Állam- és Jogtudományi Kar (Tudományos publikációk ÁJK) - Faculty of Law
Permanent URI for this collection
Browse
Browsing Állam- és Jogtudományi Kar (Tudományos publikációk ÁJK) - Faculty of Law by Author "KRE – Állam- és Jogtudományi Kar"
Now showing 1 - 18 of 18
Results Per Page
Sort Options
- ItemOpen AccessA határon átnyúló családjogi jogviták jogalkalmazói szemmel(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessA negotiorum gestor a semet ipso exigere kötelezettsége egy Tryphoninus-fragmentum alapján(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Giovannini Máté; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessA negotiorum gestor felelőssége a római klasszikus jogban(2021) Giovannini Máté; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessA polgári jogi igény érvényesítése a pandémia idején, különös tekintettel a tisztességes eljárás garanciáira(Károli Gáspár Református Egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Kara, 2023) Király Lilla; Papp Eszter; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessA szegényjogtól a jogi segítségnyújtásig(2011) Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessAz orosz birodalomépítés 20-21. századi alakváltozásai. Recenzió „Gecse Géza Orosz nagyhatalmi politika 1905–2021” című kötetéről(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessEgy magyar katonai hírszerző a bolsevikok országában – Taróczy Nándor ezredes szokatlan látogatása a Szovjetunióban(2022) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi KarTaróczy mind úti beszámolójában, mind az 1925-ös helyzetjelentésében összességében pozitív képet festett a Szovjetunióról az 1924-ben útra kelő Popper József tapasztalataival, de későbbi jelentéseinek bizonyos megállapításaival való összevetésben is. Ez annál is meglepőbb, hiszen Taróczy egyébként éles szemű megfigyelő volt és felesége arisztokrata háttere, családjának sorsa sem indokolhatott ilyen részrehajlást. Feltűnő, mennyire kevés kritikai, elítélő észrevételt találunk a bolsevik államról a két első jelentésben, miközben megértő és méltató megjegyzést annál inkább, olyannyira, hogy néhol az a benyomásunk, mintha egy színjátékot folytató hírszerző, már-már „társutas-ízű” beszámolóját olvasnánk. A két vizsgált írásban nem a nép szenvedésére, az erőszakra, a kegyetlenségre, a szabadság hiányára, a jogfosztásra helyezi a szerző a hangsúlyt, hanem a normalizálódásra, mind a háborús időszakhoz képest, gazdaságilag, mind pedig a cári rendszerrel összevetésben, elsődlegesen morális szempontból. Míg értelmezésében a cári rendszer lezüllesztette az országot, addig a bolsevikok minden tekintetben gyarapodó pályára állították azt. Sőt a családok, gyermekek, de még a parasztok kapcsán is szinte idilli állapotokról számol be. Csak egy sokat eláruló példa: míg Poppert (amivel egyébiránt egyáltalán nem volt egyedül az országba látogatók között) Moszkva utcáit járva lépten-nyomon prostituáltak szólítják le (nem is beszélve a mérnök által meglátogatott bordélyokról), Taróczy arra a megállapításra jut, hogy a Szovjetunióban megszűnt a prostitúció. Azok az utazók, akik a tárgyilagosságra nem csak szavakban törekedtek, szinte kivétel nélkül panaszkodtak a rendetlenségre, a mérhetetlen piszokra, a káoszra, a késlekedő vonatokra, az emberek egymással szembeni kíméletlenségére. Ahogy a fentiekben már volt róla szó, Taróczy két írásában ilyenről nem, sőt épp az ellenkezőjéről, rendezettségről és tisztaságról olvashatunk. A szerző elfogultsága nyilván azzal magyarázható, hogy az 1925-ös jelentésekkel egyértelmű célja feljebbvalóinak meggyőzése volt annak szükségességéről, hogy Magyarország minél előbb diplomáciai kapcsolatot létesítsen a Szovjetunióval. Vélhetőleg emiatt igyekezett olyan képet festeni az országról, amely nem rettenti el a Szovjetunióval szemben eleve ellenszenvet tápláló, azzal ideológiailag szöges ellentétben álló magyar döntéshozókat. Ellenkezőleg, arról igyekszik biztosítani őket, hogy egy olyan, konszolidálódott, békére törekvő, politikailag pedig konzervatív, a kapitalista rendszer irányába tájékozódó országról van szó, amivel lehet és érdemes is értelmesen együttműködni. És persze ez nemcsak lehetőség, de szükséglet is egyben, hiszen a szovjet állam láthatólag egyre hatalmasabb és befolyásosabb birodalommá válik, amellyel szemben Magyarország aligha engedheti meg magának, hogy ne törekedjék a jó kapcsolatok kiépítésére. A szerző meglátása szerint az egyre kevésbé szocialista Szovjetunió kiszámítható, hasznos partner lehet, a vele kialakított diplomáciai kapcsolat nemcsak a magyar gazdaság, a magyar export számára kínálhat kitörési lehetőséget, de a külpolitikai érdekek egybeesésére tekintettel a diplomáciailag elszigetelt Magyarországot revíziós törekvéseinek megvalósításához is hozzásegítheti. Taróczy utazási élménybeszámolójával és 1925-ös helyzetjelentésével gyakorlatilag szovjet tárgyalópartnerei érvelését támasztotta alá. Taróczy felvetései nem arattak elismerést. Ennek egyik oka minden bizonnyal abban rejlett, hogy a diplomáciai kapcsolatok felvételére vonatkozó javaslatát akkor fogalmazta meg, amikor az a berlini szerződés parlamenti (nemzetgyűlési) ratifikációjának meghiúsulását követően Magyarországon jó időre lekerült a napirendről. És persze az egyes konkrét megállapítások mellett az sem válthatott ki lelkesedést, hogy a bolsevik országban zajló folyamatokat a szerző mindent egybevetve túlzottan is kedvező fényben tüntette fel.
