizonyos következtetések levonása. Nem célunk a román alkotmányfejlődés folyamatának ismertetése sem, annak hangsúlyozása azonban szükséges – és ennek több példáját is látni fogjuk – hogy a román alkotmányfejlődés nem szerves, hanem többnyire belső és külső impulzusok által vezérelt folyamat, ami jelentős társadalmi-politikai sérülékenységet eredményez.
- ItemOpen AccessA keresztény közösségek helyzete Észak-Irakban a biztonság tükrében(Háttér Kiadó, 2019) Wagner Péter; Zelei Péter
- ItemOpen AccessFejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban(Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal
- ItemOpen AccessHow Do You Want Me to Address You?(De Gruyter, 2020) Manzinger KrisztiánThe Macedonian name dispute, a political debate between Greece and the current Republic of North Macedonia, arose after the break-up of the multi-ethnic Yugoslavia. The issue was overpoliticized for the societies of both countries. The international community followed the dispute, yet it did not exercise any pressure on Greece to cede in a debate seen by many as the stronger bullying the weaker. A breakthrough became achievable when political forces interested in the resolution came into power in both countries in the mid-2010s. The Prespa Agreement, signed in 2018, offered a mutually acceptable resolution and opened the way for North Macedonia to enter the NATO and to the opening of accession talks with the EU in March 2020.
- ItemOpen AccessA koronavírus járvány veszélyességének észlelését befolyásoló tényezők hatása a jogkövető magatartásra(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2020) Ferencz Zoltán JózsefAz elmúlt időszakban a hagyományos biztonsági kockázat típusok mellett új, civilizációs kockázatok jelentek meg, miközben a társadalomban veszélyérzékenysége is nőtt. A társadalom a fejlődés által maga is új kockázatokat hoz létre a technika által, a táplálkozásban, a szabadidős tevékenységben, amelyek a természeti környezetből származó „régi” kockázatokhoz (természeti katasztrófák, betegségek) társulnak. Ennek „eredményét” tapasztalhattuk az elmúlt hónapokban a koronavírus járványban. A koronavírus által okozott világjárvány következményeinek súlyosságát, illetve ennek nyomán a veszélyhelyzet kihirdetését általában indokoltnak tartották, akár csak a különleges jogrend idején hozott kormányrendeletek egyes intézkedéseit, s noha ez utóbbiakat időnként vitatták, abban széles körű egyetértés mutatkozott a közvéleményben, hogy a járvány leküzdéséhez szükség volt a különleges intézkedések meghozatalára. A tanulmány célja a világban zajló kockázatészlelési trendváltozás leírása és az átalakuló tartalmú biztonságérzet kialakításában, megőrzésében szerepet játszó szereplők és hatásuk azonosítása a kockázat észlelésének folyamataira és az egyéni kockázatészlelési stratégiákra és ezen keresztül a jogkövető magatartás kialakulására, illetve annak nehézségeire.
- ItemOpen AccessAz Egyesült Államok és Afganisztán kapcsolata a hidegháború után(Ludovika Egyetemi Kiadó, Dialóg Campus Kiadó, 2020) Wagner Péter
- ItemOpen AccessMAGYAR POLITIKAI ENCIKLOPÉDIA(Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal
- ItemMetadata onlyTransylvanian Autonomy(De Gruyter, 2020) Miklósné Zakar AndreaThe establishment of Greater Romania between 1918 and 1920 induced several social, political, administrative, and economic problems in the new state. The differences between the history and traditions of the diverse parts of the country impeded the unifying centralization efforts. The peculiarities of Transylvania and the issue of the autonomous Transylvania appeared in the writings of several intellectuals and politicians between the two world wars. In addition to the Hungarian plans, Romanian and Saxon ideas were also born, emphasizing the importance and possibilities of Transylvanian autonomy. The study tries to present some aspects of the special regionalism of Transylvania between the two world wars and to analyse some Romanian and Saxon models.