Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete

Permanent URI for this community

https://krepozit.kre.hu/handle/123456789/447

Browse

Browsing Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete by Author "Nemzetközi Jogi Tanszék"

Now showing 1 - 2 of 2
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az állampolgári közösségből kirekesztés két esete. A szlovéniai töröltek és a lettországi nem-állampolgárok
    (2024) Manzinger Krisztián; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    Habár a nemzetközi jog a hontalanság lehetőségét kizárni igyekszik, az állampolgárság-transzfer sokszor nem automatikus a függetlenedés után. A köztes-európai térségben a nemzetépítést megvalósító Szlovénia és Lettország is kirekesztette a területén élő és 1991 után helyben maradó volt jugoszláv, illetve szovjet állampolgárok egy részét az újradefiniált állampolgári közösségéből. Az e helyzetekkel kapcsolatos politikai és különösen jogi problémák nemzetközi színtéren is megjelentek és mára jelentős belső, illetve nemzetközi bírói esetjog alakult ki a két ország szabályozásának vonatkozásában, amely iránymutatásul szolgálhat a nemzetközi közösség számára a jövőben.
  • Thumbnail Image
    Item
    Open Access
    Az állampolgárság mint nemzetépítési eszköz. Lettország a jog, a politika és történelem háromszögében
    (2024) Manzinger Krisztián; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE - Állam- és Jogtudományi Kar
    A Szovjetunió által megszállt Lettország területére több százezer embert költöztettek be 1945 után, jelentős mértékben megváltoztatva az állam etnikai viszonyait. Mivel a beköltözött, döntően orosz nyelvű lakosság jelentős része 1991 után sem távozott, Lettország az állampolgársági szabályozással próbálta az állam nemzeti jellegét biztosítani, ami a lakosság mintegy 30%-ának lett állampolgárságból kizárását eredményezte. Habár a balti állam részese a hontalanságot kizáró nemzetközi egyezményeknek, azok alkalmazását nem tartotta szükségesnek, mert érvelése szerint a Szovjetunió széthullásakor nem függetlenedett, hanem visszaállította az 1940-ben jogellenesen felszámolt függetlenségét és azoknak az állampolgárságát, akik maguk vagy felmenőik révén akkor lett állampolgárok voltak. Nemzetközi nyomásnak engedve később Riga létrehozta a nem-állampolgár státuszt, amelyre az állam a lett állampolgárság megszerzésének előszobájaként tekintett. Habár mára a nem-állampolgárok és a hontalanságot az orosz állampolgárság felvétele révén kikerülők száma jelentősen csökkent, annak oka elsősorban demográfiai tényezőkre és nem a honosítás sikerére vezethető vissza. A lett állam célja továbbra is az állampolgárság kiterjesztése, ami a Lettország területén született hontalan és nem-állampolgár újszülöttek esetében immár automatikus, a felnőttek esetében azonban a raison d’état okán továbbra is honosításhoz – vagyis a lett nyelv elsajátításához és az állam szempontjából való megbízhatósághoz – kötött, abban az esetben is, ha az illető az ország területén született, és nem rendelkezik más állampolgársággal. A fő kihívást ma is az érintett, lett állampolgársággal nem rendelkező, állandó jelleggel Lettországban élő, a lakosság mintegy 10%-át kitevő társadalmi réteg motivációjának alacsony szintje okozza, ráadásul a 2022-es Ukrajna elleni orosz agresszió újabb kihívást teremtett az állam számára.