- ItemOpen AccessElőre a múltba. Egy mérnök beszámolója a bolsevikok földjéről(2021) Hammerstein Judit; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessFejlemények az üldözött keresztények védelme érdekében – ébredő lelkiismeret az Egyesült Királyságban: a Truro-jelentés [kézirat](Háttér Kiadó, 2019) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessHatáron átnyúló bírósági végrehajtás az EU-ban a kölcsönös bizalom elve alapján(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Király Lilla; Papp Eszter; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessHogyan szerezzünk piacképes jogi tudást? Kompetencia elvárások a magyar jogi felsőoktatásban(2020) Alpár Vera Noémi; Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi KarThe present study seeks to reconcile conceptual and practical knowledge with the development of labor-market-related skills and competencies in the context of the expectations and the effectivity of higher education. The research of our current topic - knowledge and competence expectations related to Hungarian legal higher education - takes place in two phases. In the first phase - in this present study - the field of Hungarian higher law education will be examined in terms of feasibility, measurability, efficiency, taking into account the EU expectations.In the second phase - in the next study - we mainly carry out either quantitative, analysation or qualitative, empirical research: in addition to the evaluation of competency studies, the systemlevel study of higher education, case-studies, expert focus group discussion and the complex evaluation of all results, then a comprehensive development advise/proposal will be also part of our work.
- ItemOpen AccessKockázati tényezők a határon átnyúló polgári jogvitákban, avagy az ügyintézés buktatóinak anyagi - és eljárásjogi kérdései ügyvédi szemmel(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2021) Király Lilla; Papp Eszter; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessLuther és Kálvin politikai filozófiai nézetei [kézirat](Luther Kiadó, 2010) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi KarA könyv alapvetően három nagy részre osztható. Az első, rövid felvezető részt (amely Luther és Kálvin korával, illetve magával a reformációval foglalkozik) követi a második nagy rész. E második nagy fejezetben – könyvem központi részében – a két reformátor jogfilozófiai és politikai filozófiai nézeteit vizsgálom, 11 dimenzió mentén szemügyre véve azokat. Míg a harmadik fejezetben a két nagy reformátor nézeteinek „utóéletét”, az élet különböző dimenzióiban megmutatkozó hatásukat elemzem.
- ItemOpen AccessLuther felfogásának 20. századi kritikája - Karl Barh felfogása(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2022) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessLuther Márton [In: Magyar Politikai Enciklopédia](Mathias Corvinus Collegium - Tihanyi Alapítvány, 2020) Birkás Antal; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Társadalomtudományok és Regionális Tanulmányok Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessMandatum vel mutuum? A procurator eljárásának D. 17, 1, 34 pr. szerinti értékelése(Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, 2023) Giovannini Máté; Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet; Római Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar
- ItemOpen AccessRománia – Nemzetállam – Autonómia. Jogalkotás és ami mögötte van(Károli Gáspár Református Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, 2019) Manzinger Krisztián; Nemzetközi Kapcsolatok és Társadalomtudományok Intézete; Nemzetközi Jogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi KarKevés téma van, amely a nemzetiségi kérdésekkel foglalkozó magyar nyelvű szakirodalomban többször tárgyalt, mint a főcímben jelzett három szó kapcsolata. A köztük levő viszony vizsgálata annak rendezetlensége és az autonómia-diskurzusok állandósága miatt minden időben indokolt, de a 2018-2020-as időszakban különösen. Jelen írás fókuszát a nemzetállamisággal kapcsolatos román jogi szabályozás és a romániai társadalmi valóság közötti különbség képezi, így elsősorban az elmúlt évszázadban a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos alkotmányos szabályozás fejlődésének és tartalmának, illetve a magyar közösség számára kínált integrációs stratégiáknak az áttekintése. Nem célunk a romániai magyar közösség autonómia-törekvéseivel kapcsolatos szakirodalom megismétlése, sokkal inkább a román ellenérzések hátterének megvilágítása, illetve az autonómia-törekvések eddigi kudarcai kapcsán bizonyos következtetések levonása. Nem célunk a román alkotmányfejlődés folyamatának ismertetése sem, annak hangsúlyozása azonban szükséges – és ennek több példáját is látni fogjuk – hogy a román alkotmányfejlődés nem szerves, hanem többnyire belső és külső impulzusok által vezérelt folyamat, ami jelentős társadalmi-politikai sérülékenységet eredményez.
- ItemOpen AccessTaking of Evidence in the New Hungarian Code of Civil Procedure(2017) Király Lilla; Magánjogi Tudományok Intézete; Polgári Eljárásjogi Tanszék; KRE – Állam- és Jogtudományi Kar